Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Mi a különbség a síiták és a szunniták között?

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Mi a különbség a síiták és a szunniták között?

<p>Az arab világban zajló konfliktusok sokszor kerülnek a hírek középpontjába, így gyakran olvashatunk a síitákról és a szunnitákról, ám csak kevesen vannak tisztában a kettő közti különbséggel. Ezért most röviden áttekintjük az iszlám két fő irányzatának történelmi hátterét, és követőiket világszerte.</p> <p>A síita mozgalom eleinte alapvetően politikai irányzat volt, és csak az évszázadok folyamán vált elsősorban vallási jellegűvé. Miután 632-ben meghalt Mohamed próféta, a síita irányzat a hatalmat a próféta vejének, egyben unokatestvérének, Alinak és az ő utódainak kívánta megszerezni. A következő évszázadokban fejlődtek ki a vallási különbségek a síiták és a többi muzulmán szekta között. A síiták alkotják az iszlám legnagyobb vallási kisebbségét, amely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti. Irányzatonként eltérően, de összességében a 656-tól 661-ig uralkodó Alit ismerik el legitim kalifának, és az ő férfi utódait tekintik tévedhetetlen, isteni tudással rendelkező imámoknak.</p> <p>Mohamed nem jelölte ki határozottan utódját, és halálát követően az iszlámra áttérített arab törzsek az összeomlás szélére sodródtak.</p> <p>Mohamed követői ezután sietve kijelölték a próféta utódjául apósát. Abu Bakr egyben közeli jóbarátja is volt.</p> <p>Néhány síita forrás szerint Mohamed lányának férjét, Alit nevezte meg utódjának. A történelmi megosztottság tulajdonképpen már ekkor megkezdődött. Azok, akik Alit támogatták Abu Bakr ellenében, lettek a síiták. A név az arab sía szóból származik, ami azt jelenti, hogy párt vagy követők, és innen ered a síiták egyik, kezdettől használatos elnevezése, az Ali pártja. </p> <p>Ali lett a 4. választott kalifa 656 és 661 között. A megosztottság akkor éleződött ki, amikor fiát, Huszajnt megölte az uralkodó kalifa serege 680-ban az iraki Kerbelában. A gyilkosság után a szunnita kalifák megszerezték és megszilárdították politikai hatalmukat, és ezzel a síiták háttérbe szorultak.</p> <p>A vallási és közéleti kérdésekkel foglalkozó Pew Research Center’s Forum szerint a szunniták 40%-a nem tekinti a síitákat valódi muszlimoknak, míg a síiták bírálata szerint a szunnita dogmatizmus az iszlám szélsőségesek táptalaja lehet.</p> <p><strong>Különbségek a vallási gyakorlatban</strong></p> <p>Amellett, hogy a síiták háromszor, míg a szunniták ötször imádkoznak naponta, különbségeket mutatnak az iszlám felfogásában is. Mindkét irányzat a Korán tanításain alapul. Hitük második legfontosabb forrása a Szunna, amely a próféta példamutató életútját hagyományozta az utókorra. </p> <p>Az egyik legfontosabb különbség a két ideológia között, hogy a síiták az imámokat isteni tudással rendelkező spirituális hatalomnak tekintik, aki közvetítő Allah és a hívek között. A síiták számára az imám nem egyszerűen a próféta helyettese, hanem az ő megjelenítője a földön. Ezért az éves zarándoklaton (háddzs) a hívők Mekkán kívül az imámok sírjához is elmennek.</p> <p>A szunniták nem tekintenek ekkora tisztelettel az imámokra, akik náluk egyszerűen egy mecset vagy muzulmán közösség vezetői.</p> <p>Az iszlám öt pillére: a tanúságtétel, az adakozás, az imádkozás, a ramadáni böjt és a mekkai zarándoklat. Miközben ezek közösek mindkét irányzatban, a síitáknál másképp jelennek meg: a 10 segédtétel öleli fel az öt pillért.</p> <p>A síita hittételek: egy az Isten (tauhid), a prófétaság, a feltámadás, az isteni igazságszolgáltatás és az imamátus (a próféta leszármazottainak politikai és spirituális fennhatóságában való hit). Ezen kívül ide tartozik még a dzsihad elve. A szó arabul igyekezetet, erőfeszítést jelent. Hagyományosan a dzsihad két elemből áll: egy belső küzdelem azért, hogy a hívő megmaradjon Isten útján, valamint egy külső küzdelem az iszlám ellenségei ellen. </p> <p>A 10 segédtételben a síiták számára az öt alaptétel mellé tartozik a khumsz (egyötöd adó), az igazság parancsa, a gonosz tiltása, a tawalla (a jó szeretete) és a tabarra (elkülönülés azoktól, akik Isten ellen vannak, és akik kárt okoznak az iszlámnak). </p> <p><strong>A síita félhold</strong></p> <p>A síiták többsége Iránban, Irakban, Szíriában, Libanonban és Bahreinben él. A térképen félholdként rajzolódik ki ez a népesség.</p> <script id="infogram_0_a_siita_felhold-1" title="A Síita félhold" src="//e.infogr.am/js/embed.js?ExO" type="text/javascript"></script>