Aligha vitatható, hogy Törökország stratégiai jelentősége túlnyúlik Európán és Ázsián, miközben a Közel-Keleten talán a legfontosabb szereplő.
HIRDETÉSAligha vitatható, hogy Törökország stratégiai jelentősége túlnyúlik Európán és Ázsián, miközben a Közel-Keleten talán a legfontosabb szereplő.
Ennek fényében különösen érdekes kérdés, hogy milyen hatása lesz a megfeneklett puccsnak a régióban és azon túl?
Az események jelentősen befolyásolhatják Törökország kapcsolatát az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, miközben NATO-tagként a szervezet második legnagyobb hadseregével rendelkezik. A változó viszonyok befolyásolhatják az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépést, a terrorizmus elleni harcot, és persze az Európába irányuló menekültáradat okozta nehézségek kezelését is.
Harc az Iszlám Állam ellen
Eddig is akadtak kétségek Törökország eltökéltségét illetően, hiszen a szélsőségesek ellen fellépő kurdokra a török kormány ellenségként tekint.
Cengiz Aktar (Istambul Policy Center) politológus szerint Törökország nem nevezhető az Iszlám Állam ellenes nemzetközi koalíció legelkötelezettebb szövetségesének, és úgy hiszi, ez lényegében a meghiúsult államcsíny után sem fog változni.
Washington korábban is bírálta már szövetségesét, hogy Erdogan az Aszad szíriai elnök elleni harcban sokáig eltűrte, sőt, gyakorlatilag támogatta a Szíriában megjelent dzsihadistákat – egészen addig, amíg azok nem importálták a terrort Törökországba.
Recep Tayyip Erdogan elnök első lépésben a hadsereget tisztítja meg, de nem éri be ennyivel. Brian Klaas, a London School of Economics szakértője úgy véli, az államfő a tisztogatás során egyre paranoidabbá válik. Jelenleg sokkal fontosabb számára belpolitikai hatalma megszilárdítása, mint a külkapcsolatok, a diplomáciai csaták.
Klaas szerint nagy kérdés még, hogy a gyengülő török katonai figyelmet, illetve a koalíció ritkuló légicsapásainak időszakát mennyire képes erőgyűjtésre használni a terrorszervezet?
Menekültválság
Tavaly komoly feszültségeket okozott, hogy milliónyi menekült érkezett az Európai Unió területére Törökország és Görögországon keresztül.
Brüsszel és Ankara idén márciusban “üzletet” kötött. Ha Törökország útját állja az áradatnak, illetve átveszi a görögöknél rekedt illegális bevándorlókat, akkor az unió a törökországi táborokból fogad be szíriai menekülteket. A megállapodás részeként az EU vállalta, 6,5 milliárd euróval segíti a török végrehajtást.
Az egyezség után jelentősen csökkent az ebből az irányból érkező menekültek száma. Aktar professzor szerint Ankara ezt úgy oldotta meg, hogy hermetikusan lezárta a török-szír határt a menekültek előtt.
Több szakértő egybehangzó véleménye az, hogy Törökország nem akar felrúgni egyetlen nemzetközi szerződést sem, így az EU-val kötött migrációs egyezményt sem. Bár a vízumliberalizáció – ebben a pillanatban – nem olyan nagy súllyal esik latba!
Európai uniós tagság
Nehéz helyzetben van az Európai Unió a törökországi államcsínykísérlet után indított tisztogatások miatt. Az EU nem tehet mást, minthogy a saját értékeire hivatkozik, a demokráciára és a jogállamiságra, másrészt mérsékletre, arányosságra szólítja fel Recep Tayyip Erdogan török elnököt.
Erdogan AK pártjában sokan azt mondják: a nyugat ugyan elítélte a puccsot, de csak akkor, amikor világossá vált, hogy az kudarcba fullad. Többségük a halálbüntetés visszaállítását követelik, hogy bosszút állhassanak a lázadó katonákon.
Az Európai Unió és Törökország tagságra vonatkozó tárgyalásai halódóak már egy ideje. Egyetlen lökés és kimúlhatnak végleg. A halálbüntetés visszaállítása lehet ez az utolsó csepp. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter és francia kollégája, Jean-Marc Ayrault is egyértelműen így fogalmazott.
A NATO és az Egyesült Államok
Törökország az egyik legfontosabb elem az Egyesült Államok közel-keleti szövetségi rendszerében, és a 20. században a NATO tagjaként (második legnagyobb hagyományos hadseregével) különösen fontos szerepet játszott a Szovjetunió visszatartásában.
A 21. század második évtizedében azonban azt lehetne hinni, hogy Washington és Ankara lassan ellenségek lesznek.
Erdogan elnök és környezete azzal vádolja Amerikát, hogy valamilyen része volt a néhány száz halottat követelő hétvégi puccskísérletben. Az Egyesült Államok pedig Törökország demokráciához való hozzáállását kérdőjelezi meg.
HIRDETÉSAz sem mindegy, hogy az Ankara által főkolomposnak kikiáltott és kiadatásához ragaszkodó Fethullah Gülen hitszónok ügyében miként dönt Washington.
Az Egyesült Államok persze „elviselt” már hatalomátvételeket – például amikor Egyiptomban Al-Sziszi tábornok és köre megszabadult az Iszlám Testvériség demokratikusan megválasztott kormányától.
Ami Amerikát és a Nyugatot Erdogan autoriter tendenciáinál még inkább aggaszthatja, az az, hogy Törökország fokozatosan iszlamizálódik alatta, és ezt most a biankó csekket kapott elnök akadálytalanul kiterjesztheti.