Az EU-s szabályoknál is szigorúbb a Csopaki Kódex
HIRDETÉS- Mi itt Csopakon tudjuk, hogy az olaszrizling a világ legjobb fajtája! – mondta Jásdi István csopaki borász a 2016-os rizlinges találkozó videójában. Bizakodó kijelentése nem hurráoptimizmus, inkább annak a sokéves, alázatos és kemény munkának az ünneplése, ami kezdi elérni célját. Visszahozni a Balaton-felvidék egykori méltán híres minőségi bortermelését.
Ennek alapja, hogy a bor minősége semmilyen adalék hozzáadásával nem módosítható. Ezüst fokozatú bor termelése esetén tilos műtrágyák és rovarirtó szerek alkalmazása a szőlőben. Arany fokozat esetén a gyomirtó használata sem engedélyezett.
A csopaki dűlőkön olaszrizlinget termelők tehát nem kisebbre vállalkoztak néhány évvel ezelőtt, mint hogy az Európai Unió előírásainál is szigorúbb szabályrendszert alkossanak maguk számára. Ez a Csopaki Kódex, amit önkéntesen tartanak be azok a borászok, akik csatlakoztak a kezdeményezéshez.
„Mi, a csopaki bortermelők közössége saját akaratunkból és közös elhatározásból létrehoztunk egy bortermelő kódexet, mely dokumentumban lefektettük a csopaki bor készítésének alapelveit és minőségi kritériumait.” Így kezdődik a 2012-ben tíz termelő által aláírt dokumentum.
A Csopaki Kódex négy fő alappillére a hagyomány, az eredet, a természetesség és a stílus
Hagyomány: A csopaki bor hírnevét az olaszrizlingnek köszönheti, mely szőlőfajta a XIX. század végétől kezdve a csopaki szőlők meghatározó eleme és a helyi borok legfőbb alapanyaga. Az olaszrizlingből készült csopaki bor hagyományos megnevezése a Csopaki. Éppen ezért a Kódex oltalma alatt álló Csopaki is kizárólag olaszrizling szőlőből készülhet.
Eredet: A Csopaki alapanyaga a bortörténeti Csopak első osztályú kataszteri dűlőiből származó olaszrizling szőlő. A Kódex által védelmezett területhez Csopak, Paloznak, Lovas, Alsóörs és Felsőörs települések 27 első osztályú dűlője tartozik.
Természetesség: Ezüst fokozatú bor termelése esetén tilos műtrágyák és rovarirtó szerek alkalmazása a szőlőben. Arany fokozat esetén a gyomirtó használata sem engedélyezett. A növényvédelemben kizárólag zöld környezetvédelmi besorolású szerek alkalmazhatók. A bor minősége semmilyen adalék hozzáadásával nem módosítható. Tilos a must cukrozása, a borhoz/musthoz borkősav, citromsav, aromák, alkohol hozzáadása. Nem engedélyezett a must és a bor bármilyen jellegű koncentrálása (fordított ozmózis, vákuum lepárlás, fagyasztás) és frakcionálása.
A bor minősége leginkább a szőlőben dől el, így fokozott figyelmet kell fordítani az ültetvények karbantartására. A tőkehiány hektáronként nem lehet nagyobb 10%-nál. Az új telepítések 5 éves koruktól regisztrálhatók a Kódex rendszerbe. A szőlő művelése során az ernyős, guyot, fej/bak, alacsony- és középkordonos művelés a megengedett.
Stílus: A Csopaki hagyományosan egy harmonikus száraz olaszrizling, mely borban a savak és az alkohol egyensúlyra találnak, az olaszrizlingre jellemző illat- és zamatjegyeket finom ásványosság kíséri. A bor ideális jellegének elérését segítendő, a szőlő terhelése nem lehet magasabb ezüst fokozat esetén 2 kg-nál, arany fokozat esetén 1,5 kg-nál tőkénként.
Az olaszrizling szerintük
A szocializmusban nagy területeken működő állami borászatokban a széles kordonok között, erősen gépesített termelés mellett, mennyiségi bortermelés zajlott. Sok időnek kellett eltelni a rendszerváltás után, hogy kialakuljon az a szemlélet, amikor a készülő ital zamata érdekében akár csökkenteni is képes a tőkék hozamát a gazda. A fiatal, még apró fürtök egy részének levágásával a tőkén maradó kevesebb szőlő intenzívebb ízvilággal érik be több borász tapasztalatai szerint.
A 2012-ben regisztrált termelők: dr. Fekete Zsolt, Hamvas Miklós, Homola Szabolcs, Jásdi István, Koralevics Károly, Kovács Kálmán, Kovács Tamás, Molnár Szabolcs, Petrányi István és Tóth Gyula. Dűlők (parcellák): Berekhát (1 terület), Hajnóczy (1 terület), Hegyalja (1 terület), Kertmög (1 terület), Kishegy (2 terület), Lőczedomb (1 terület), Nagykút (2 terület), Siralomvágó (1 terület), Szitahegy (2 terület).
Az ország egyik legszebb táján sétálva tehetünk bortúrát a csopaki hegyoldalon. A kitáblázott útvonalon megismerhetjük a helyi borkultúra egészen ókorig visszanyúló hagyományait. Az önkormányzat épülete az indulási pont, a Petőfi utcán és annak folytatásában, a Kishegyi utcán kellemes távolságban követik egymást az olvasmányos szövegű információs felületek. Egy nyár esti könnyű sétának is kiváló borséta ez, akkor is, ha nem térünk be pincészetekbe, hiszen a táblák az út mentén állnak. Az olvasgatás mellett gyönyörködhetünk a szépen művelt szőlősorokban és a balatoni kilátás látványában.
A másik irányban, Balatonfüred felé érdemes egy másik sétát tennünk Csopak felső részén. A Homokbánya utcáról érünk ki a legszebb panorámájú dűlőkre. A Kerekedi-öböl és a Tihanyi-félsziget látványa tárul elénk a hagyományosan művelt szőlőhegyen. A Csopaki Kódex emblémáit láthatjuk azokon a területeken, amiken a termelés megfelel az önként vállalt szigorú szabályoknak. A legszebb szőlősorok elején dúsan virágzó rózsatövek pompáznak, szintén egy több évszázados hagyományt folytatva, amikor a gazda a látványra is ad. A régiek úgy tartották, hogy jobban éri az áldás a rózsatövektől pompázó szőlősorokat. Egy biztos, gyönyörű látványban részesítik a borutakon sétálókat.