Több mint két éve, 2014.
HIRDETÉSTöbb mint két éve, 2014. március 16-án tartották meg azt a népszavazást, melynek eredményére hivatkozva Oroszország bekebelezte az addig Ukrajna részét képező Krím-félszigetet. Az orosz nyelvű lakosság 96 százaléka voksolt Moszkva fennhatóságára. A referendumot – melyet a krími tatárok és az ukrán lakosság zöme bojkottált – Kijev és a nemzetközi közösség sem ismeri el.
A történelmi és geopolitikai jelentőségű, alig Dunántúlnyi félszigetet a Kercsi-szoros választja el az orosz szárazföldtől.
Birtoklása szabad utat nyit a Fekete-tengeren Kelet-Európa, illetve a Kaukázus felé.
1954-ben Oroszország, Ukrajna és a Krím egyesítésének 300. évfordulója alkalmából Nyikita Hruscsov kezdeményezésére a krími terület az orosz föderációból átment az ukrán tagköztársaságba. Ezt a lépést sok orosz vezető történelmi hibának tartja.
1992-ben Krími Köztársasággá vált, saját kormányt és parlamentet alakított Szimferopolban, de Ukrajna része maradt.
A Szovjetunió szétesése után Oroszország megtartotta itt szevasztopoli haditengerészeti bázisát. 2013-ban 11 ezer katona és 60 különböző osztályú hadihajó állomásozott itt.
A bázis stratégiailag jelentős, mert az orosz flotta számára a Földközi-tenger, a Balkán és Közel-Kelet gyors elérését biztosítja.
2014 elejére a Krím a hidegháború óta a legkomolyabb kelet-nyugat közötti válságot gerjesztette. A 2,2 millió lakos nagy része orosznak vallja magát. A Moszkva-barát ukrán elnök, Viktor Janukovicsot viszont elsöpörték a kijevi tüntetések.
Ezután a felségjelzés nélküli katonai egyenruhát viselő, oroszbarát krími szeparatisták elfoglalták a kormányzati épületeket, kommunikációs központokat és a repülőteret. Majd felszólították Oroszországot, hogy “védjék meg” a térség lakosságát.
Az orosz katonai beavatkozás után, 2014. március 11-én kikiáltották a Krím függetlenségét. A népszavazást követő első napon pedig Oroszország annektálta a félszigetet Kijev és a Nyugat tiltakozása ellenére.
A lépés hatására kirobbant a kelet-ukrajnai konfliktus, mely eddig 9500 halálos áldozatot követelt. A Donbassz régió oroszbarát lázadóinak támogatása miatt pedig az Európai Unió és az Egyesült Államok egy sor gazdasági szankcióval sújtotta Moszkvát. Ezek hatályát 2017 nyaráig meghosszabbították.
Petro Porosenko az év elején kijelentette, hogy mielőbb visszaszerzi a Krímet, és Kelet-Ukrajnából is kiszorítja a lázadókat.
Az ukrán elnök szerdán a legmagasabb harckészültségi fokozatot rendelte el a térségben állomásozó összes katonai egységnél. Erre Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta meg Kijevet, hogy terrorista taktikákkal próbál új konfliktust provokálni, és destabilizálni igyekszik a Krímet.