Megérdemelt a portugál Eb-győzelem, de a németek a legjobbak

HIRDETÉS

Véget ért a labdarúgó Európa-bajnokság, mely 31 napon át lebilincselte a futballrajongókat, megmozgatta a szurkolókat, valamint megtöltötte az írott és elektronikus sajtót – mondja kolléganőnk, Paulina Villaplana. A kontinenstorna kulcsmozzanatairól a madridi Diario As szakírójával, a nemzetközi labdarúgás avatott szakértőjével, a spanyol Santiago Segurolával beszélgetünk.

- Köszönjük, hogy a rendelkezésünkre áll. Kezdjük a vasárnapi eseményekkel! Portugália ült Európa labdarúgó-trónjára. Mi a véleménye a döntőről? – kérdi Paula.

- A végső csatát Cristiano Ronaldo korai sérülése jelentősen meghatározta. Ez meglepő módon az esélyes franciákat zavarta meg. Így ez a győzelem most nem egy hatalmas futballnemzet dicsőségét zengi. Fél évszázada Portugália egy fantasztikus generáció zseniális játékosaival – mint Eusebio, Columa vagy Simoes – bronzérmet szerzett az angliai világbajnokságon. Azóta viszont, megemlítve a 2004-es hazai EB-ezüstöt, semmilyen trófeát sem nyert. A mostani játékoskeret nem olyan minőségű, mint az 1966-os vagy a Figo fémjelezte, kétezres évek portugál nemzeti csapata. De a végső győzelmük mégis megérdemelt, mivel végig hittel és megalkuvás nélkül játszottak, így a döntőben is a favoritnak tartott házigazdák ellen.

- Nem gondolja, hogy ezen az Európa-bajnokságon az eredményesség szempontjából meghatározóbb volt sztárok csillogása, mint a csapatjáték szerepe? – szólt a kérdés.

- Véleményem szerint a mostani egy teljesen átlagos kontinenstorna volt, picit túl sok csapattal. Igaz, így olyan kis országok mint Wales, Izland vagy Észak-Írország is megmutathatták magukat, amelyeket korábban soha nem láthattunk Európa-bajnokságon. Sok játékoson a hosszú futball-idény okozta fáradtságot fedeztem fel. Ez pedig leginkább a legjobb válogatottak teljesítményét befolyásolta.

- Ahogy Ön is említette, nem csak a sztárokról szólt ez az Eb, és nem csupán az esélyesekről. Mit szól az olyan bravúrokhoz, mint az izlandiak és a walesiek menetelése?

- Igen, ez örömteli, mert ezeknek a válogatottaknak mindig rendkívül nehéz dolguk van. Olyan országokat képviselnek, ahol a lakosság alacsony száma miatt kevés a profi futballista is. Mégis sikerekre képesek. Ez nagyon nagy dolog. Izland csapatként alkotott nagyot. Walesnek pedig két kimagasló tudású játékosa is van, Gareth Bale és Aaron Ramsey. Az utóbbi hiánya befolyásolta a Portugália elleni elődöntőben csapatuk játékminőségét.

- Akárcsak a legutóbbi vb-n, úgy most is kiábrándító volt a spanyolok szereplése. El tudta ezt képzelni? Hogyan látta a “la Roja” esélyeit a torna előtt?

- A spanyol válogatott egy nagyon jó csapat, tele remek, nagy klubokban szereplő játékosokkal. De a két korábbi EB-győzelem és egy vb-diadal kiölte a tüzet belőlük. Most egy átmenet szemtanúi lehetünk, mely hosszabb az általunk vártnál. A portugáloknál ez gyorsabban lejátszódott, míg a sok fiatal spanyol még nem jutott erre a szintre.

- Santiago, végezetül milyen, a jövő szempontjából meghatározó tendenciákat figyelt meg. Különös tekintettel a két év múlva esedékes labdarúgó-világbajnokságra?

- Azt várom, hogy 2018-ban Németország visszakerül a trónra. Meggyőző és ellenállhatatlan a stílusuk, bár most akadhatott némi gond a formaidőzítéssel. De úgy gondolom, ma ők a legjobbak.

- Köszönjük a szakértő elemzést Santiago Segurolának.