Hogyan lehet a hajózás szén-dioxid kibocsátását úgy csökkenteni, hogy a közlekedésbiztonság se szenvedjen kárt?
A százhatvan éve alapított Uljanik Horvátországban a világ egyik legrégebbi hajógyára. Ma ebben a hagyományos iparágban elképesztő változások zajlanak. Az új nemzetközi előírások a széndioxid-kibocsátás csökkentésére kötelezik a gyárakat, de hogyan lehet ebben továbblépni?
- A legkönnyebb út az, ha a hajómotor teljesítményét csökkentjük. Csakhogy ezzel romolhat a manőverezési képesség: minél kisebb a motor teljesítménye, annál nehezebben tud a hajó manőverezni – magyarázza Igor Lalović hajómérnök.
- És mi történik egy ilyen hajóval viharban?
- Rossz időben a part közelében nem lehet ellenállni az áramlatoknak, amelyek partra sodorhatják a hajót, magas hullámok pedig felboríthatják, akár el si süllyeszthetik. Emberi életek is kockén foroghatnak.
A hajóbiztonságot illető legfontosabb jellemzőket egy európai tudósokból álló “kutatócsoport”: http://shopera.org/ kapta meg, hogy úgy tegyék környezetbarátabbá a hajó működését, hogy ne csökkentsék a motorteljesítményt a biztonságos szintnél alacsonyabbra.
- Hatékonyabbá tehető a rendszer például a hajótest tömegének csökkentésével – mondja Igor Lalović. – Új anyagokkal, speciális meghajtóberendezésekkel, amelyeket a propeller előtt helyezünk el, optimalizálva a hajócsavarra folyó víz beáramlását. Ez a szén-diuxid-kibocsátást is csökkenti.
Spanyolországban végzik a projekt hidrodinamikai tesztjeit, egy százötven méter hosszú, harminc méter széles medencében, amelyben szoftver irányította hullámgenerátorral szimulálják, hogyan viselkedik a hajó adott típusú hullámok között.
- Meg tudjuk mondani például, hogy tengeribetegek lesznek-e az utasok, hogy elég merev-e a szerkezet ahhoz, hogy ellenálljon a hullámzásnak, és hogy mekkora lesz a hajó üzemanyagfogyasztása, így a szennyezést a minimumra tudjuk csökkenteni – mondja az Euronewsnak Adolfo Maron, kísérletvezető mérnök.
Szenzorokkal ellátott méretarányos modellek segítségével a tudósok meg tudják mondani, pontosan hogyan is viselkedik majd a hajó egy viharban, mennyire marad manőverezhető és stabil bizonyos magasságú és gyakoriságú hullámok esetén.
- A konkrét teszt előtt beprogramozzuk a vízlapátok mozgását. A számítógép hatvan különálló vízlapát irányításával állítja elő a kívánt típusú hullámot – magyarázza Maron.
Nem könnyű a modellekből kinyert adatokat az életnagyságú hajóra átértelmezni – de nem is lehetetlen, mondja a projekt koordinátora, Papanikolau professzor.
- Természetesen maradnak bizonytalanságok amelyeket csak a kutatói tapasztalat képes feloldani, de azok az előrejelzések, amelyeket az életnagyságú hajó viselkedésére nézvbe adunk, elég megbízhatóak a gyakorlati alkalmazáshoz – mondja a projekt koordinátora, Apostolos Papanikolau professzor az Athéni Műszaki Egyetemről.
A kutatások segítenek megtalálni az egyensúlyt a környezetvédelmi és a gazdasági szempontok között a tengeri hajózásban.