NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Tony Blair: "egy kormányfőnek nehéz döntéseket is hoznia kell"

Tony Blair: "egy kormányfőnek nehéz döntéseket is hoznia kell"
Írta: Tibor Vovesz
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Határozottan bírálta a korábbi brit kormányfőt a 2003-as iraki katonai beavatkozás most lezárult vizsgálata.

HIRDETÉS

Határozott bírálatokat fogalmazott meg az Egyesült Királyság 2003-as iraki beavatkozásával kapcsolatban a szerdán közzétett jelentés.

A hét év alatt lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy nem megfelelő jogi felhatalmazással vett részt a brit haderő az iraki háborúban.

- Az Irakkal kapcsolatos döntést téves hírszerzési információkra és következtetésekre alapozták. Tony Blair akkori brit kormányfővel ellentétben úgy véljük, az invázió nehézségeit előre lehetett látni – fogalmazott a vizsgálatot vezető John Chilcot.

A Chilcot-jelentés

  1. a vizsgálóbizottság több mint 100 tanúval beszélt, köztük katonai parancsnokokkal, diplomatákkal, jogászokkal
  2. az előzetes nyilatkozatok alapján nem személyek vagy intézmények bírálata volt a cél, mégsem tudta ezt elkerülni a testület
  3. hét éve kezdték a vizsgálatot, de nem sikerült tartani a lezárására szabott egy éves határidőt
  4. a jelentés 2 és fél millió szóból áll, ez a Biblia háromszorosa
  5. a bizottság 150 ezer kormány dokumentumot nézett át, köztük 29 feljegyzést George W. Bush akkori amerikai elnök és Tony Blair brit kormányfő között

Hozzátette, túlzóak voltak az indokként emlegetett iraki biztonsági fenyegetésekről szóló beszámolók. A brit katonai beavatkozás jogi háttere nem volt megalapozott és az akció megtervezése sem volt helytálló. A vizsgálóbizottság azt is hiányolta, hogy nem készült terv az iraki viszonyok beavatkozás utáni stabilizálására.

John Chilcot szerint nem kétséges, hogy Szaddám Huszein iraki rezsimje fenyegetést jelentett a világra, és előbb-utóbb indokolttá tette volna Irak lerohanását, de nem akkor és nem azokkal az indokokkal, ahogy ezt 2003-ban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tette.

Az egykori miniszterelnök, a jelentésre reagálva, kitartott amellett, hogy az adott körülmények között, az akkori információk ismeretében jó szándékkal, jó döntést hozott.

- A kormányfői poszton töltött 10 évem legnehezebb és legkínzóbb döntése volt, hogy az Egyesült Államok vezette koalíció tagjaként eltávolítjuk a hatalomból Szaddám Huszeint. Ezért a döntését a mai napig vállalom a felelősséget, kivétel és mentségek nélkül – mondta Tony Blair.

Hozzátette, a jelentés is igazolta, hogy nem hamisítottak adatokat, és nem hazudtak a döntés előkészítése során, a napjainkig tartó terrorhullámért pedig szerinte nem az iraki beavatkozás vagy a diktátor megdöntése okolható.Azt sem találták bizonyítottnak, hogy az amerikai vezetőkkel folytatott megbeszélésein titkosan kötelezettséget vállalt volna a britek részvételéről a beavatkozásban. Egyben sajnálatát fejezte ki a 179 brit áldozat hozzátartozóinak.

Mint fogalmazott, amikor valaki elvállalja a kormányfői posztot, vállalja, hogy nehéz döntéseket is hoznia kell. Döntéseket, amelyekért vállalnia kell a felelősséget, ahogy most ő is teszi. Amióta leköszönt a posztról, a Közel-Kelet békéjének és biztonságának a helyreállításán dolgozik. Ahogy fogalmazott: 13 éve és ezután is, a brit beavatkozásról hozott döntés súlyával kell együtt élnie.

Időrendben

  • 2003. március 17.: a brit kabinet megszavazza a szerepvállalást Irakban, egy nappal később a parlament is
  • 2003. március: megkezdődik a brit beavatkozás
  • 2003. július: holtan találják David Kelly fegyverzetellenőrt, aki felvetette, hogy Blair és csapata eltúlozta a tömegpusztító fegyverek iraki gyártásának fenyegetését
  • 2009. április: brit kivonulás Irakból
  • 2009. június: Gordon Brown kormányfő vizsgálatot rendel el a tanulságok levonására
  • 2010. január: Tony Blair tanúskodik, „nem bánta meg Szaddám Huszein elmozdítását”
  • 2011. január: Blair újra tanúskodik, „sajnálja a veszteségeket”
  • 2015. május: a jelentés határidejének második meghosszabbítása
  • 2016. július 6.: a jelentés bemutatása
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Cameron: "a háború csak a végső megoldás lehet"

London: a Chilcot-jelentés nem igazolja az iraki beavatkozást

Tévinformációk alapján döntött az iraki beavatkozásról Tony Blair