Az Európába igyekvő menekülők áradata nagy kihívást jelent a frekventált célországok mellett az EU minden tagországa és a brüsszeli vezetés számára is.
HIRDETÉSAz Európába igyekvő menekülők áradata nagy kihívást jelent a frekventált célországok mellett az EU minden tagországa és a brüsszeli vezetés számára is. Épp ezért tartja fontosnak az Európai Bizottság, hogy a már elfogadott intézkedések ne csak tervek maradjanak, hanem megvalósulásukkal segítsék a halmozódó problémák megoldását.
Az unió tervezési és döntési mechanizmusa sokkal lassúbb, mint ahogy a valóság produkálja a problémákat. A menekültek száma gyorsan változik adott helyen és időben.
A legtöbb menekülő a Földközi-tengeren át a görög és az olasz partoknál éri el Európát. Az ún. balkáni szárazföldi útvonalon egy ideig szinte zavartalanul haladtak Németország, Franciaország és a skandináv országok felé.
Amire az uniós gépezet beindult a menekülők ügyében, már százezrek érték el a nyugati és északi célországokat, Magyarország pedig kerítéssel zárta le déli határait a balkáni úton.
Amire gyakorlattá vált volna az elméleti elképzelés, a regisztrált és ellenőrzött menekültek kvóta alapján történő áttelepítése az uniós tagországokba, a menekülők nem szűnő áradata miatt már megváltoztak a körülmények, és tudható, hogy a több száz ezer fős, sőt, akár millió fős tömeg helyzetére nem jelent megoldást ezrek, tízezrek áttelepítése. A laikus aggályoknak többször adott hangot a sajtó, de már szakértők is kezdenek hasonló aggodalmakat megfogalmazni.
2015 szeptemberében az áttelepítések tervét azért jelentették be, hogy a menekülthullám által leginkább sújtott országokat, mint Olaszország, Görögország és Magyarország tehermentesítsék. Ezzel összhangban van, hogy a menekültek döntő többsége jelezte, hogy nem akar ezekben az országokban maradni.
Csakhogy 160 ezer menekült áttelepítése nem oldja meg annak az 1 millió 250 ezer migránsnak a helyzetét, akik menedékkérelmet adtak be az EU területén 2015-ben.
Jean-Claude Juncker akkor azt mondta, hogy Európának együttérzőnek kell lennie, és kollektív bátorságot kell mutatnia, hogy szembe tudjon nézni a problémával, és kezelni legyen képes azt.
Egy év elteltével azonban csak 4400 menekültet sikerült áttelepíteni a tervezett 160 ezerből.
Az Amnesty International európai ügyekben illetékes szakértője, John Dalhuisen így fogalmazott:
- Szánalmas tévedés az európai vezetők részéről, amit tetéz, hogy több EU-ország kirívóan nem teljesíti a rá vonatkozó kötelességeket, érzékelhető az együttérzés hiánya mind a menekültek, mind a többi tagállam felé. A menekülteket a tagállamok között a fair play jegyében kellene elosztani, és sokkal nagyobb tömegben kellene gondoskodnia Európának az áttelepítésről, mint ahogy az történik. A kockázatos és illegális bejutási módok helyett törvényes úton kellene biztosítani az Európába törtő belépés lehetőségét, például humanitárius esetekben, családegyesítés céljából lehetővé kell tenni a vízum megszerzését. Ez az EU-tagországok közötti és nemzetközi szinten is felelősségteljesebb kötelességmegosztással történhetne – magyarázta John Dalhuisen.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint a késlekedés menekülő emberek tömegét hagyja megoldatlan élethelyzetben, például az egyre túlzsúfoltabb fogadóközpontokban és ellátóhelyeken Görögországban. Hasonlóképp említhető a calais-i sátortáborban tengődő ezrek, illetve a magyar-szerb határon, a mezőn feltorlódott százak helyzete.