2015.
2015. március 31-től az Európai Unió megszüntette a 31 éve fennálló tejkvótát. Ezen a napon 16 tagállam tejtermelői tüntettek az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt, mert a termelési korlát eltörlésével – szerintük – a multik kiszorítják a piacról a kistermelőket, a családi gazdaságokat.
Azóta kiderült, igazuk volt. Az összes tagországban jelentősen csökkent, akad ahol 30 százalékkal is a tej ára.
- A kvóta megszüntetésének nem a gazdák lesznek a nyertesei. Legyen 50 vagy akár 500 tehenük – véli egy termelő.
- Európában a mezőgazdasági termelők csupán 6 százaléka a 35 évnél fiatalabb gazdálkodó. Ez az adat egyértelműen jelzi, hogy nincs perspektíva az ágazatban – mondja az Európai Tejpiac alelnöke. A mezőgazdaságnak, a gazdáknak szüksége van perspektívára, ehhez pedig elengedhetetlen a piaci szabályozás rendszere. Egy rövid válságidőszakot még valahogy túlélnek, de egy mélyebb válság idején lehúzzák a rolót, befejezik a gazdálkodást.
Az ágazat liberalizációja túltermelést és az árak folyamatos zuhanását eredményezte. A piacot a multinacionális cégek uralják.
A tejválság kezelésére az Európai Bizottság félmilliárd eurós csomagot jelentett be idén júliusban. Ebből 350 milliót a tagállamok viszonylag szabadon használhatnak fel, a maradék 150 millióból Brüsszel a tejtermelés korlátozását ösztönözné.
- Tonnánként 110 euró veszteséget termelünk. A felvásárlási ár 270 euró, míg a termelési költségek 380-ra jönnek. Ezt nem lehet bírni a végtelenségig – panaszkodik egy francia gazda.
Hétfőn a francia tejipari óriás, a Lactalis bejelentette, hogy hajlandó újratárgyalni a felvásárlási árat.
Míg a francia cég 2014 nyarán 363 eurót fizetett ezer literenként, addig 2016 júliusában 257 euró volt a felvásárlási ár tonnánként.
A világpiaci árak is zuhannak: Németországban 22, Új-Zélandon például 18 eurócent literenként.
Az Európai Bizottság főként az Unión kívüli piac szélesítését ösztönözné a segélycsomagból. Az orosz embargó nem segít ebben, viszont nagy potenciált látnak Kínában.