Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Mentőöv a csopaki fehér bornak?

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Ács
Mentőöv a csopaki fehér bornak?

<p>- <em>Mi itt Csopakon tudjuk, hogy az olaszrizling a világ legjobb fajtája!</em> – mondta Jásdi István csopaki borász a 2016-os rizlinges találkozó videójában. Bizakodó kijelentése nem hurráoptimizmus, inkább annak a sokéves, alázatos és kemény munkának az ünneplése, ami kezdi elérni célját. Visszahozni a Balaton-felvidék egykori méltán híres minőségi bortermelését.</p> <p>Ennek alapja, hogy a bor minősége semmilyen adalék hozzáadásával nem módosítható. Ezüst fokozatú bor termelése esetén tilos műtrágyák és rovarirtó szerek alkalmazása a szőlőben. Arany fokozat esetén a gyomirtó használata sem engedélyezett. </p> <p>A csopaki dűlőkön olaszrizlinget termelők tehát nem kisebbre vállalkoztak néhány évvel ezelőtt, mint hogy az Európai Unió előírásainál is szigorúbb szabályrendszert alkossanak maguk számára. Ez a Csopaki Kódex, amit önkéntesen tartanak be azok a borászok, akik csatlakoztak a kezdeményezéshez. </p> <p><em>„Mi, a csopaki bortermelők közössége saját akaratunkból és közös elhatározásból létrehoztunk egy bortermelő kódexet, mely dokumentumban lefektettük a csopaki bor készítésének alapelveit és minőségi kritériumait.”</em> Így kezdődik a 2012-ben tíz termelő által aláírt dokumentum.</p> <p><img src="https://static.euronews.com/articles/34/03/340382/606x341_bonus-csopakismall.jpg" alt="" /></p> <p><strong>A Csopaki Kódex négy fő alappillére a hagyomány, az eredet, a természetesség és a stílus</strong></p> <p><strong>Hagyomány:</strong> A csopaki bor hírnevét az olaszrizlingnek köszönheti, mely szőlőfajta a <span class="caps">XIX</span>. század végétől kezdve a csopaki szőlők meghatározó eleme és a helyi borok legfőbb alapanyaga. Az olaszrizlingből készült csopaki bor hagyományos megnevezése a Csopaki. Éppen ezért a Kódex oltalma alatt álló Csopaki is kizárólag olaszrizling szőlőből készülhet.</p> <p><strong>Eredet:</strong> A Csopaki alapanyaga a bortörténeti Csopak első osztályú kataszteri dűlőiből származó olaszrizling szőlő. A Kódex által védelmezett területhez Csopak, Paloznak, Lovas, Alsóörs és Felsőörs települések 27 első osztályú dűlője tartozik.</p> <p><strong>Természetesség:</strong> Ezüst fokozatú bor termelése esetén tilos műtrágyák és rovarirtó szerek alkalmazása a szőlőben. Arany fokozat esetén a gyomirtó használata sem engedélyezett. A növényvédelemben kizárólag zöld környezetvédelmi besorolású szerek alkalmazhatók. A bor minősége semmilyen adalék hozzáadásával nem módosítható. Tilos a must cukrozása, a borhoz/musthoz borkősav, citromsav, aromák, alkohol hozzáadása. Nem engedélyezett a must és a bor bármilyen jellegű koncentrálása (fordított ozmózis, vákuum lepárlás, fagyasztás) és frakcionálása.<br /> A bor minősége leginkább a szőlőben dől el, így fokozott figyelmet kell fordítani az ültetvények karbantartására. A tőkehiány hektáronként nem lehet nagyobb 10%-nál. Az új telepítések 5 éves koruktól regisztrálhatók a Kódex rendszerbe. A szőlő művelése során az ernyős, guyot, fej/bak, alacsony- és középkordonos művelés a megengedett.</p> <p><strong>Stílus:</strong> A Csopaki hagyományosan egy harmonikus száraz olaszrizling, mely borban a savak és az alkohol egyensúlyra találnak, az olaszrizlingre jellemző illat- és zamatjegyeket finom ásványosság kíséri. A bor ideális jellegének elérését segítendő, a szőlő terhelése nem lehet magasabb ezüst fokozat esetén 2 kg-nál, arany fokozat esetén 1,5 kg-nál tőkénként.</p> <p><img src="https://static.euronews.com/articles/34/03/340382/606x341_bonus-olaszrsmall.jpg" alt="" /></p> <p><strong>Az olaszrizling szerintük</strong></p> <p>A szocializmusban nagy területeken működő állami borászatokban a széles kordonok között, erősen gépesített termelés mellett, mennyiségi bortermelés zajlott. Sok időnek kellett eltelni a rendszerváltás után, hogy kialakuljon az a szemlélet, amikor a készülő ital zamata érdekében akár csökkenteni is képes a tőkék hozamát a gazda. A fiatal, még apró fürtök egy részének levágásával a tőkén maradó kevesebb szőlő intenzívebb ízvilággal érik be több borász tapasztalatai szerint.</p> <p><strong>A 2012-ben regisztrált termelők:</strong> dr. Fekete Zsolt, Hamvas Miklós, Homola Szabolcs, Jásdi István, Koralevics Károly, Kovács Kálmán, Kovács Tamás, Molnár Szabolcs, Petrányi István és Tóth Gyula. <strong>Dűlők (parcellák):</strong> Berekhát (1 terület), Hajnóczy (1 terület), Hegyalja (1 terület), Kertmög (1 terület), Kishegy (2 terület), Lőczedomb (1 terület), Nagykút (2 terület), Siralomvágó (1 terület), Szitahegy (2 terület).</p> <p>Az ország egyik legszebb táján sétálva tehetünk bortúrát a csopaki hegyoldalon. A kitáblázott útvonalon megismerhetjük a helyi borkultúra egészen ókorig visszanyúló hagyományait. Az önkormányzat épülete az indulási pont, a Petőfi utcán és annak folytatásában, a Kishegyi utcán kellemes távolságban követik egymást az olvasmányos szövegű információs felületek. Egy nyár esti könnyű sétának is kiváló borséta ez, akkor is, ha nem térünk be pincészetekbe, hiszen a táblák az út mentén állnak. Az olvasgatás mellett gyönyörködhetünk a szépen művelt szőlősorokban és a balatoni kilátás látványában.</p> <p>A másik irányban, Balatonfüred felé érdemes egy másik sétát tennünk Csopak felső részén. A Homokbánya utcáról érünk ki a legszebb panorámájú dűlőkre. A Kerekedi-öböl és a Tihanyi-félsziget látványa tárul elénk a hagyományosan művelt szőlőhegyen. A Csopaki Kódex emblémáit láthatjuk azokon a területeken, amiken a termelés megfelel az önként vállalt szigorú szabályoknak. A legszebb szőlősorok elején dúsan virágzó rózsatövek pompáznak, szintén egy több évszázados hagyományt folytatva, amikor a gazda a látványra is ad. A régiek úgy tartották, hogy jobban éri az áldás a rózsatövektől pompázó szőlősorokat. Egy biztos, gyönyörű látványban részesítik a borutakon sétálókat.</p>