Az ország 12 milliárd dolláros hitelért folyamodott, a tárgyalások jelenleg is zajlanak.
HIRDETÉSA nemzetközi befektetők visszatérését reméli Egyiptom az IMF-fel folytatott tárgyalásai végén. Az észak-afrikai ország három évre szóló 12 milliárd dolláros hitelért folyamodott, a tárgyalások jelenleg is folynak. Az összeggel egyensúlyba hozhatná Egyiptom nemzetközi tartalékait, amelyek a felkelés előtti 36 milliárd dollárról 17,5 milliárd dollárra csökkentek idén júniusra.
Az Egyiptomban is jelenlévő nemzetközi cégek vezetői úgy látják, hogy az IMF hitelcsomagja lélegzethez juttatná a gazdaságot ahhoz, hogy bevezessék a reformokat, ami viszont sokakat negatívan érinthet. Ugyanakkor a nemzetközi befektetők csak akkor fognak visszatérni az országba, ha megoldják a valutahiányt.
Mohamed Alnadzsar pénzügyi elemző szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy Egyiptom jelenleg nem olyan törvények alapján működik, amik vonzanák a külföldi befektetőket. Ezért még ha meg is adja az IMF a 12 milliárd dolláros hitelt, nem biztos, hogy a külföldi befektetők rohannak Egyiptomba. Ezen felül hiányzik még a jó infrastruktúra is.
Az egyiptomi font gyengülésével nőttek az élelmiszer- és az importált nyersanyagárak. A feketepiac közben virágzik. A hatóságok több tucat valutaváltót zártak be az utóbbi hetekben, mert nem a jegybank által hivatalosan meghatározott árfolyamon váltották az amerikai dollárt. Az egyiptomi nemzeti bank 500 millió dollárt pumpált a piacba, hogy biztosítani tudják az üzemanyag- és gyógyszerellátást, valamint a nyersanyag-utánpótlást.
- A vásárlók kevesebbet költenek manapság, csak az alapvető élelmiszereket veszik meg. A dollár árfolyamának emelkedése drágulást hozott, ezért sok más terméket egyszerűen nem vesznek meg, de ez a negatív hatás normális – magyarázta Jasszer Abdulallah üzletember.
Az IMF-hitel fejében a kairói kormánynak számos létező reformtervet meg kell valósítania, köztük az állami támogatások és a közalkalmazottak számának csökkentését, valamint növelnie kell az általános forgalmi adót. Közgazdászok szerint az egyiptomi fontot egy reálisabb, fenntartható szintre kellene beárazni, ami fellendíthetné az exportot. A reformok ugyanakkor biztosan növelik az inflációt is, miközben tízmilliók élnek állami támogatásból.
Egy kairói férfi arra panaszkodott, hogy a gazdaság helyzete ingatag. Az emberek az egyiptomi font gyengülésétől szenvednek, a dollár közben emelkedik. Ez folyamatosan stresszeli az embereket, jó lenne valamilyen megoldást találni a válságra – mondta.
Egyiptom kötvénykibocsátással is igyekszik pénzhez jutni, emellett a Világbank és más közel-keleti országok támogatását is kérte. A legfontosabbnak mégis a Nemzetköz Valutaalap hitelét tartják, egyiptomi közgazdászok szerint enélkül összeomlik az ország.
Kairói tudósítónk, Mohammed Sejkibrahim azt hangsúlyozta, hogy az egyiptomiak nagyon várják, milyen eredményt hoz a kormány és az IMF közötti tárgyalás. Ha sikeres lesz, akkor a gazdaság végre fellendülhet. Mások viszont az IMF szigorú feltételeitől tartanak, amelyek fokozhatják az emberek hétköznapi gondjait.
Abdel Fatah asz-Sziszi 2013-as hatalomra kerülése előtt Egyiptomban gyakoriak voltak az áramkimaradások és az üzemanyaghiány. A korábban kormányzó Muzulmán Testvériséggel szemben álló Öböl-menti országot több tízmillió dollárral támogatták asz-Sziszi kormányát. Számos beruházásról született megállapodás, ám a reformok és a beruházások késnek. Elemzők szerint az Öböl-menti országokból érkezett pénzt elherdálták.