A kutatási és mentési műveletekről James Perryvel, a brit Nemzetközi Mentőszolgálat nevű önkéntes szervezet képviselőjével beszélgetünk.
HIRDETÉSA kutatási és mentési műveletekről James Perryvel, a brit Nemzetközi Mentőszolgálat nevű önkéntes szervezet képviselőjével beszélgetünk. A csoportot az 1980-as dél-olaszországi, irpiniai földrengés után hozták létre. Ott csaknem 3000-en vesztették életüket.
Lesley Alexander, Euronews: Ketyeg az óra. Melyek a mentőcsapatok előtt álló legfőbb kihívások? Milyen esélyei vannak annak, hogy újabb túlélőket találnak?
James Perry: Továbbra is elég nagyok az esélyei annak, hogy életben lévőket találjunk. Víz nélkül akár három-négy napig is lehet élni. Amint eltelik ez az idő, egyre kevesebb esély van rá, ha a törmelékek alatt rekedt személy már nem tud vízhez jutni. Éppen négy nappal ezelőtt jöttem haza az olaszországi nyaralásomból, és azt kell, hogy mondjam, hogy a mentőegységek előtt lévő fő probléma a nagy hőség. Amikor ezek a csapatok versenyt futnak az idővel, éjjel-nappal, alvás nélkül dolgoznak, dehidratáltak lesznek, akár hőgutát is kaphatnak, és kimerültek lesznek.
- Mit tehetnek a mentőcsapatok?
- Ilyen helyzetben ez nem egy elbűvölő munka. Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy kiszállunk a repülőgépből, és hősként köszöntenek. Ez nem ilyen. Alázatra van szükség. Nyilvánvaló, hogy sok erő szükséges egy ilyen munkához, mert érzelmileg megviseli az embert, hiszen fizikailag sérült embereket lát. Találkozol halállal, látsz olyan embereket, akik mindenüket elvesztették. Sokáig tart ezt feldolgozni. Talán a legfontosabb, hogy az olyan helyzetekben, amikor horrorisztikus dolgokat látsz magad körül, képesnek kell lenni mosolyogni, és vigyázni magadra, valamint a csapatod tagjaira. Vigyázni kell a körülötted lévő emberekre, így lesz hatékony a munka.
- Szerencsére vannak sikertörténetek is. Melyik az a pillanat, amikor az ember úgy érzi, hogy a megmentett biztonságban van?
- Az a legjobb érzés. Amikor úgy érzed, hogy tényleg segítettél valakin, aki mélységesen kétségbe volt esve. Az egy örömteli pillanat. Mindig emlékezni fogsz arra, hogy megmentettél valakit. Természetesen utána is figyelni kell a sérültre. A lényeg, hogy egészséges maradjon. Olyan helyre kell vinni, ahol folyamatos segítséget kap. Például egy kórházban már biztonságban van. Igen, az egy remek érzés. Úgy érzed, hogy alapvetően tettél valami jót a világban.