A kormánypártok győzelme, majd a kormány átalakítása várható Japánban.
HIRDETÉSJapánban parlamenti választásokat tartanak vasárnap.
A törvényhozás felsőházára szavaznak a választópolgárok, mégpedig a várakozások szerint többségükben a kormányzó koalícióra.
Elemzők szerint a kormányfőnek, Abe Sinzónak semmi oka az aggodalomra. A kérdés csak az, hogy milyen arányú lesz a kalíciós pártok többsége a 242 tagú felsőházban.
Ez leginkább azért érdekes, mert ha abszolút többséget szereznek, könnyebb dolguk lesz a tervezett alkotmánymódosítással, amire a második világháború befejeződése óta nem volt példa Japánban.
Elemzők arra számítanak, hogy a kormányerő győzelme ellenére Abe Sinzó átalakítja a kabinetet a vasárnapi választások után. Ha jól szerepelnek, azt gazdaságpolitikája megerősítésének tekinti majd, ami szakértők szerint nem feltétlenül jelent jót a japán gazdaságnak, mert várhatóan méregdrága infrastrukturális projekteket szül és nem mélyreható strukturális reformokat.
Egy idősebb férfi azt mondta, miután leadta voksát, hogy szerinte szörnyű következményei lennének az alkotmánymódosításnak. Négy unokája van, és azt szeretné, ha egy hibátlan alaptörvényt örökölnének. Őt ez a mostani választás csak ebből a szempontból foglalkoztatja.
Másikuk, egy fiatalember arra a pártra szavaz, amelyik odafigyel az állampolgárokra, meghallja a szavukat. Szeretné, ha egy ilyen párt szerezne többséget a parlament felsőházában.
Az alkotmánymódosítás leginkább a hadsereg szerepének újraértelmezése miatt tűnik elkerülhetetlennek Japánban, ahol a kormányfő az elmúlt években többször is félreérthetetlenné tette, hogy vége a defenzív japán katonapolitikának.
Súlyos múlt, zűrös jelen
A japán hadsereg jogosítványainak kérdése a Dél-Kínai-tengeren folyó, éppen elmérgesedő szigetvita és a múlt század első felében, a második világháborúval kulminálódó térségbeli japán szerepvállalás még mindig eleven öröksége miatt érzékeny.
Abe Sinzó évek óta azon dolgozik, hogy lezárja a múltat, felszabadítsa a japán külpolitikát a korábbi bűnök nyomása alól. Legutóbb Dél-Koreában igyekezett egyszer s mindenkorra világossá tenni, hogy Tokió bánja hadserege majdnem száz éve elkövetett bűntetteit, és kész megadni ennek az árát újból, ha Szöul hajlandó ezúttal lezártnak tekinteni az ügyet.
Ezzel párhuzamosan a japánoknak erőt és kiállást kell mutatnia. Habár személyesen nem látogatja a háborús hősöknek emléket állító Jaszukuni-szentélyt, ajándékokat küld, és megvédi minisztereit, amikor támadás éri őket amiatt, hogy évről évre tiszteletüket teszik ott. A gesztus azért vitatott – elsősorban Kína és Dél-Korea részéről -, mert a II. világháború után háborús bűnösnek nyilvánított katonai vezetőknek is emléket állít a szentély.
A kormányfő idén is azzal intézte el a dolgot, hogy a II. világháborúval összefüggő kötelezettségeinek Japán eleget tett, ezeket az ügyeket lezártnak tekinti, az pedig Japán belügye, hogy politikusai mikor és hol imádkoznak.
Túl sokan táncolnak a tojáshéjon
Az unokáiért aggódó idős férfi félelmei tehát érthetőek. A térség diplomáciájában rendre visszaköszön a múlt, ráadásul számos konfliktus éleződik a jelenben is.
A Dél-Kínai-tenger déli medencéjében hat állam között zajló, illetve a Kelet-Kínai-tengeren Kína és Japán között folyó szigetvita mellett jókora feszültséget szül Észak-Korea egyre intenzívebb erődemonstrációja, ezekkel összefüggésben Washington növekvő befolyása, amire Kína és Oroszország is idegesen reagál. És egyelőre úgy néz ki, hogy senki sem adja alább.
Nem volt véletlen, hogy a II. világháború után a japán törvényhozásnak az alkotmányban kellett rögzíteni: a hadsereg az ország határain túl nem bocsátkozik fegyveres konfliktusba.