Jean Marc Ayrault többet volt a levegőben, mint a földön az elmúlt napokban. Tűzszünetet akar Aleppóban.
HIRDETÉSMoszkvával már hetek óta nem jut dűlőre senki.
Az amerikai diplomácia és az ENSZ főtitkára után a francia külügyminiszter is azon dolgozik, hogy Oroszország kötélnek álljon, és újból tűzszünet legyen a szíriai Aleppónál.
A hajdan majdnem hárommilliós nagyváros az elhúzódó ostromban gyakorlatilag megsemmisült. A szó szoros értelmében kő kövön nem maradt, miközben még mindig legalább negyedmillióan élnek ott.
Mit intézett az Egyesült Államokban?
Jean Marc Ayrault Washingtonban is tárgyalt ugyanerről, magyarán közvetíteni próbál a nagyhatalmak között, miután azok mostanra egyáltalán nem állnak szóba egymással.
Azt mondta, mielőtt látogatást tett az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy másnap eljön az igazság pillanata. Fel fogják tenni a kérdést a 15 tagállamnak, hogy akarnak vagy nem tűzszünetet Aleppóban. És a kérdés leginkább az egyik állandó tagnak, Oroszországnak szól majd. Egy nappal korábban ezt egyenesen megmondta az orosz külügyminiszternek, Szergej Lavrovnak.
A francia külügyminiszter minden lehetséges eszközzel igyekezett nyomást gyakorolni az orosz diplomáciára, hogy az ne vétózza meg másnap Párizs és Madrid közös határozattervezetét.
Ugyanaznap, hogy John Kerryvel tárgyalt, azt mondta a washingtoni francia nagykövetségen, hogy ő bizony megmondta az orosz külügyminiszternek, mitől tart, és mennyire fel van háborodva. Ugyanakkor hangot adott reményének is, hogy Moszkva nem lesz bűntárs azokban a borzalmakban, amelyek Aleppóban történnek, és hagynak kitörölhetetlen nyomot az emberiség történelmén. Igenis él benne a remény – mondta Jean Marc Ayrault -, hogy a BT másnap megszavazza a határozatot.
A nyugat és Oroszország egymásnak is feszült másnap. Az eredmény teljes kudarc. A Biztonsági Tanács 15 tagja közül 11 támogatta a Szíriával kapcsolatos határozattervezetet, de Moszkva végül is élt vétójogával.
A vonatkozó orosz javaslat ugyanúgy nem ment át aznap.
Mi van most Aleppóban?
A legutóbbi tűzszünet szeptember 18-án omlott össze Aleppónál. A rezsim és szövetségesei négy nappal később végső offenzívát indítottak a város bevételére. A keleti negyedeket azóta bombázza folyamatosan az orosz hadsereg.
A rezsim nehéztüzérsége két nappal később lendült támadásba.Megfigyelők szerint lakóházak, iskolák, kórházak is célkeresztbe kerülnek.
Mit tehet Párizs az aleppóiakért?
A francia külügyminiszter meg sem próbálta véka alá rejteni csalódottságát, ugyanakkor nyilvánvalóvá tette elszántságát egy hétfői rádióműsorban.
Aleppóban háborús bűntetteket követnek el óráról órára, megmondta az ENSZ főtitkára is, ez mostanra nem kérdés – érvelt Jean Marc Ayrault. Később ezért valakinek majd vállalnia kell a felelősséget. A nemzetközi jog, a nemzetközi törvényszék ad kereteket ehhez – tette hozzá a francia külügyminiszter, aki arra már nem tért ki, milyen nehézkes gépezet is az, amelytől az elszámoltatást várja.
Mire van lehetőség Hágában?
A dolgot tovább nehezíti, hogy Szíria nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Úgyhogy marad az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Csakhogy ott meg Oroszország állja útját a felelősségrevonásnak, és minden bizonnyal ehhez tartja magát a jövőben is. És a kör ezzel bezárult.