Gumicsónakok borítják Strozzi-palotát
HIRDETÉSAi Weiwei mindig kitalál valamit. Most épp Firenze legharsányabb palotáinak egyikét, a méreteivel hivalkodó Strozzit borította be gumicsónakokkal. A legjobb ötletek mindig egyszerűek. Kiszedve a gumicsónakok alját, peremeik ablakkeretekké válnak. A látványos installáció színe miatt figyelemfelkeltő, ugyanakkor a gumicsónakok mérete miatt megőrzi a palota eredeti ablakosztását, a homlokzatokhoz tökéletesen illeszkedik a gumicsónakok sora.
A jogvédő aktivistaként ismert kínai művész, Ai Weiwei folyamatosan képes a megújulásra, kiállításainak méltatói szerint mindig van legalább egy igazán eredeti ötlet, ami az egész tárlatot elviszi. A szeptember végén nyílt firenzei kiállítás esetében ez maga a gumicsónakok tömege az épület külső falain.
A toszkán főváros elegáns palotanegyede nem tűri meg a gagyit, minden igénytelen elgondolást ledob magáról. Ai Weiwei installációjában az is bravúros, hogy sikerült az ablakokká alakított gumicsónakok segítségével a menekültválság témáját a város legelőkelőbb részén megkerülhetetlenül láttatni.
A gumicsónakok sokféle asszociációt indítanak el a szemlélődőben. Még akkor is, ha csak sietősen elrohanunk az épület mellett. Kivágott aljuk miatt még labilisabbnak tűnnek, egyértelműen utalva az életveszélyes átkelési kísérletekre, amiket a Földközi-tengeren vállalnak a háborúk, üldöztetés és a nélkülözés elől menekülő emberek. Évente ezrek fulladnak vízbe, a menekülő emberek hullámsírjává vált a Földközi-tenger ezekben az években.
A tárlat nagyméretű installációi a Strozzi-palota tágas termeiben kitöltik a teret. A kiállítás kapujaként funkcionál az első szobában, biciklikerekekből alkotott erdő. Gumi nélkül, csak a kerekek fémvázai. Egyből eszünkbe jut az orosz-norvég határon, a hóban átkerékpározó menekültek csoportja a hírekből, és emlékezünk arra is, hogy sorsuk nem alakult jól.
Az emberi lét törékenységére tesz egyértelmű utalást a kiállításon a vázákból készített installáció. Ai Weiwei több színben rakta tele a tágas belső terek egyikét kerámiákkal, a falakon pedig három LEGO-kockákból összerakott mozaikképen mutatja egy-egy váza leejtésének, esésének és széttörésének három, egyben végérvényes fázisát.
A most nyílt firenzei tárlatot ért kritikák szerint utóbbi installáció művészeti igényességben nem emelkedik egy átlagos LEGO-kiállítás nívója fölé, számítógép segítségével ma már nem bravúr építőkockákból nagy méretű képeket kirakni.
Az összekalapált székek, a téglával befalazott baldachinos ágy szintén olyan installációk, amiknek elkészítése nem mutat túl egy ezermester munkáján, vélték a látogatók közül olyanok is, akik nyitottak Ai Weiwei művészetére és szellemiségére. Mások szerint nem a kivitelezés technikai színvonala érdekes, hanem a gondolatok, amiket egy-egy művel az alkotó ébreszt.
Ai Weiwei kiállítása 2017 elejéig látható a firenzei Strozzi-palotában.
fotó: a cikk szerzőjének felvétele