rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A Brexit után Franciaország következik?


világ

A Brexit után Franciaország következik?

Franciaország a legesélyesebb állam, amely követheti a briteket, és a Brexit útjára léphet. Szakértők szerint az a nagy kérdés, hogy a franciák hogyan kezelik a széles körben elterjedt euroszkepticizmust két hónappal a Brexit után.

A gazdasági nehézségek, a terrortámadások és Nicolas Sarkozy újbóli megjelenése mind Marine Le Pen kezére játszhat a jövőre esedékes elnökválasztáson, legalábbis így vélekedik az euroszkeptikus szakértő, Simon Usherwood. Szerinte mindezek megnyithatják a kaput egy olyan referendumhoz, amelyet júniusban tartottak a Csatorna túloldalán.

A szakértők Franciaországon túl még az esélyesek közé sorolják Hollandiát, Dániát, Olaszországot és Ausztriát is. Azt valószínűsítik, hogy ezek az országok is átalakítanák Brüsszellel való kapcsolatukat. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a Nagy-Britanniában kialakult körülményeket nem könnyű máshol reprodukálni, és több tényező összejátszása szükséges egy hasonló referendum kiírásához.

EU: Se veled, se nélküled?

Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) párt vezetője egyike volt azoknak az euroszkeptikus politikusoknak, aki a Brexit után azonnal egy hasonló népszavazás kiírására szólított föl.

Le Pen abban reménykedik, hogy mindez valósággá válhat, amennyiben sikeresen szerepel a 2017. tavaszára tervezett francia elnökválasztáson.

Usherwood így nyilatkozott az Euronews-nak:

- Franciaország az az állam, ahol a legnagyobb nyomást fogjuk tapasztalni ebben az irányban. Itt van Marine Le Pen, aki jó esélyekkel indulhat az elnökválasztáson. Ha megnézzük a két nagy pártot Franciaországban, egyik sincs túl jó állapotban. Hollande nagy csalódást okozott a baloldalnak, nem építhet a hírnevére a terroristatámadásokat követően. Le Pen leghitelesebb ellenfele a visszatérő Sarkozy, aki megpróbálja új erővel feltölteni a jobboldalt, ám ez nem tűnik új politikai iránynak.

A Surrey University egyetemi adjunktusa hozzátette, hogy abban az esetben, ha nem lesz a Brexithez hasonló szavazás az Unióból való kilépésről a jövőre esedékes francia választáson, akkor is számítani kell arra, hogy a következő 5-10 évben egyre nagyobb nyomás nehezedik az országokra, hogy erre az útra lépjenek, különösen akkor, ha úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság jól teljesít az EU-n kívül is.

Kik még az esélyesek?

Az esélyesek közt Dánia a következő az euroszkeptikusok sorában Usherwood szerint.

Mint mondja, a dánok az uniós projekteknél a peremre szorultak, szoros gazdasági kapcsolatokat ápolnak Nagy-Britanniával, és erősödik az országban az euroszkepticizmus – mindez együtt erősíti a kiválási szándékot.

A dánok már három referendumon szavaztak az EU ellen, 1992., 2000. és 2015..

Olaszország ismert arról, hogy a kormányai nem túl stabilak, ezért számíthat arra, hogy az euroszkeptikusok hatalomra kerülnek, és nyomást gyakorolnak az Unióból való kiválás irányában.

Matteo Renzi miniszterelnök elismerte, hogy hibát követett el, amikor azt mondta: lemond, ha veszít az olasz alkotmányról szóló referendumon, amelyet várhatóan október és december között tartanak majd. Ha Renzi veszít és lemond, akkor az euroszkeptikus Öt csillag mozgalom (M5S), amely földrengésszerű győzelmet aratott a legutóbbi helyi választásokon, kihasználhatja erejét egy következő szavazáson.

Olaszországhoz hasonlóan Ausztria számára is meghatározó lesz az ősz. Norbert Hofer, a nacionalista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökjelöltje jól áll az osztrák államfőválasztás második, megismételt fordulója előtt. Usherwood szerint, ha Hofer győz is, nem lesz elég hatalma egy referendum összehívásához, de a közbeszédben felerősödhet a téma iránti érdeklődés.

Hollandia az EU alapítói közül a másik ország, ahol erős az euroszkepticizmus, és ezért esély van egy esetleges referendumra. A hollandok 2017. márciusában tartanak választást. A szélsőjobboldali Szabadság párt (FP) vezetett a közvélemény-kutatások szerint júniusban.

Kilépni az EU-ból vagy Orbánt utánozni?

A Brexit közvetlen utánzása nem feltétlenül a legkívánatosabb út a legtöbb euroszkeptikus vezető számára.

Ez nem lenne reális vagy lehetséges, állítja Dr. Sean Hanley, a University College London egyetemi adjunktusa, a közép- és kelet-európai politika szakértője. Szerinte ehelyett az euroszkeptikusok a magyar modellt követhetik. A szakértő úgy véli, Orbán Viktor miniszterelnök felvállalta a harcot az EU politikájával szemben, például a menekültek befogadásának kérdésében.

Mi következik? Fontos dátumok

  • Olaszország, referendum az alkotmány ügyében: 2016. október-december
  • Francia elnökválasztás: 2017. április/május
  • Holland választások: 2017. március
  • Ausztria, megismételt elnökválasztás: 2016. október 2.

Itt hallgathatják meg a teljes interjút Simon Usherwooddal

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

világ

Három krokodilt engedtek szabadon egy ausztrál iskolában