Egy néhány éve alapított euroszkeptikus párt, amely a menekültválság szárnyán erősödött meg Németországban, egyre több helyet szerez meg a tartományi választásokon.
Egy néhány éve alapított euroszkeptikus párt, amely a menekültválság szárnyán erősödött meg Németországban, egyre több helyet szerez meg a tartományi választásokon. Az Alternativa für Deutcschland, (Alternatíva Németországért, AfD) a déli uniós tagállamok mentőcsomagjainak ellenzésétől jutott el oda, hogy becsatornázza a menekültválság miatt elszabadult félelmeket.
Az Euronews riportja még a berlini tartományi választás előtt készült, amelyen az AfD először került be a tartomány törvényhozásába. Vannak olyan kerületei Berlinnek, ahol a szavazatok felét szerezték meg.
Ma már a tizenhat tartományi tarlamentből tízben van képviselőjük. De mi a sikerük titka?
- Azért támogatom az AfD-t, mert a hagyományos pártok mindig azt sugallják, hogy annak, amit csinálnak, nincs alternatívája – mondta az Euronewsnak Stefan Kretschmer tanár. – Az euró megmentésének, Görögország megmentésének, a menekültek megmentésének – semminek nincs alternatívája. De olyan nincs, hogy ne legyen alternatíva.
- Berlinnek meg kell tisztulnia – szögezte elegy másik AfD-aktivista, Marianne Kleinert. – Annyi minden van, amiben rossz prioritásokat követtünk idáig. Önkormányzati szinten is, de regionálisan is. A menekültek elosztását például, azokban az épülő új központokban Kelet-Berlinben… ami a helyiek megkérdezése nélkül történik.
- Nem mondanám, hogy iszlamofóbiásak vagyunk, inkább iszlám-kritikusok – mondta egy harmadik párttag, Herbert Mohr. – Befogadunk minden vallását gyakorló muzulmánt Németországban. De azt mondjuk, hogy az iszlám, mint vallás, nem a német kultúrában és történelemben gyökerezik. Németország a zsidó-keresztény kultúrkörhöz tartozik, és ezen nem szeretnénk változtatni.
A szélsőjobb címke démonizál
Vajon ez most azt jelenti, hogy az Iszlám nem fér össze a német kultúrával? Nem derül ki biztosan. A párt aktivistái ellen tüntetők úgy vélik, hogy az AfD provokatív, megosztó és szélsőséges.
- Ránk kiabáltak, elmondtak mindenféle nácinak meg rasszistának – mondta Kerschmer egy ilyen összeszólalkozás után. – Ezeket a hazugságokat visszautasítjuk. Egyik sem vagyunk, csak ránk ragasztották ezt a címkét.
Nehéz lenne tagadni, hogy az AfD a jobb- és balközép pártok tevékenységével elégedetleneket szólítja meg. De a menekült- és bevándorlóellenesség is szépen hozott nekik híveket – bár elvileg a párt csak a szociális kassza egyensúlyáért aggódik.
Frauke Petry tavaly óta vezeti az AfD-t. A korábbi vezető, a közgazdász Bernd Lucke több társával együtt kilépett, amikor a vezetőválasztáson alulmaradt, mert úgy vélte, riválisa bevándorlóellenes retorikával operáló oroszpárti szélsőjobb alakulatot, afféle PEGIDA-pártot csinál az AfD-ből.
- Sok szó esik a szélsőjobboldali pártok előretöréséről Európában. Ezek közül az egyik az önök pártja. Az AfD egy szélsőjobboldali párt? – kérdezte a pártvezértől az Euronews.
- Nem – mondta határozottan Petry. – Gyakran kérdezik tőlünk, hogy miféle párt vagyunk? Nézze meg, kik szavaznak ránk, kik csatlakoznak hozzánk. Van köztük sok konzervatív, sok liberális, a politikai paletta minden részéről jönnek hozzánk. Ami miatt szeretnek minket a szélsőjobbhoz kötni, az egy jól ismert stratégia Németországban, mert ezzel könnyű egy pártot démonizálni. Ezt sokszor megpróbálták velem személy szerint, megpróbálták a párttal, de azt hiszem, az emberek most már jobban hajlanak arra, hogy átlássanak ezen, és megértsék, mi történik.
Ha van egy tömeg, valaki el fog jönni értük
Próbáljuk hát megérteni, mi történt idáig. Az AfD euróellenes mozgalomként indult 2014-ben, a görög válság csúcspontján. A fő céljuk ekkor az volt, hogy kiléptessék Németországot az eurzónából. A párt reflektorfénybe a tavalyi menekültválság miatt került. Miközben más uniós tagállamok lezárták a határaikat, Németország több mint egymillió menekültet fogadott be. A kormányfő, Angela Merkel azzal állt ki döntése mellett, hogy annak nem volt alternatívája.
Christa Senberg egy menekülteket elszállásoló központban önkénteskedik. Bár a környéken nem sok menekült él, a helyiek nagyon tartanak tőlük. Az ellenérzés csak fokozódott, amikor kiderült, hogy a német kormány 106 milliárd eurót költ a támogatásukra csak idén.
- Az AfD a szociálisan hátrányos helyzetűeknek azt mondja, hogy jobb helyzetben lennének, ha a menekültek nem lennének – magyarázta Senberg. – Ez nem lep meg. Már régóta mondjuk, hogy a német szociális rendszeren változtatni kell. Ha ez nem következik be, jönni fog valaki, és begyűjti ezeknek az embereknek a szavazatait. És pontosan ez történt. Jött valaki, akinek a szándékai legalább is kérdésesek, és maga mellé gyűjtötte ezeket az elégedetlen embereket.
Ha van egy tömeg, valaki el fog jönni értük
Mohamed Taha Szabri muzulmán hitszónok Berlinben. Huszonhét éve jött el Tunéziából, Ben Ali diktatúrája miatt. Szerinte a hívei jól beilleszkedtek Berlinben, de aggasztja, hogy az AfD narratívájában az iszlám az úgynevezett német kultúra ellensége. Mindez a feszültségek növekedéséhez vezethet. És amikor a pártokat egy kerekesztal-beszélgetésre hívta, csak az AfD nem jelent meg.
- Az utolsó pillanatban visszaléptek azzal, hogy a mecset nem elég semleges terület a párbeszédhez – mondta az imám. – Azt mondták, semleges területen szívesen beszélgetnek a muzulmánokkal.
Az AfD előretörésével a tartományokban egyre valószínűbb, hogy a Bundestagban is átlépik a küszöböt jövőre. De vajon hosszú távon is eredményes lesz-e a változásoktól és a menekültektől való félelemre alapozó retorika?
Eltűnik-e a probléma, ha nem beszélünk róla?
- Az önök növekvő népszerűségének egyik oka hogy a félelmen keresztül gyűjtenek támogatókat – szegezte Frauke Petrynek a közkeletű vádat Valérie Zabriskie.
- Nos, lássuk az emberiség fő mozgatórugóit – kezdte válaszát Frauke Petry. – Mi hajt egy embert? Az egyik dolog a félelem. Úgy tenni, mintha a politikában a félelem nem számítana, hogy a politikában egy ilyen alapvető emberi sajátosság nem számít, nem igazán őszinte. Ez tény. Másrészt azoknak, akik szerint mi ijesztgetjük az embereket, általában azt mondom: nézzük azokat a problémákat, amelyekkel szembe kell néznünk. Nézzük az euróválságot, a menekültválságot. Mi okozza ezeket a kríziseket? Mi okoztuk ezeket a problémákat? Vagy mi csak elkezdtünk beszélni ezekről a problémákról? Eltűnik-e a probléma, ha nem beszélünk róla? Nem, nem tűnik el.