rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Veterán csodaautók Berlinben - Motor World


Cult

Veterán csodaautók Berlinben - Motor World

Egy szépen felújított veterán autó bizony nagyon drága, viszont kiváló befektetés lehet. A berlini Motor World nagyszerű alkalmat nyújtott arra, hogy képet kapjunk erről a piacról. Az autóritkaságok történetével foglalkozó londoni Historic Automobile Group International kutatóintézet top indexe szerint 2005 óta 500 százalékkal nőtt az igazán különleges autók ára.

- Jól látható a különbség a mai járművek és a régiek között, amelyeket még finom műgonddal alkottak meg. Gyakran csak igen keveset gyártottak belőlük, ezek még nem tömegtermékek, mint a mostaniak. Csak pár darab, esetleg néhány száz készült belőlük. Elég csak megnézni a motort, láthatjuk, milyen szeretettel és odaadással készültek – magyarázta Andreas Duenkel vásárigazgató.

Ez az 1956-os Mercedes-Benz 300 SL Gullwing annak idején 15 ezer eurót ért. A hetvenes évek közepén már 60 ezerért cseréltek gazdát egy ilyen autók, ma pedig másfél milliót kell letenni érte az asztalra.

Ezért az 1957-es Mercedesért (300 SC ) pedig egymilliót. Vajon még mindig megéri klasszikus autóba fektetni a pénzünket?

- A piaci szegmenstől függ. A legkeresettebb régiségek még mindig jól értékesíthetők. Ritkaságok, ezért igen drágák, így aztán ezeket általában a nagyon gazdagok vásárolják meg, azok, akiknek mindig lesz pénzük. Szenvedélyből vagy néha befektetési céllal. Ezeknek az autóknak mindig lesz piacuk. A rosszabb állapotú és nem igazán ritka autókat viszont nehezebb eladni, ott hanyatlik a piac – mondta Dietrich Gross autókereskedő.

Ez az 1967-es Cadillac Eldorado nem egy kimondott ritkaság, ráadásul nincs is túl jó állapotban, viszont egykor Elvis Presley tulajdonában volt. Most fél millió eurót ér.

Persze egy veterán autó nem olyan befektetés, mint egy festmény vagy szobor, mert a fenntartás és a restaurálás igen drága mulatság.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Quai Branly Múzeum: a fekete identitás és a szegregáció

Cult

Quai Branly Múzeum: a fekete identitás és a szegregáció