Magyarországon az Európai Unió sok vitát kavaró kvótatervéről szavaznak október 2-án.
HIRDETÉSMagyarországon az Európai Unió sok vitát kavaró kvótatervéről szavaznak október 2-án. Egy érvényes és eredményes, a nem-ek győzelmét hozó referendum egy újabb csapást jelentene az Európai Unió tekintélyének, nem sokkal a britek távozás melletti döntése után.
Honnan jött a népszavazás ötlete?
A referendum gyökereit a migráns- és menekültválságban találjuk, mely során 2015-ben több mint egymillió ember jött Európába. Magyarország, mint az első uniós ország Görögország után észak irányában, volt az egyik legsúlyosabban érintett ország a migránsok áradatában.
Brüsszel 160 ezer menekült áthelyezését javasolta a legjobban érintett területekről: Olaszországból, Görögországból és Magyarországról, az Unió többi államához.
Orbán Viktor magyar miniszerelnök visszautasította, hogy részt vegyen ebben, és az Európai Bíróságon megtámadta a döntést.
A népszavazás is az EU-nak arra a tervére vonatkozik, hogy áthelyezzék a menedékkérőket azokból az országokból, ahol aránytalanul sok menedékkérelmet adnak be. A tervezet szerint azok a tagállamok, amelyek nem hajlandóak fogadni a menekülteket, visszautasított emberenként 250 ezer eurós bírságot kell, hogy fizessenek.
Mi pontosan a kérdés?
“Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
A népszavazás ellenzői több ponton is támadják a kérdést. Többek között azért, mert arról, hogy az Európai Unió miről dönthet a magyar parlament hozzájárulása nélkül, nemzetközi egyezmények és a magyar alkotmány rendelkezik, így alkotmányba ütközik egy ilyen kérdés felvetése.
Tartalmilag a legvitatottabb kérdés a kötelező betelepítés. Az Uniós tervezet a menedékkérelmek áthelyezéséről szól, azaz Magyarországnak például az elfogadott 160 000 –es tervezet alapján 1294 menedékkérő kérelmét kellene elbírálnia, és az ő elhelyezésükről és ellátásukról gondoskodnia a folyamat alatt. Ez viszont nem jelent automatikus betelepítést.
Mit mond Orbán VIktor a népszavazásról?
“Október 2-a után élet-halál harcot kell folytatnunk azért, hogy meg tudjuk változtatni ezeket a döntéseket. Azt sem tudom mondani, hogy ez biztosan sikerülni fog”
Mennyire ellentmondásos a menekültkérdés Magyarországon?
Nagyon is, ha hihetünk az amerikai Pew Research Center felmérésének.
A legnagyobb arányban Magyarországon gondolják úgy (82 százalék), hogy a menekültek negatív gazdasági hatást jelentenek, és a magyarok 76 százaléka tart attól, hogy a menekültek számával a terrorcselekmények száma is emelkedhet.
A felmérés arra is kitér, hogy Európában Magyarországon van a legnagyobb többség negatív véleménnyel a muszlimokról. A lista ellenkező végén az a Franciaország áll, ahol a lakosság arányához viszonyítva a legtöbb muzulmán él.
Mennyi menekültet fogadott be Magyarország?
Magyarországon körülbelül 175 ezer menedékkérelmet adtak be 2015-ben – a legtöbbet, ha a népesség arányában nézzük. Az ország eközben csak 3420 esetben hozott döntést, és csak 15 százalékban hagyta jóvá a kérelmeket, ez az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban.
Ki mit mond?
“NEM”
A Fidesz-KDNP kormány a ‘nem’ mellett kampányol, és ezzel egyetért a Jobbik is. A támogatás mellett azonban támadja is az orbáni politikát a szélsőjobboldali párt.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint a népszavazás nem a legjobb fegyver a migránsellenes küzdelemben. Mint az Országgyűlés őszi szezonnyitóján elmondta: ha érvényes lesz a referendum, akkor a Parlamentnek törvényt kell alkotni a kérdésben, amit népszavazás nélkül is megtehettek volna. A pártelnök szerint viszont ha nem lesz érvényes a népszavazás, akkor “visszanyal a fagyi, aduászt adunk Brüsszel kezébe” – fogalmazott, hozzátéve, hogy amennyiben ez bekövetkezik, az Orbán Viktor sara, és a miniszterelnöknek le kell mondania.
Kósa Lajos pénteken, a népszavazás előtt két nappal azt mondta a HírTV-nek, hogy “lemond a kormány, ha az igenek kerülnek többségbe”. Érvényességről nem beszélt a Fidesz frakcióvezetője ebben a vonatkozásban.
“IGEN”
Az igen mellett egyedül a Magyar Liberális Párt kampányol. A párt ovasatában az igen az Európai Unióra való igen szavazatot jelenti.
HIRDETÉSFodor Gábor, a párt elnöke az ATV-nek úgy fogalmazott: “minden egyes kormányzati plakát érv amellett, hogy elmenjünk szavazni és igennel voksoljunk”.
“Bojkott – otthon maradással”
A Magyar Szocialista Párt arról próbál mindenkit meggyőzni, hogy ne menjenek el voksolni.
A szocialisták szerint a feltett kérdésnek nincs értelme, ezért nincs annak se értelme, hogy az ember elmenjen szavazni.
“Most azt gondoljuk, hogy politikailag az a helyes, ha ez a népszavazás nem lesz érvényes és eredményes. Mert ez a legegyértelműbb és legvilágosabb üzenet mindenki számára, hogy nem dőlnek be az emberek egy ilyen típusú populista, hangulatkeltő játszmának.” – mondta az Euronews-nak Molnár Gyula, a párt elnöke.
HIRDETÉSMaradj otthon! Maradj Európában! – erre szólít fel a Demokratikus Koalíció kampányában. Szerintük a referendum az első lépés lehet arra, hogy kivezessék Magyarországot az Európai Unióból.
Az Együtt és a Párbeszéd Magyarország a MoMával közösen szintén a távolmaradás mellett érvel. Szerintük maga a kérdés “hülye”, és az otthonmaradók Európára szavaznak.
A Lehet Más a Politika nem vesz részt a népszavazási kampányban.
A kormány utáni legnagyobb kampány egy ‘viccpárté’
Huszonkét civilszervezet összefogott, hogy az érvénytelen szavazásról győzze meg a szavazókat. Ugyanezzel a céllal plakátolt a Kétfarkú Kutya Párt. A Kovács Gergő vezette viccpártnak nem ez az első olyan plakátkampánya, ahol humoros üzenetekkel támadják a kormány kampányát, fordítják ki annak mondanivalóját. Tavaly, pár nappal azután, hogy a kormány magyar nyelvű, fizetett hirdetésekben szólította meg a bevándorlókat, elkezdték szervezni az ellenkampányt
.
HIRDETÉSHasonlóan a tavalyi kampányhoz, idén is adományokból finanszírozták a kampányukat, több mint 4000 ember küldött nekik pénzt, így a kormány után ők gazdálkodhattak a legtöbb pénzből (több mint 30 millió forint).
„Külföld felé is fontos, mert borzasztóan rossz híre van mostanában Magyarországnak, és szerintem az tök jó, hogyha látják, hogy Magyarország nem olyan, mint a kormány. Tele van rendes, barátságos, normális emberekkel, annak ellenére, amit a kormány próbál Magyarországból mutatni” – mondta az Euronews-nak a párt vezetője.
Milyen eredmény várható?
Az ellenzék gyengesége miatt nagyon valószínű, hogy a kormány által támogatott nem-ek fognak nyerni – mondta Krekó Péter a Political Capital elemzője az Euronews-nak.
Az már érdekesebb kérdés, hogy érvényes (és eredményes) lesz-e a népszavazás. A magyar népszavazásra vonatkozó törvény szerint a szavazásra jogosultak legalább felének kell érvényes szavazatot leadnia ahhoz, hogy érvényes legyen a referendum. A legfrissebb kutatások alapján a részvételi szándék az érvényesség határán billeg, így elképzelhető egy olyan forgatókönyv, hogy az fog dönteni a szavazás érvényességéről, hogy mennyi szavazót győzött meg az érvénytelen szavazásra buzdító kampány. A voksolásukat biztosnak vagy valószínűnek tartó válaszadók 85 százaléka voksolna nemmel, 5 százalék igennel, és 3 százalék érvénytelen szavazat adna le.
Akárhogy is lesz, a népszavazásnak nem lesz jogi következménye – mondta Krekó -, mivel az uniós szerződések értelmében Brüsszelnek jogában áll olyan politika kiszabása a tagállamokra, mint a kvótarendszer.
HIRDETÉSMilyen hatással lesz, ha a ‘nemek’ győznek?
Krekó szerint, mivel Brüsszel egyre kevésbé tűnik úgy, hogy a tagállamokra kiszabott kvótarendszerrel kívánja megoldani a menekültválságot, így a kvótanépszavazásnak is lehet, hogy sokkal kisebb hatása lesz.
Niedermüller Péter DK-s EP-képviselő azon kérdéseire, hogy az október 2-i népszavazás jogilag köti-e az EU-t, illetve az eredményből következhet-e az, hogy Magyarországnak nem kell teljesítenie bizonyos EU-s előírásokat Jean-Claude Juncker válaszolt az Európai Bizottság nevében.
„A jövőbeni európai parlamenti, tanácsi vagy bizottsági kezdeményezésekről vagy határozatokról valamely tagállamban tartott népszavazás eredménye, mint olyan, nem kötelező érvényű az uniós intézményekre nézve, és nem érintheti az adott tagállam uniós jog szerinti kötelezettségeit.”
Akkor miért költ ennyi közpénzt el rá a kormány?
Az Átlátszó oknyomozó portál alkotmányjogászainak összesítése alapján csak a kampány 15 milliárd forintba kerülhetett. Ha a számításuk pontos, akkor többe került, mint az Egyesült Királyságban a Brexit-kampány (mindkét oldal kampányolását összeadva). Míg a 13,2 milliárd forintos Brexit-kampány egy brit lakosnak 206 forintjába került, addig egy magyarnak a kvótareferendum 1515 forintba – számolták ki.
HIRDETÉSKrekó szerint Orbán a népszavazásban esélyt láthat arra, hogy gyengítse a magyar ellenzéket – melyet megosztott a kérdés – ezzel is előre gondolva a 2018-as választásokra.
Orbánnak az is célja lehet, hogy az Európai Unió egyik meghatározó politikusa legyen – tette hozzá a politológus.
„Szerintem Európa egyik vezetője szeretne lenni, akár hivatalos, akár nem hivatalos formában” – mondta Krekó. Szerinte Orbán küldetésének érzi, hogy az emberi jogi és föderalizmus felőli megközelítéssel ellentétben egy olyan EU-t hozzon létre, ami a klasszikus európai értékeken alapul, mint a nemzetállam, a kereszténység és a család.
Milyen hatással van a hétköznapokra a népszavazás?
A felmérések alapján még az ellenzéki szavazók közül is vannak támogatói a kormány migránspolitikájának. A Nézőpont Intézet szerint a a magyarok 68 százaléka elgédett azzal, ahogy a magyar kormány kezeli az illegális határátlépést, az ellenzéki pártok támogató között is 51 százalék ez az arány (ide számolják természetesen a Jobbik szavazót is).
A Publicus Intézet kutatása a magyarok menekültekhez való viszonyulásának változását mérte fel egyéves különbséggel. A Vasárnapi Hírek által megrendelt kutatás szerint tavaly szeptember óta sokkal negatívabban állnak a magyarok a menekültekhez. Például 52 százalék helyett már csak 44 százalék gondolja úgy, hogy emberségesebben kellene bánni a menekültekkel. Míg egy éve a válaszadók 64 százaléka szerint kötelességünk segíteni a menekülteken, addigra idén majdnem ugyanennyien (63 százalék) gondolják úgy, hogy nem a mi kötelességünk. A felmérés alapján a magyarok kétharmada (67 százalék) inkább menekültellenes, és mindössze 18 százalék szolidáris velük.