Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az IMF-hiteltől várja gazdasági felemelkedését Egyiptom

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Az IMF-hiteltől várja gazdasági felemelkedését Egyiptom

<p>A nemzetközi befektetők visszatérését reméli Egyiptom az <span class="caps">IMF</span>-fel folytatott tárgyalásai végén. Az észak-afrikai ország három évre szóló 12 milliárd dolláros hitelért folyamodott, a tárgyalások jelenleg is folynak. Az összeggel egyensúlyba hozhatná Egyiptom nemzetközi tartalékait, amelyek a felkelés előtti 36 milliárd dollárról 17,5 milliárd dollárra csökkentek idén júniusra. </p> <p>Az Egyiptomban is jelenlévő nemzetközi cégek vezetői úgy látják, hogy az <span class="caps">IMF</span> hitelcsomagja lélegzethez juttatná a gazdaságot ahhoz, hogy bevezessék a reformokat, ami viszont sokakat negatívan érinthet. Ugyanakkor a nemzetközi befektetők csak akkor fognak visszatérni az országba, ha megoldják a valutahiányt.</p> <p>Mohamed Alnadzsar pénzügyi elemző szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy Egyiptom jelenleg nem olyan törvények alapján működik, amik vonzanák a külföldi befektetőket. Ezért még ha meg is adja az <span class="caps">IMF</span> a 12 milliárd dolláros hitelt, nem biztos, hogy a külföldi befektetők rohannak Egyiptomba. Ezen felül hiányzik még a jó infrastruktúra is.</p> <p>Az egyiptomi font gyengülésével nőttek az élelmiszer- és az importált nyersanyagárak. A feketepiac közben virágzik. A hatóságok több tucat valutaváltót zártak be az utóbbi hetekben, mert nem a jegybank által hivatalosan meghatározott árfolyamon váltották az amerikai dollárt. Az egyiptomi nemzeti bank 500 millió dollárt pumpált a piacba, hogy biztosítani tudják az üzemanyag- és gyógyszerellátást, valamint a nyersanyag-utánpótlást.</p> <p>- A vásárlók kevesebbet költenek manapság, csak az alapvető élelmiszereket veszik meg. A dollár árfolyamának emelkedése drágulást hozott, ezért sok más terméket egyszerűen nem vesznek meg, de ez a negatív hatás normális – magyarázta Jasszer Abdulallah üzletember. </p> <p>Az <span class="caps">IMF</span>-hitel fejében a kairói kormánynak számos létező reformtervet meg kell valósítania, köztük az állami támogatások és a közalkalmazottak számának csökkentését, valamint növelnie kell az általános forgalmi adót. Közgazdászok szerint az egyiptomi fontot egy reálisabb, fenntartható szintre kellene beárazni, ami fellendíthetné az exportot. A reformok ugyanakkor biztosan növelik az inflációt is, miközben tízmilliók élnek állami támogatásból.</p> <p>Egy kairói férfi arra panaszkodott, hogy a gazdaság helyzete ingatag. Az emberek az egyiptomi font gyengülésétől szenvednek, a dollár közben emelkedik. Ez folyamatosan stresszeli az embereket, jó lenne valamilyen megoldást találni a válságra – mondta. </p> <p>Egyiptom kötvénykibocsátással is igyekszik pénzhez jutni, emellett a Világbank és más közel-keleti országok támogatását is kérte. A legfontosabbnak mégis a Nemzetköz Valutaalap hitelét tartják, egyiptomi közgazdászok szerint enélkül összeomlik az ország. </p> <p>Kairói tudósítónk, Mohammed Sejkibrahim azt hangsúlyozta, hogy az egyiptomiak nagyon várják, milyen eredményt hoz a kormány és az <span class="caps">IMF</span> közötti tárgyalás. Ha sikeres lesz, akkor a gazdaság végre fellendülhet. Mások viszont az <span class="caps">IMF</span> szigorú feltételeitől tartanak, amelyek fokozhatják az emberek hétköznapi gondjait. </p> <p>Abdel Fatah asz-Sziszi 2013-as hatalomra kerülése előtt Egyiptomban gyakoriak voltak az áramkimaradások és az üzemanyaghiány. A korábban kormányzó Muzulmán Testvériséggel szemben álló Öböl-menti országot több tízmillió dollárral támogatták asz-Sziszi kormányát. Számos beruházásról született megállapodás, ám a reformok és a beruházások késnek. Elemzők szerint az Öböl-menti országokból érkezett pénzt elherdálták.</p>