A világ második legnagyobb szigetén ritka ásványokban sincs hiány.
Szeptemberben Madagaszkár eddig ismeretelne, iparosodott arcát mutatjuk be az Euronewson. A második epizódban Fort Dauphint látogatjuk meg az ország dél-keleti részén, ahol egy bányászati óriás újfajta kitermelési modellel kísérletezik. Megtérülés és társadalmi felelősségvállalás – mi siker a titka? Hogyan ha mindez a régióra?
Fort Dauphinben egy 2800 hektáros ilmenitlelőhelyen a bányaipar egyik óriása hat éve több mint 800 millió dollárt költött a kitermelés megindítására.
- Ilmenitet bányászunk, ami egy titánt tartalmazó ásvány – magyarázta az Europnewsnak Jean Pascal Valiarimanana geológus. – A titánból fehér festéket készítenek, például a papíripar számára. De készül belőle a titánium nevű fém, amelyet a repülőgépgyártásban használnak.
Háromszázezer tonna ilmenitet bányásznak itt minden évben. De a termelékenységen túl vannak más szempontok is. Az állam, Fort Dauphin régió és a magánszféra együttműködése teljesen átalakította a helyi gazdasági környezetet.
- Legyen szó közbiztonságról, oktatásról, egészségügyről, a szakmai képzésekről, a kis és középvállalkozások fejlesztéséről – mindent megtettünk azért, hogy a térség maximális hasznot húzzon a projektből – mondta nekünk a QMM bányavállalat elnöke Fanja, Rakotomalala.
350 új vállalat alakult a régióban. A bánya 1400 embernek ad munkát, új utak és egy, turistahajók fogadására is alkalmas kereskedelmi kikötő is épült.
A lelőhelyet 230 hektárnyi védett erdő veszi körül. A környezetvédelem szempontjait nem lehet figyelmen kívül hagyni Madagaszkáron. A bányaipar az ország egyik húzóágazata. A Fort Dauphin sikere egy, a befektetés értékét tekintve tízszer ekkora projektnek is megágyazott – kobaltot és nikkelt bányásznak majd.
- 100 millió tonnányi bauxit vár kitermelésre, vasércből a tartalékokat 600 millió tonnára becsülik – mondta az Euronewsnak Ying Vah Zafilahy, az ország olaj- és bányászati minisztere. – És ezek csak a bizonyított lelőhelyek.
Akkor még nem szóltunk az aranyról, az uránról vagy a drágakövekről. Az üzleti környezet azonban még fejlesztésre szorul.
- Ázsiai és afrikai országok a riválisaink, ezért olyan versenyképes üzleti környezetet kell kialakítani, amely vonzza a komoly befektetőket, akik tényleg hosszú távon szeretnének velünk együtt dolgozni – mondta erről a QMM elnöke.
A kormány hamarosan új bányászati törvényt fogad el, amely számos lehetőséget tartogat a befektetőknek.
- Nem szabad összetéveszteni a gyorsaságot a sietséggel – szögezte le az olaj- és bányaminiszter. – Össze kell gyűjteni valamennyi javaslatot ahhoz, hogy ez a bányászati törvény valóban fejlődést hozzon az országnak, méghozzá olyan hosszú távon, amilyen hosszú távon csak lehetséges.
A cél olyan befektetéseket kell vonzani, amelyek, miközben kímélik a környezetet, hozzájárulnak az ország fejlesztéséhez.