rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Kvótareferendum: október elején üzenünk Brüsszelnek - vagy a kormánynak


világ

Kvótareferendum: október elején üzenünk Brüsszelnek - vagy a kormánynak

Október 2-ra kiírta a népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban a magyar köztársasági elnök kedden. Ez derült ki a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) közleményéből.

A kormány által megfogalmazott népszavazási kérdés:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A közlemény szerint az államfő az alaptörvény és a népszavazási kezdeményezésről, valamint a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései alapján – tekintettel az Alkotmánybíróság határozatára – döntött a referendum kitűzésének időpontjáról. Az Országgyűlés még május 10-én hozott határozatot a népszavazás elrendeléséről a kormány javaslatára.


Határidők, tudnivalók

  • A választáshoz kapcsolódó határidőket az igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg a kiírást követően, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már lehet tudni, hogy mik a legfontosabb időpontok.
  • A mintegy nyolcmillió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárnak augusztus 15-ig kell kézhez kapnia az értesítést arról, hogy felvették a névjegyzékbe.
  • A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon (augusztus 13.) kezdődik. A kampányban politikai hirdetést csak az a sajtótermék tehet közzé, amely előzőleg megküldte hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), a kiadóknak erre a népszavazás kitűzése után öt munkanapjuk van.
  • Azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, és a 2014-es országgyűlési választások előtt vagy azután regisztráltak, továbbra is szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében. * A választási regisztrációs kérelmet szeptember 17-ig kell eljuttatni a Nemzeti Választási Irodába (NVI).
  • A külhoni magyaroknak a szavazási levélcsomagot a voksolást megelőző napon (október 1-jén) 24 óráig kell eljuttatniuk az NVI-hez. A levélcsomag leadható a külképviseleteken, illetve a szavazás napján a külképviseleteken vagy bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában.
  • Akinek van magyarországi lakcíme, és a voksolás napján nem tartózkodik Magyarországon, a több mint 100 külképviselet valamelyikén adhatja le szavazatát. Ehhez szeptember 24-én 16 óráig kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét.
  • Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, szeptember 30-án 16 óráig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától.
  • Valamennyi kérelem online is benyújtható a www.valasztas.hu oldalon keresztül.

Újabb alkotmányjogi panasz

A Kúria korábban több szempontból vizsgálta az ügyet, és arra jutott, hogy Rogán Antalnak joga volt a kormány nevében a népszavazási kezdeményezést benyújtania. Azt is megállapították, hogy a kérdés egyértelmű és megfelel a jogi előírásoknak, így például nemzetközi szerződéseket sem sért. Úgy ítélték, hogy a téma az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, ami szintén feltétele egy ilyen kezdeményezésnek.
Az NVB kérdést jóváhagyó határozatát magánszemélyek és két ellenzéki párt, a Párbeszéd Magyarországért, illetve a Magyar Liberális Párt támadták meg, így került a Kúriára az ügy.

Július 4-én újabb fordulat következett be, mert alkotmányjogi panasszal fordult a szocialista Szanyi Tibor az Alkotmánybírósághoz a Kúria május 3-i döntése miatt. Az európai parlamenti képviselő hétfőn tartott sajtótájékoztatót Budapesten. Mint mondta, a kormány által kezdeményezett népszavazás súlyosan sérti az Európai Unió szuverenitását, mert a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés szerint a menekültügy a közös politika része.

Szanyi szerint a téma a költségvetést is érinti. Magyarázatában elmondta, hogy ha Magyarország nem fogadja be a menekülteket, akkor mintegy 79 millió forintot kell fizetnie menekültenként. Ha ezt 1294 fővel számoljuk, az 102 milliárd forintot jelent.

Strasbourghoz fordulna

A politikus korábban már fordult az ügyben az Alkotmánybírósághoz, felülvizsgálati kérelmét azonban elutasították. Az előző panaszban a népszavazás kiírását elrendelő májusi országgyűlési határozatot támadta meg, a testület ezt június 21-én utasította el.

Szanyi hétfőn jelezte, hogy ha az államfő még a panaszának elbírálása előtt kiírja a népszavazást, akkor a strasbourgi testületekhez fordul. Mivel egy nappal az újabb beadványa után megtörtént a referendum kiírása, jelen esetben az ellenzéki politikusnak ezt az utat kell járnia.

A következő cikk

világ

Internetcenzúra és a kivételek Kínában