Az olasz, a spanyol és a német gyerekek is ma, szeptember 13-án kezdik az iskolát idén.
HIRDETÉSAz olasz, a spanyol és a német gyerekek is ma, szeptember 13-án térnek vissza az iskolapadba idén. Ők még szerencsések összehasonlítva a magyar vagy a cseh tanulókkal, akik sok helyen már szeptember 1-jén elkezdték a tanulást. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, az európai országokban hány napot és milyen felosztásban kell a diákoknak iskolába járniuk.
Az európai államok mintegy felében az iskolai év szeptember elején kezdődik, akárcsak Magyarországon. Hazánkban szeptember elsején vagy szeptember első hétfőjén kell iskolapadba ülniük a nebulóknak. A kevésbé szerencsés tanulóknak 11 európai államban augusztus 8. és augusztus vége között kezdődik az iskolaévük.
Négy országban (Ausztria, Horvátország, Írország és Szlovákia), az iskola szeptember első hetében kezdődik.
Az iskolai napok számának összehasonlítása országonként
Kilenc országban szeptember közepe táján kezdenek: a dél-európai államok nagy részében ez a helyzet (Ciprus, Görögország, Olaszország, Málta, Portugália és Törökország), de Bulgáriában, Luxemburgban és Romániában is ugyanez a szokás.
Németországban, habár hivatalosan már augusztus 1-jén megkezdődik a tanítás, a valóságban a diákok augusztus 8. és szeptember 13. között ülnek először iskolapadba.
Oroszországban mindig szeptember 1-jén kezdődik az iskolaév és május végén ér véget.
A tanítási napok és a szünetek ritmusa országonként
Az iskolai szünetek ütemezése országonként változó, a többé-kevésbé azonos időben bekövetkező téli (karácsonyi) szünet kivételével.
17 országban örülhetnek egyhetes őszi szünetnek a nebulók, más országokban ez két nap ( Csehország) és három hét (Svájc) között változik. Az orosz diákoknak van egy hét vakációjuk ősszel, két hetük télen és egy hetük tavasszal.
De Ausztriában és Horvátországban egyáltalán nem kapnak pihenőidőt a tanulók ősszel.
Magyarországon az október 23-a körüli időszak az őszi szünet ideje, és attól függően néhány napos vagy akár egy hét hosszúságú is lehet, hogy a nemzeti ünnep hétköznapra vagy hétvégére esik.
Karácsony táján csaknem minden országban kéthetes a téli szünet. Magyarországon ennél néhány nappal rövidebb, Svédországban viszont három hetük van a diákoknak, hogy kipihenjék az év addigi fáradalmait.
18 országban van szünet a karácsonyi szünetet követően év eleje táján is, ebben az élen jár Franciaország és Lengyelország – mindkét államban két hétig síelhetnek vagy pihenhetnek a tanulók.
Azonban Görögországban, Horvátországban és Cipruson egyáltalán nincs síszünetük a diákoknak.
A szünidő hosszának összehasonlítása országonként
15 ország diákjainak egyhetes a tavaszi vagy húsvéti szünete, míg kéthetes 13 országban. Másutt 4 naptól egészen három hét hosszúságúig terjedhet a pihenőidő – ez utóbbi ismét a svájci diákok privilégiuma.
A nyári szünet Magyarországon június közepén kezdődik, így két és fél hónap áll diákok rendelkezésére, hogy kipihenjék az év fáradalmait.
A nyári vakáció hossza jelentősen változik az országok között: mindössze hat hét Németország egyes részein, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, és Liechtensteinben, míg 13 hét Lettországban, Litvániában, Portugáliában, Boszniában és Törökországban. Olaszországban 14 hetes a nyári szünet. A bolgár általános iskolások a legszerencsésebbek: 15 hétig élvezhetik a nyári szünidőt.