A Csurjumov-Geraszimenko üstökösön bukdácsolva landolt Philae 2015 nyarán adott magáról utoljára életjelet.
HIRDETÉSA Csurjumov-Geraszimenko üstökösön bukdácsolva landolt Philae 2015 nyarán adott magáról utoljára életjelet. Az égitest magja körül keringő Rosetta legfrissebb felvételein jól kivehető a szerkezet.
A Philae 2014 novemberében érte el az üstökös felszínét. 60 óráig működött, de mivel napfény nem érte, akkumulátorainak lemerülése után elhallgatott. Azóta keresték, most, három héttel a Rosetta-misszió vége előtt megtalálták. Hol rejtőzött a kis robot?
- A kacsa formájú üstökös fejénél, egy nagy törés mögött landolt, ahol árnyékba került. Egy sötét lyukban bukkantunk rá. Gondoltuk, hogy ott lehet valahol, de nagyon jó, hogy végre kaptunk róla képet, melyen tisztán látható, igen, itt vagyok. A Shiva kamerarendszer képein azt látjuk, hogy a lábai szanaszét állnak. Egy a levegőbe mered, egy másik pedig egy sziklán támaszkodik. Jól kivehető a szikla környezete – magyarázta Matt Taylor, a Rosetta-projekt egyik tudósa.
A Rosettáról leváló Philae három napon át küldött adatokat, míg le nem merültek az akkumulátorai.
A leszállóegység elhelyezkedésének ismeretében az általa küldött adatokat is pontosabban lehet értelmezni.
- A Rosetta pályája miatt már nem halad át azon a ponton, ahol most a Philae van, ezért már csak egy-két olyan alkalom lesz talán, amikor olyan képek készülhetnek, amelyeken feltűnik ez a terület. Egy vagy kettő, ennyi – hangsúlyozta Matt Taylor.
A Rosetta és a Philae adatai sokat segítenek abban, hogy jobban megértsük, milyen szerepet játszottak az üstökösök az univerzum korai időszakában.
- A Rosetta által küldött adatokra koncentrálunk a jövőben, hogy amikor a misszió véget ér, ezek az adatok elérhetőek legyenek a jövő tudósai számára, akik tudni szeretnék, mit látott a Rosetta – mondta Laurence O’Rourke, a misszió tudományos műveleteinek koordinátora.
Az űrszondát szeptember 30-án nekivezetik az üstökösnek, ezzel pedig a Rosetta-küldetés befejeződik.