NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Mezőgazdaság az űrben: patkányok, algák, űruborka

Mezőgazdaság az űrben: patkányok, algák, űruborka
Írta: Jeremy Wilks
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Hosszú távú emberes űrutazáshoz napi öt kilónyi ellátmány kell űrhajósonként. Ennyit nem lehet szállítani, termelni kell. De hogyan?

HIRDETÉS

Ha manapság valaki kiruccan az űrbe, egyfajta űrmenüt kap enni. A Földön gyártják, csomagolják, majd kilövik az űrbe egy rakétán. Ez működik is addig, amíg a Föld körüli pályán keringünk, de mi van, ha valaki messzebbre akar utazni? Ehhez élelmet és levegőt kellene előállítani az űrhajón. Lehetséges ez? A Space Brémában és Barcelonában próbált utánajárni.

Napi menü: egy kiló oxigén, egy kiló élelem, három kiló víz

Nem könnyű élelmiszert termelni az űrben, de nem is lehetetlen. Orosz űrhajósok fogyasztottak először űrgabonát 2003-ban, és tavaly augusztusban amerikai kozmonauták majszolták el az első űrben termett salátát. De egy hosszú űrutazáshoz ennél több kell. A Melissa konzorcium – az Európai Űrügynökség támogatásával készült – kutatásából kiderült, pontosan mennyi.

- Alapvetően naponta és űrhajósonként öt kilónyi ellátmánnyal számolhatunk – tudtuk meg Brigitte Lamaze-től. – Egy kiló oxigén, egy kiló dehidratált élelem, három kilogramm víz. Az utóbbi egyrészt ivóvíz, másrészt az élelem hidratálásához kell.

Algákkal és patkányokkal a tiszta levegőért

Több kutatás is folyik arról, hogyan lehet ezeket a szükségleteket kielégíteni. Barcelonában algákkal és patkányokkal kísérleteznek. A Melissa-konzorcium zárt létfenntartó rendszereket fejleszt űrutazáshoz. A Space által megtekintett konkrét kísérletben algák és patkányok a főszereplők.

- A patkányok lélegzése szén-dioxidot termel, a mikroalgák ezt a szén-dioxidot felveszik, és a bioreaktorban fény hatására beindul a fotoszintézis, oxigén keletkezik – magyarázta Francesc Gòdia vegyészmérnök. – Az oxigént elvezetjük az állatokhoz, így egy zárt, folyamatos körforgást kapunk.

A Melissa csapatának az okozta az egyik legnagyobb kihívást, hogy hogyan lehet hirtelen növelni a mikroalgák oxigéntermelését.

- A foto-bioreaktor megvilágítása erősebb vagy gyengébb attól függően, mennyi oxigénre van szükségük a patkányoknak – magyarázta Godia.

Miért jobb az űrzöldség, ha piros?

Eközben Németországban egy olyan műholdat készítenek, amelyben paradicsomot fognak termeszteni. Az EU:Cropis műholdat a nyáron lövik ki az űrbe, a magok már ott fognak kikelni.

- Paradicsomot termesztünk egy üvegházban a szatellit külső héjazatán – foglalta össze a tervet Hartmut Müller, a Compact Satellites projektmenedzsere. – Majd megforgatjuk a műholdat, ezzel különböző erősségű gravitációt tudunk teremteni a külső burkolaton, így szimuláljuk a marsi vagy a holdi gravitációt.

Az űrkertészetben olyan magas víztartalmú növények jöhetnek szóba, amelyeknél az egész növény tömegének nagy részét adja a termés – ilyenek a paprika, paradicsom vagy az uborka. Az Eu:Cropis műholdon azért paradicsommal dolgoznak, mert az piros, és jól látszik a kamerán.

Gravitáció nélkül nincs űruborka

- Ez a Mikro-Tina, egy gyorsan növő, gyorsan virágzó, gyorstermő paradicsomfajta – mutatta meg a kérdéses növényt Jens Hauslage, az EU:CROPIS kutatásvezetője. – Ez most egy kontroll-kísérlet, amelyben a Mikro-Tina paradicsomfajtánál alkalmazandó tápanyagbevitelt ellenőrizzük.

Az űrparadicsom trágyázását az űrhajózás egy természetes emberi melléktermékével oldják meg.

- Vizeletet használunk – önt tiszta vizet a pohárba Hauslage. – A vizelet aranyat ér, ha zárt körforgású rendszerben akarunk táplálékot előállítani a Holdon vagy a Marson.

A növények alapesetben nem nőhetnének az űrben, de a szerkezet forgása alapján nagyjából be tudják lőni, melyik irányba növesszenek levelet és melyikbe gyökeret. Egy növénynek egytized gé is elég ahhoz, hogy tudja, merre van lefelé – ez a Marson és a Holdon is megvan.

Ha nem lesz űrkertészet, maradunk a Földön

A következő probléma, hogy a növénytermesztés és állattartás szilárd és folyékony hulladékát hogyan lehet visszaforgatni a rendszerbe. Zárt körforgás nélkül nincs hosszú űrutazás.

- Elkerülhetetlen az űrbeli növénytermesztés egy hosszú űrutazásnál – mondta az Euronewsnak Brigitte Lamaze. – Minél hosszabb az űrutazás, annál inkább szükséges. Onnantól kezdve, hogy nem tudunk elég ellátmányt vinni a teljes útra, meg kell találni a módját annak, hogy megtermeljük az élelmet.

Az űrben termelt élelmiszer az űrhajósok szükségleteinek nagyjából negyedét-felét fedezheti egyszer, az oxigéntermelés és a vízvisszaforgatás is egyre hatékonyabb lesz. Ezzel közelebb kerülhetünk az első többéves mélyűri küldetéshez.

magyar változat: Tanács Gábor

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Irány a Mars: hol érdemes keresni az élet nyomait?

Megint egy lépéssel közelebb az újabb Holdra szálláshoz

Műholdakkal a globális felmelegedés nyomában