A második világháború óta tapasztalt legsúlyosabb migrációs válság egészen végletes biztonsági intézkedés-ötleteket hívott életre: falak épültek és épülnek több helyen, hogy útját állják az illegális
HIRDETÉSA második világháború óta tapasztalt legsúlyosabb migrációs válság egészen végletes biztonsági intézkedés-ötleteket hívott életre: falak épültek és épülnek több helyen, hogy útját állják az illegális bevándorlók tömegének.
A franciaországi Calais-nál például a napokban kezdődött az építkezés.
A falépítés mint olyan, tavaly nyáron kezdődött. Méghozzá Magyarországon, ahol az Orbán-kormány négyméteres szögesdrótkerítést húzattatott fel a szerb határon. A 175 kilométeren át húzódó kerítés októberre már a horvát határvonalat is lezárta.
De több más európai országban is hasonló akadály állja útját az érkezőknek, Ausztriában, Szlovéniában vagy az északi államok közül néhányban.
Ausztriát különösen súlyosan érintette a bevándorlási krízis: az országban 90 ezer menekültkérelmet regisztráltak, ami a lakosság egy százalékának felel meg. Ezek után a német illetve az olasz határon elkezdődött a falépítés, annak ellenére, hogy az olasz oldalon erőteljes tiltakozás fogadta a döntést.
Áprilisban a dél-tiroli kormányzó még a következőket mondta:
- Tudomásom szerint az, ami épül, nem más, mint egy fedett platform, hogy a határon dolgozó személyzetnek legyen tető a feje felett, ha mondjuk szakadna az eső – közölte Arno Kompatscher.
Június elsejétől Bécs megerősítette az ellenőrzést az osztrák-olasz határon.
Calais-ban is szigorítottak a kontrollon: a város főútján, a kikötőben és a Dzsungel mentén. A biztonságot egy négy méter magas és egy kilométer hosszú zöld betonfal hivatott szavatolni.
A migrációs válság még az egyébként nagyvonalú észak-európai országok befogadókapacitását is próbára teszi. Norvégia még a tél előtt drótkerítést emel, Oroszországgal közös, sarkvidéki határán, mivel tavaly 5500, többségében szíriai menekült érkezett Európa legészakibb határán keresztül a Schengeni övezeten belülre.