A 280 ezer halálos áldozat többsége civil
HIRDETÉS2011 márciusa után, az arab tavaszt követően a szíriai konfliktus bonyolult polgárháborúvá mélyült. A helyi, vallási, felkelő, illetve a kormányhoz kötődő erők, továbbá nemzetközi alakulatok harcaiban erősen töredezetté vált Szíria területe.
A dzsihadista csoportok, mint az önmagát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet vagy a Szíria Hódítói Front, a káoszt kihasználva gyorsan megerősödtek, és a kormányerők komoly ellenfeleivé váltak, de összeütközésbe kerültek a libanoni síitákkal, az iraki és iráni militánsokkal és az Egyesült Államok támogatta kurd erőkkel is.
Oroszország a szíriai kormányerők összeomlása előtt avatkozott a háborúba. Moszkva számára fontos Földközi-tengeri bázist enged üzemeltetni az Aszad-vezetés, amire Oroszország a jövőben is igényt tart, ezért fontos a Kremlnek, hogy Aszad hatalomban maradjon.
Az Egyesült Államok igyekezett mérsékelt szíriai felkelői csoportokat támogatni.
A szíriai háború első áldozatai gyerekek voltak. Az UNICEF összesítése szerint a szíriai gyerekek több mint 80 százaléka, 8 millió 400 ezer gyerek szenvedi meg a konfliktust.
Negyedmillió embert öltek meg az öt éve tartó intenzív katonai műveletek, a támadások áldozatainak többsége civil.
2012-ig lövések, 2012-13 között aknavetők, 2014 óta a bombázások szedik a legtöbb áldozatot és okozzák a legtöbb sebesülést.
Az ENSZ segélyezési koordinációs hivatala szerint a 24,5 milliós szíriai lakosságból 6,6 millióan menekültek a szomszédos országokba vagy Európába. Az országhatáron belül biztonságosabb helyre áttelepülők száma szintén milliós nagyságrendű.
A háború kezdete óta az alapvető fogyasztási cikkek árának emelkedése hipermagas inflációt eredményezett.
A kenyér ára 5200 százalékkal nőtt, a tej ára 20 000 %, a rizs ára 2150 %, a cukor ára 4000 %, a liszt ára 1575 %, a tojás ára 3000 %-kal lett több.
2011 márciusa óta 336 támadás ért egészségügyi ellátóhelyeket, 697 orvos és ápoló halálát okozva.
Jogvédő szervezetek összesítése szerint az elhúzódó szíriai háborúban negyedmilliónál is többen, 280 ezren haltak meg. A damaszkuszi vezetést okolják az emberi jogi szervezetek a véres bombázásokért, továbbá kínzásokért, kegyetlen bánásmódért teszik felelőssé a kormányerőket. A dzsihadista csoportok is kegyetlenkedéseik miatt váltak rettegetté.