rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Tévinformációk alapján döntött az iraki beavatkozásról Tony Blair


Egyesült Királyság

Tévinformációk alapján döntött az iraki beavatkozásról Tony Blair

Határozottan bírálta Tony Blair korábbi brit kormányfőt a 2003-as iraki katonai beavatkozás most lezárult vizsgálata. Kevés kivételellel gyakorlatilag alátámasztotta az eddigi kritikákat. Tony Blair kitart döntése mellett.

A jelentés szerint az akkori miniszterelnök téves és ellenőrizetlen hírszerzési információk alapján vezette országát a 179 brit áldozatot követelő háborúba. Túlzóak voltak az indokként emlegetett iraki biztonsági fenyegetésekről szóló beszámolók. A brit katonai beavatkozás jogi háttere nem volt megalapozott és az akció megtervezése sem volt helytálló.

A Chilcot-jelentés

  • a vizsgálóbizottság több mint 100 tanúval beszélt, köztük katonai parancsnokokkal, diplomatákkal, jogászokkal
  • az előzetes nyilatkozatok alapján nem személyek vagy intézmények bírálata volt a cél, mégsem tudta ezt elkerülni a testület
  • hét éve kezdték a vizsgálatot, de nem sikerült tartani a lezárására szabott egy éves határidőt
  • a jelentés 2 és fél millió szóból áll, ez a Biblia háromszorosa
  • a bizottság 150 ezer kormány dokumentumot nézett át, köztük 29 feljegyzést George W. Bush akkori amerikai elnök és Tony Blair brit kormányfő között
  • A hét év után lezárt vizsgálat eredményeit a bizottság vezetője, John Chilcot foglalta össze. Mint mondta, nem igaz a volt brit kormányfő állítása, miszerint nem lehetett előre látni, hogy az iraki katonai beavatkozás mekkora káoszt hagy maga után. A vizsgálóbizottság azt is hiányolta, hogy nem készült terv az iraki viszonyok beavatkozás utáni stabilizálására.

    John Chilcot szerint nem kétséges, hogy Szaddám Huszein iraki rezsimje fenyegetést jelentett a világra, és előbb-utóbb indokolttá tette volna Irak lerohanását, de nem akkor és nem azokkal az indokokkal, ahogy ezt 2003-ban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tette.

    Tony Blair már reagált is a jelentésre. Hosszasan sorolja, milyen korábbi feltételezéseket tisztázott a dokumentum. Így például nem találták bizonyítottnak, hogy az amerikai vezetőkkel folytatott megbeszélésein titkosan kötelezettséget vállalt volna a britek részvételéről a beavatkozásban. Kiemeli, hogy a dokumentum szerint sem vezette félre a kabinetet a beavatkozás megszavazása előtt, mint ahogy nem hamisított meg vagy használt fel szabálytalanul hírszerzési anyagokat.

    Azt írta közleményében, akkori kormányfőként jóhiszeműen döntött a brit szerepvállalásról a 2003-as iraki háborúban. Hozzátette, vállalja a teljes felelősséget minden hibájáért, kivétel és mentségek nélkül. Továbbra is meggyőződése, hogy jó döntés volt Szaddám Huszein eltávolítása, és szerinte nem ez okolható a jelenlegi terrorakciókért a Közel-Keleten és máshol a világban. Sajnálatát fejezte ki az áldozatokért, részvétét a hozzátartozóknak.

    Időrendben

    • 2003. március 17.: a brit kabinet megszavazza a szerepvállalást Irakban, egy nappal később a parlament is
    • 2003. március: megkezdődik a brit beavatkozás
    • 2003. július: holtan találják David Kelly fegyverzetellenőrt, aki felvetette, hogy Blair és csapata eltúlozta a tömegpusztító fegyverek iraki gyártásának fenyegetését
    • 2009. április: brit kivonulás Irakból
    • 2009. június: Gordon Brown kormányfő vizsgálatot rendel el a tanulságok levonására
    • 2010. január: Tony Blair tanúskodik, „nem bánta meg Szaddám Huszein elmozdítását”
    • 2011. január: Blair újra tanúskodik, „sajnálja a veszteségeket”
    • 2015. május: a jelentés határidejének második meghosszabbítása
    • 2016. július 6.: a jelentés bemutatása

    Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

    A következő cikk

    világ

    Szíria: háromnapos tűzszünet az ünnep idején