A török légierő egy vadászbombázója lelőtt egy orosz harci repülőt a szíriai-török határnál tavaly november 24-én.
HIRDETÉSA török légierő egy vadászbombázója lelőtt egy orosz harci repülőt a szíriai-török határnál tavaly november 24-én. Oroszország és Törökország kapcsolata ezt követően látványosan megromlott. Kemény szavak és ellenséges gesztusok követték egymást. Putyin orosz elnök komoly következményekkel fenyegette meg Törökországot a lelőtt repülő miatt.
- A mai veszteség olyan volt, mintha tőrt döftek volna a hátunkba a terroristák cinkosai. Nem tudom másként értelmezni azt, ami ma történt – fogalmazott Putyin elnök akkor.
Miután a diplomáciai válsághelyzet hónapokon át húzódott, eljött a kibékülés ideje is idén június 27-én. Recep Tayyip Erdogan török elnök írásban fejezte ki sajnálatát az incidens miatt. Erdogan bocsánatkérését követően Moszkva megszüntette a turizmusra vonatkozó szankciókat, amelyek következtében idén júniusra az orosz turisták száma drasztikusan visszazuhant a tavalyi évhez viszonyítva Törökroszágban.
Ezután Ankara és a Nyugat között erősödtek föl az ellentétek. A júliusi török sikertelen puccskísérletet követően kemény megtorlások kezdődtek Törökországban a feltételezett résztvevők ellen. Ezt a Nyugat nem nézte jó szemmel, mert túlzottan súlyosnak ítélte az intézkedéseket. Erdogan viszont az Európai Unió támogatásának hiánya miatt emelt panaszt. Putyin elnök ekkor elsőként ajánlotta föl támogatását a török elnöknek.
Augusztus 9-én Erdogan hivatalos látogatásra Szentpétervárra érkezett, ezzel az utazással is hangsúlyozva a két ország közti megbékélést. Európa aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Törökországgal való menekültügyi megállapodás veszélybe került.
- Putyin volt az egyik első vezető, aki Erdogant felhívta, és feltétel nélküli támogatásáról biztosította a török kormányt, a demokratikusan megválasztott kormányt, és állást foglalt a puccskísérlet ellen – emlékeztetett a szakértő.
Törökország és Oroszország ezután elkötelezték magukat a gazdasági együttműködésük megerősítése mellett. Oroszország már megkezdte az első atomerőmű megépítését a Törökország déli részén lévő Akkuyuban. Törökország nem gazdag szénhidrogénekben, és Erdogan elnök azt reméli, hogy az atomerőmű, amelynek költsége mintegy 18 milliárd euró, végeredményben az ország energiaszükségletének 10 százalékát fogja majd biztosítani.
Ismét napirendre került, hogy a két ország megépíti az 1100 kilométer hosszú orosz-török gázvezetéket, az ú.n. TurkStream-et is. Ennek segítségével 31,5 millió köbméter orosz gáz jutna évente Európába a Fekete-tengeren át.
Szíria ügyében azonban a két ország nem jutott közös nevezőre eddig. Míg Moszkva Aszad elnök fő támogatójának számít, Ankara a lázadók oldalán áll.