rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Városi mezőgazdaság, újratervezett tápláléklánc technológiába ágyazva


futuris

Városi mezőgazdaság, újratervezett tápláléklánc technológiába ágyazva

Együttműködésben a

A természet és a hagyományos mezőgazdaság képes volt elegendő étellel ellátni az őseinket, ma már azonban 7 és fél milliárd ember él a földön. A városiasodott társadalom nem tud meglenni új technológiák nélkül. A Futuris különkiadásában megnézzük, hogy Európában hogyan tudnak a tudósok és a mérnökök, a gazdák és a gyáriparosok segítségére lenni.

Digitális kaptár

Alexandrosz Gousziarisz, matematikus, de méhészettel foglalkozik. 700 kaptárt kezel a birtokán, Görögország középső részén. Mindegyik kaptárt rendszeresen ellenőriznie kell, hogy a méhek, hogyan érzik magukat. Alexandrosz részt vett egy okostelefon alkalmazás kifejlesztésében, aminek segítségével sokkal egyszerűbben megy a méhek ellenőrzése.
Szerinte ez az alkalmazás sokat segíthet a méhészeknek, mert Két digitális asszisztenst is ad, az egyik elkíséri a méhészt terepmunkára, a másik otthonról segít belelátni a folyamatokba egy adatbázis segítségével.

A Beenotes nevű hangfelismerő alkalmazás minden kaptárról kérdéseket tesz fel. A méhész pedig úgy tud válaszolni, hogy közben nem kell használni a kezeit. A válaszokat automatikusan menti a rendszer egy adatbázisba.

Alexandrosz azt mondja, hogy ha csak egy hangfelvevő berendezést használna, akkor nyolc órán keresztül kellene otthonról visszahallgatni a felvételeket. Erre szerencsére nincs szükség. Ezzel az alkalmazással nem kell időt pazarolni arra, hogy visszajátsszuk a rögzített hangot.

Az alkamazást egy Európai kutatói csapat fejlesztette, és van egy internetes felülete is, ami segíti a méhészt abban, hogy elemezze az adatokat és rendesen üzemeltesse a méhészetet. Az eszköz alkalmas arra is, hogy kiszűrje a betegségeket, és szaporodásra alkalmas kolóniákat rakjon össze.

Nasszosz Katszamanisz hangmérnök szerint a lényeg, hogy a berendezés lehetőséget ad a méhésznek arra, hogy kiválassza a legjobb egyedeket, és a legjobb méhkirálynőket, így évről-évre újra tudja termelni a populációt. Lépésről-lépésre tehát javul a mennyiség és a minőség is.

A szoftver még teszt üzemmódban fut, de már több nyelvre is kifejlesztették. A görög falun kívül több száz méhész használja Európában, Amerikában, Afrikában és Ausztráliában. Ez a kaptár agya, ami segíti a mérnököket abban is, hogy jobb algoritmusokat dolgozzanak ki.

Nasszosz Katszamanisz azt mondja ez az első alkalom, hogy a méhészek képesek nagyon széles merítésben adatokat gyűjteni. Ha képesek lesznek ezeket a méhészeket és adatbázisaikat összehozni, akkor sikerülhet egy egészen különleges számítógép által működtetett kaptárt létrehozni, ami új fejezetet nyithat a jövőbe.

http://www.smartagrifood.eu

Egészséges kolbász

A füstölt hús és kolbász bár finom, de nem minden étrendbe illeszkedik. Tehetjük-e egészségesebbé a feldolgozott húsokat úgy, hogy megőrizzük az ízvilágot.

Ebben a katalóniai gyárban található Spanyolország legrégebbi hagyományos húsfeldolgozó üzeme. Itt gyártják a Serrano sonkát, és a chorizót. A hagyomány nem akadálya annak, hogy innovációt vigyünk ebbe a folyamatba. A gyár részt vesz egy olyan európai kutatási projektben, ami lehetővé teszi, hogy zsír és sószegény alternatívákat dolgozzanak ki a népszerű termékekhez.

Jordi Buxeda a Boadas 1880 technikai menedzsere szerint a hagyományos és zsírszegény chorizóhoz is ugyanazt a jó minőségű disznóhúst használják. Annyi a különbség, hogy a zsírszegény verzióban csak 3% a zsírtartalom.

A hagyományos chorizo körülbelül 30 %-nyi zsírt tartalmaz, ez adja a különleges ízét és textúráját. Az új, egészségesebb receptben az állati zsír helyett egy különlegesen kifejlesztett napraforgó-olaj emulziót tesznek.

Jordi Buxeda szerint a program egyik legfőbb célja az, hogy az új termék íze a hagyományos chorizóra emlékeztessen, a végeredményhez 70 különböző tesztet kellett végezni.

A cég azt állítja, hogy az új chorizóban 60%-al kevesebb zsír, és 40 százalékkal kevesebb só van. A fogyasztók pedig szeretik, mert az egészségesebb ételeket keresik. A visszajelzések alapján nagyjából hasonló a két termék ízvilága. De hogyan tudjuk mérni az ízét, hogy biztosra menjünk?

Ezt a célt tűzték ki maguknak a francia Nemzeti Agrártudányi Kutatóintézet munkatársai Dijonban. Az általuk kifejlesztett tesztek lehetőséget adnak arra, hogy tanulmányozzák a fogyasztók ízleléseit az újratervezett termékek kóstolásakor. A projektben több ország kis és középvállalkozásai is részt vesz.

Christian Salles egy élelmiszer mérnök, azt mondja, hogy dolgoztak különböző sajtokon, felvágottakon, süteményeken és szószokon. Hatalmas kihívás volt, mert általában ezek az alapanyagok az ételekben multifunkcionálisak. Tehát a só, nem csak a sózott terméket ízesíti, a különböző aromák kicsapódnak a konzerválási folyamat során.

A recept megváltoztatásához az egész kémiai folyamatot át kell alakítani a megfelelő íz eléréséhez. Ez az eszköz mérni tudja az egyes aroma-egységeket, amelyeket a tesztalany felszabadít az étel rágása során. Az új gyártási eljárás alatt tehát rögzítik az étel ízlelésének a folyamatát is.

Meg tudják mondani, hogy a feldolgozás, hogyan befolyásolja az egyes molekulák elérhetőségét a többivel szemben. Tehát ha egyes aromák jobban felszabadulnak, akkor jobban érezhető az ízük is, de nekünk abban az adott pillanatban kell tudnunk, hogy a tesztalany milyen ízeket érez.

http://cordis.europa.eu/project/rcn/101709_en.html

Városi mezőgazdák

Együnk helyi termékeket, manapság ez a népszerű szlogene azoknak, akik törődnek az egészségükkel, a helyi termelőkkel és a környezettel. De van-e lehetőség arra, hogy a városban termeljünk ételt. Itt Rotterdamban szociológusok erre keresnek jó példát.

A kávégépek ebben a tipikus irodaépületben körülbelül egy tonna kávézaccot termelnek egy hónapban. Ennek a szemétnek a 99 százaléka természetes anyag, ami értékes tápanyagokat tartalmaz, és ez folyamatos utánpótlást nyújt egy helyi start-up vállalkozásnak, ami kávézaccot gyűjt be a városban, hogy újrahasznosítsa azt.

Sandra de Haan, a RotterZwam cég egyik vezetője szerint nagyon sok mindenre alkalmazható a zacc. Beforgatható a kerti talajba, mert sok táplálékot ad a növényeknek, tehát hozzájárul a jobb ételekhez. Rotterdamban a kávézacc szemét és normális esetben a szemétégetőben végzi.

Az összegyűjtött kávézaccból olyan komposztot kevernek, amit aztán gombatenyésztésre használnak itt a városban. Ez egy tökéletes példa a városi termelésre. Ezt vizsgálja egy európai szociológiai tanulmány, ami fenntartható modelleket keres a városi ételutánpótláshoz.
Jan-Willem van der Schans, Wageningen egyetem szociológusa szerint az emberek elidegenültek az ételtermelési folyamatoktól, tehát nem akarnak fizetni az értékesebb ételekért és nem is tudják, hogy mi van bennük. Mindez azt eredményezte, hogy elkülönültek. A városi mezőgazdasággal szeretnénk bevonni az étel előállítási folyamatba az embereket, és így talán javul az általános hozzáállás az ételekhez.

Minden hónapban ez a hétfős csapat 400 kiló laskagombát termel a helyi éttermeknek. Tanfolyamokat is szerveznek az új gombatermelőknek is. Az üzleti stratégiájuk kizárólag a városi termesztés és ételutánpótlására épül.
Ha összehasonlítod egy átlag vacsorával, amelynek az alapanyagai akár 10 ezer kilométert is megtettek mielőtt a tányérodon kötnek ki, akkor elég látványos, hogy a városi termelésből elég az alapanyagoknak csak 10 kilométert megtenni.

http://www.supurbfood.eu

Vásári szórakozás

Ugyanez a kutatás egy másik várost is megvizsgált. Rigában a Kalnciema utca a 19 századi egységes faépületeivel az UNESCO világörökségi listáján szerepel, és a kézműves ételek és termékek kreatív központjává nőtte ki magát-

Mikelis Grivins, Baltic Studies Centre szociológusa szerint ez az egyetlen hely Rigában, ahol egy piac több éves működés után is képes volt fenntartani magát. Kutatási szempontból ez nagyon érdekes, mert míg mások elbuknak, ez a piac tartani tudja magát.

Lettországban, ahogy máshol is a piacokat egyre inkább kiszorítják a hipermarketek. Ezzel szemben a Kalnciema piacon nyüzsögnek az emberek. Évente 100 ezer látogatóval büszkélkedhetnek, ami Rigában nagy szám. Mi a titok?
Ilona Kunda a Baltic Studies Centre szerint sokat számít az élmény, persze ez egy trend is, hogy megpróbálnak sokan élményt teremteni, amit persze magának senki sem tud megalkotni, csak közösen. Az emberek itt aktív részesei a helynek, attól ilyen.

A szociológusok arra jutottak, hogy az ingyenes kulturális programok: kiállítások, koncertek, filmvetítések, gyerekprogramok segítettek abban, hogy közösséget alkossanak, aminek részesei a gazdák, a fogyasztók, mert közös értékeik vannak, hasonlóképp gondolkoznak az egészséges életmódról, a fenntarthatóságról, a kulturális örökségről. Ezt a hipermarketek nem tudják nyújtani.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

futuris

Hullámmedencével a környezetbarát tengeri szállításért