rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Litvánia fél egy esetleges orosz támadástól


insiders

Litvánia fél egy esetleges orosz támadástól

Az Insiders ezen epizódjában riporterünk Hans von der Brelie Litvániában járt. Egy balti állam, amely „fenyegetve érzi magát a szomszédos Oroszországtól: http://www.dw.com/en/lithuanias-deep-fear-of-russia/a-17659404.

Litvániát: http://europa.eu/about-eu/countries/member-countries/lithuania/index_en.htm, ahogyan Lettországot és Észtországot is elfoglalta a Szovjetunió 1945-ben. 1991-re lettek függetlenek. Litvánia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, rá 4 évre pedig eltörölték a hadkötelezettséget.

De Oroszország Ukrajnai jelenléte és a Krím-félsziget annektálása félelemmel tölti el a Balti ország lakóit:http://blogs.reuters.com/great-debate/2015/03/15/lithuania-prepares-for-a-feared-russian-invasion/,
Veda Golovac és Vilius Siniauskas már az új generációt képviselik. Véda, diák Vilius csapos ma egyenruhában vannak mind a ketten. Litvánia újra bevezette a hadkötelezettséget:https://www.theguardian.com/world/2015/feb/24/lithuania-reinstate-compulsory-military-service

A két újonc jól ábrázolja a litván társadalom sokszínűségét: Veda édesapja lengyel, édesanyja orosz. Vilius anyanyelve a litván.

Litvániában a kisebbségi problémák kevésbé feltűnőek, mint Lettországban vagy Észtországban. Mindazonáltal megkérdeztük az orosz anyanyelvű lányt problémát jelentene-e neki, ha meg kéne védenie Litvániát egy orosz agresszióval szemben.

– Nem jelentene gondot. Megvédeném az országot, ahol születtem: Litvániában születtem és itt nőttem fel, itt tanultam és most itt teljesítek katonai szolgálatot. Ez az ország az én otthonom – mondta a lány.

Vilius pedig hozzátette: a mindennapokban kis csoportokban tömörülünk, de néha még ennél szorosabb kötelékek is kialakulnak: van itt orosz, lengyel, litván anyanyelvű. Itt a hadseregben mindenki találkozik mindenkivel, minden nap beszélgetünk egymással, és itt azt érezzük, hogy egyenlőek vagyunk.

Insiders NATO LITHUANIA

Felkészülnek egy esetleges háborúra

Elmentünk a litván fővárosba, ahol a védelmi miniszterrel találkoztunk. Juozas Olekas:http://www.kam.lt/en/top_management_1039/minister_of_national_defence₂054.html Szibériában született, ahova a szovjetek vitték el a szüleit. A minisztériuma kiadott egy füzetet, amelyben felkészíti a lakókat hogyan kell “túlélni egy háborút”.

– Oroszország fenyegetést jelent vagy nem?

– Ismerjük az erőszakhullámot Ukrajnában, a nagyon agresszív viselkedést a Balti-tengeren, a fegyveres gyakorlatokat a határok mentén. Van egy késztetésük, hogy használják a fegyvereiket, azt mondják így oldják meg a problémáikat a határaikon kívül. A NATO fokozott jelenléte, azt hiszem, nagyon jó kezdeményezés arra, hogy megállítsák az orosz agressziót – mondta a litván védelmi miniszter.

Miután az orosz repülőgépek többször megsértették a légteret:http://www.kam.lt/en/news_1098/current_issues/data_on_interceptions_of_aircraft_completed_near_the_baltic_states_borders_from_june_27_to_july_3.html?pbck=0 , az orosz katonák pedig ott gyakorlatoztak a NATO erre úgy reagált, hogy kis központokat épített ki a Baltikumban, Lengyelországban, Bulgáriában és Romániában – minden egyes helyen 40 fős szakértői csoporttal.

A NATO ha Litvánia kérné, nagyon rövid időn belül – 48 – 72 órán belül – tudna 5000 katonát mozgósítani – mondta Angelo Miguel Simoes a litvániai NATO erők integrációs főosztályának szóvivője: :http://jfcbs.nato.int/page5725819/nato-force-integration-units.

Válság esetén ez az 5 ezer NATO katona egy szelete lenne, a 40 ezer fős gyorsreagálású egységnek: http://jfcbs.nato.int/page5725819/nato-response-force-nrf-fact-sheet. A NATO szerződés ötödik cikkelye biztosítja, hogy segítséget nyújt minden tagállam számára megtámadás esetén. Egy dán parancsnok megmutatta, hogyan készülnek fel a katonák a legrosszabb forgatókönyvre.

– Nos, a küldetésünk az, hogy együttműködjünk a NATO partnereinkkel, így közösen tudunk fellépni, egységesen tudunk harcolni.

Bár Oroszország rendszeresen indít tömeges katonai manővereket, akár 160 000 katonát is képes mozgosítani, a NATO-csapatok sokkal kevesebb katonával gyakorlatoznak. Júniusban 10 000 NATO-katona vett részt a “Saber Strike” gyakorlaton három balti államban. A NATO-gyakorlatok litvániai részét „vasfarkasnak” hívják.

Minden fa mögött van egy katona és egy tank Németországból, Luxembourgból, Franciaországból, Litvániából, Dániából és az Egyesült Államokból. Mi történik itt?

A NATO kormányok és a katonai parancsnokok már nem bíznak abban, hogy Moszkva kiszámítható a döntéshozatalban. A balti államok és Lengyelország is kérte a NATO-t, hogy javítson jelenlétén a térségben. Ez a litván kapitány pozitívan értékeli az intenzívebb NATO-s kiképzést.

Az átjárhatóság rendkívül magas szintű, és nem okoz nehézséget a különböző országoknak és hadseregeiknek, hogy együttműködjenek egymással.

A NATO egy új 4000 fős multinacionális csapatot fog küldeni:http://www.nytimes.com/2016/06/01/world/europe/nato-russia.html?_r=0, hogy támogassa Lengyelország és a Balti-országok védelmét. Kanada, Németország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok vezetné a négy zászlóaljt.

– Az elmúlt öt napban az átmenetet tanítottuk a támadó és a védelmi gyakorlatok között. Az is beletartozik, hogy ugyanez hogyan alkalmazható a partnereink számára. A nemzetközi partnerek közötti kommunikáció működik a legjobban – mondta egy amerikai parancsnok.

Lengyelország és a Baltikum fél, hogy a négy NATO zászlóalj nem elég arra, hogy megakadályozzák a támadást. De 4000 NATO-katona a terepen, több mint egy egyszerű szimbólum: a támadók időt veszítenek – és így a NATO tud a jelenlévő csapatoknak erősítést küldeni.

– Nekünk már nem jelent kihívást csapatokat és felszerelést szállítani nagy távolságokra. Hozhatjuk őket repülővel, a nehezebb fegyvereket és járműveket pedig, vagy vonaton vagy speciális járművön – mondta a német hadsereg alezredese.

Vasfarkas egy életre

392 fiatal fejezte be a vasfarkas gyakorlatot és a katonai szolgálatot. Szergej Kulikov is közéjük tartozik. A férfi igazolást is kapott arról, hogy kiválóan szolgált, szülei büszkék rá.

Szergej orosz anyanyelvű. Hamarosan hazamegy, előtte bevisz minket a laktanyába a litván “vasfarkasok”-hoz. Amikor a litvánok újból bevezették a katonai szolgálatot, Szergej önként jelentkezett:

– Örülök a döntésemnek, a kilenc hónapos katonai szolgálatnak. Megértettem, hogy minden egyes embernek a saját döntése, hogy segít-e megváltoztatni a hazája jövőjét. Nem egyedül harcolunk, több ezren vagyunk, és így meg tudjuk védeni Litvániát.

Szergej elbúcsúzott társaitól és elindult hazafelé. Messze lakik, a családja vidéken él Litvániában. Szergej édesapja mozdonyvezetőként dolgozik a litván vasútnál. A katonai szolgálata idején tankvezető volt a szovjet birodalom déli határánál. Arról kérdeztük, hogy mi a véleménye arról, hogy újból bevezették a katonai szolgálatot.

– Jó, hogy a katonai szolgálat helyreállt, mindenkinek részt kellene vennie benne. Azt látom, hogy a fiataloknak nincsen munkája, nem találják a helyüket a társadalomban. Néha el vannak kényeztetve. Azért kellene a katonai szolgálat, mert a hadsereg jó iskola az élethez, mindenkinek jó, ha kötelező – mondta Szergej édesapja.

Litvánia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz. Egyes családokban még mindig kényes témának számít, nem beszélnek róla. Míg Szergej édesapja nem osztja meg velünk a véleményét Litvánia NATO-hoz való csatlakozásáról, addig fia szívesen beszél erről.

– Azt hiszem pozitív dolog, hogy Litvánia és a NATO kéz a kézben járnaknak. A katonai szolgálatomat a vasfarkas alakulatban kezdtem. Nagyon motivált voltam, ezért még egy tetoválást is csináltattam a mellkasomra. Jó, hogy Litvánia a NATO része.

Szergej álma, hogy csatlakozik a litvániai hadsereghez és katona lesz belőle.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

insiders

"Az első dolog, amin most dolgozunk, hogy csökkentsük a feszültséget a terepen"