A japánok túlnyomó többsége szimpatikus gesztusként értékeli és pozitív véleménnyel van Akihito császár televíziós beszédéről.
HIRDETÉSA japánok túlnyomó többsége szimpatikus gesztusként értékeli és pozitív véleménnyel van Akihito császár televíziós beszédéről. A 82 éves uralkodó lemondását lebegtette meg, feladatait trónörökös fiának adná át. Ilyenre még nem volt példa a modern japán történelemben. Így erre jelenleg jogi lehetőség sincs. Most Abe Sinzó miniszterelnök, a kormány, illetve a parlament feladata a japán alkotmány ide vonatkozó, a második világháború után, 1947-ben megfogalmazott passzusának reformja.
- A japán társadalom változását jelzi az emberek reakciója – véli Robert Cambbell, a Tokió Egyetem irodalomtörténész professzora. Itt mindenki dolgozik, az emberek élete a karrierépítés köré szerveződik. Minden a munkáról, a tevékenységről szól, így a japánoknak tetszik, hogy a császár a hivatali kötelességek, az uralkodói feladatok ellátása felől közelített a problémához. Szerintük is alkalmasabb lehet erre a jövőben a fia.
Édesapja, Hirohito császár halálakor, 1989-ben került trónra. A japán császárt egykor istenként tisztelték, a második világháborút követően kopott le ez a jelző. Akihito az első, akit nem illet meg az isteni minősítés.
A császár jelenleg protokolláris szerepeket tölt be a szigetországban, politikai hatalma nincs. A japán nemzeti és állami egység szimbóluma.
Éppen ezért ha egyenesen bejelentette volna lemondását, a közvélemény úgy értékelhette volna, hogy beleavatkozik a napi politikába.
Kötelezettségei csupán állami ünnepségek alkalmával vannak. Nem véletlen, hogy a mostani volt uralkodása második televíziós beszéde.
Ebből következik az is, hogy nem kerülhetett közel népéhez. Egyik legmeghatóbb és legemberibb gesztusa volt, amikor meglátogatta a 2011-es fukushimai földrengés és szökőár kitelepítettjeit, áldozatait.
Akihito császárt elsőszülött fia, az 56 éves Naruhito koronaherceg követheti a trónon, akinek nincs fiú utódja. Mivel nők nem örökölhetik a koronát, ezért a koronaherceg lánya, Aiko hercegnő nem jöhet szóba trónörökösként – hacsak az alaptörvényt nem úgy módosítják.