rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Mi a különbség a síiták és a szunniták között?


világ

Mi a különbség a síiták és a szunniták között?

Az arab világban zajló konfliktusok sokszor kerülnek a hírek középpontjába, így gyakran olvashatunk a síitákról és a szunnitákról, ám csak kevesen vannak tisztában a kettő közti különbséggel. Ezért most röviden áttekintjük az iszlám két fő irányzatának történelmi hátterét, és követőiket világszerte.

A síita mozgalom eleinte alapvetően politikai irányzat volt, és csak az évszázadok folyamán vált elsősorban vallási jellegűvé. Miután 632-ben meghalt Mohamed próféta, a síita irányzat a hatalmat a próféta vejének, egyben unokatestvérének, Alinak és az ő utódainak kívánta megszerezni. A következő évszázadokban fejlődtek ki a vallási különbségek a síiták és a többi muzulmán szekta között. A síiták alkotják az iszlám legnagyobb vallási kisebbségét, amely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti. Irányzatonként eltérően, de összességében a 656-tól 661-ig uralkodó Alit ismerik el legitim kalifának, és az ő férfi utódait tekintik tévedhetetlen, isteni tudással rendelkező imámoknak.

Mohamed nem jelölte ki határozottan utódját, és halálát követően az iszlámra áttérített arab törzsek az összeomlás szélére sodródtak.

Mohamed követői ezután sietve kijelölték a próféta utódjául apósát. Abu Bakr egyben közeli jóbarátja is volt.

Néhány síita forrás szerint Mohamed lányának férjét, Alit nevezte meg utódjának. A történelmi megosztottság tulajdonképpen már ekkor megkezdődött. Azok, akik Alit támogatták Abu Bakr ellenében, lettek a síiták. A név az arab sía szóból származik, ami azt jelenti, hogy párt vagy követők, és innen ered a síiták egyik, kezdettől használatos elnevezése, az Ali pártja.

Ali lett a 4. választott kalifa 656 és 661 között. A megosztottság akkor éleződött ki, amikor fiát, Huszajnt megölte az uralkodó kalifa serege 680-ban az iraki Kerbelában. A gyilkosság után a szunnita kalifák megszerezték és megszilárdították politikai hatalmukat, és ezzel a síiták háttérbe szorultak.

A vallási és közéleti kérdésekkel foglalkozó Pew Research Center’s Forum szerint a szunniták 40%-a nem tekinti a síitákat valódi muszlimoknak, míg a síiták bírálata szerint a szunnita dogmatizmus az iszlám szélsőségesek táptalaja lehet.

Különbségek a vallási gyakorlatban

Amellett, hogy a síiták háromszor, míg a szunniták ötször imádkoznak naponta, különbségeket mutatnak az iszlám felfogásában is. Mindkét irányzat a Korán tanításain alapul. Hitük második legfontosabb forrása a Szunna, amely a próféta példamutató életútját hagyományozta az utókorra.

Az egyik legfontosabb különbség a két ideológia között, hogy a síiták az imámokat isteni tudással rendelkező spirituális hatalomnak tekintik, aki közvetítő Allah és a hívek között. A síiták számára az imám nem egyszerűen a próféta helyettese, hanem az ő megjelenítője a földön. Ezért az éves zarándoklaton (háddzs) a hívők Mekkán kívül az imámok sírjához is elmennek.

A szunniták nem tekintenek ekkora tisztelettel az imámokra, akik náluk egyszerűen egy mecset vagy muzulmán közösség vezetői.

Az iszlám öt pillére: a tanúságtétel, az adakozás, az imádkozás, a ramadáni böjt és a mekkai zarándoklat. Miközben ezek közösek mindkét irányzatban, a síitáknál másképp jelennek meg: a 10 segédtétel öleli fel az öt pillért.

A síita hittételek: egy az Isten (tauhid), a prófétaság, a feltámadás, az isteni igazságszolgáltatás és az imamátus (a próféta leszármazottainak politikai és spirituális fennhatóságában való hit). Ezen kívül ide tartozik még a dzsihad elve. A szó arabul igyekezetet, erőfeszítést jelent. Hagyományosan a dzsihad két elemből áll: egy belső küzdelem azért, hogy a hívő megmaradjon Isten útján, valamint egy külső küzdelem az iszlám ellenségei ellen.

A 10 segédtételben a síiták számára az öt alaptétel mellé tartozik a khumsz (egyötöd adó), az igazság parancsa, a gonosz tiltása, a tawalla (a jó szeretete) és a tabarra (elkülönülés azoktól, akik Isten ellen vannak, és akik kárt okoznak az iszlámnak).

A síita félhold

A síiták többsége Iránban, Irakban, Szíriában, Libanonban és Bahreinben él. A térképen félholdként rajzolódik ki ez a népesség.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

világ

Világsztárok Paloznakon