NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A NATO új kihívásai

A NATO új kihívásai
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Leonardo Tricarico tábornok, korábbi NATO-parancsnok, a nemzetközi katonai szervezet új kihívásairól beszélgetett az Euronews munkatársával.

HIRDETÉS

Leonardo Tricarico tábornok, korábbi NATO-parancsnok, a nemzetközi katonai szervezet új kihívásairól beszélgetett az Euronews munkatársával. Szerinte ahelyett, hogy a hagyományos ellenségre, Oroszországra fókuszálna a szervezet, inkább más, sürgetőbb fenyegetések felé kellene fordulnia.

- A ma legnagyobb problémái, ha egyszerűen összegezhetem: a menekülthullám, a terrorizmus és a kiberbiztonság. E köré a három kérdés köré kellene kidolgozni a védelmi stratégiát. A NATO országok déli határainál elsősorban a bevándorlás és a terrorizmus jelentkezik, de nem úgy tűnik, hogy törekednének arra, hogy ezeket a kérdéseket elsődlegesként kezeljék – hangsúlyozta a tábornok.

Mint fogalmazott, az Egyesült Államok befolyása a NATO-ra mára elfogadhatatlanul erőssé vált.

Leonardo Tricarico úgy véli, hogy Putyin elnököt szeretnék elsődleges ellenségként beállítani, mert azt gondolják, hogy Oroszország agresszívan lép föl a kiberbiztonság terén.

A tábornok elmondása szerint a régi logika, a régi szokások léptek életbe, vagyis a NATO fő küldetésének a kelet-nyugat tengelyt tekinti továbbra is. A jelenlegi NATO-főtitkár Brüsszelben nemrég a hidegháborút emlegette.

- Ha Stoltenberget hallgatjuk, Obamát halljuk. Vagy fordítva. Az a benyomásom, mintha Stoltenberg az Egyesült Államok NATO-ra gyakorolt befolyásának szócsöve lenne – fogalmazott a tábornok.

A kiberbiztonság kérdéséről is kérdezte az Euronews a katonai vezetőt.

- Először mélységében kéne áttekinteni ezt a problémát, konzultálni a tagországokkal, kifejleszteni egy stratégiát, majd ennek mentén fölvenni a harcot a kíbertámadások ellen. Ehelyett azonban arra a következtetésre jutottak, hogy egy bármely tagország ellen elkövetett kibertámadás feljogosít a fegyveres válaszlépésre – mondta.

Szerinte azonban erre nincsenek megfelelő szabályok, hisz a kibertáémadás fő jellemzője pont az, hogy az elkövető rejtőzködik, és jó eséllyel soha nem találják meg. Így tulajdonképpen válaszlépéseket tennénk anélkül, hogy meg tudnánk mondani, ki is pontosan a támadó. Párhuzamot állított föl a török-szír határnál lelőtt orosz vadászgép esetével. A mai napig nem lehet tudni, mi is történt pontosan annak ellenére, hogy mindenféle modern eszközök állnak rendelkezésre a radartól kezdve a különböző azonosító berendezésekig. Ezért hangsúlyozta, hogy a kibertámadás kérdését alaposabban kell tanulmányozni, mert sok zavar van még körülötte. Még hosszú az út a valódi megoldások megtalálásáig.

Újabb kérdés, hogy mit lehet tenni olyankor, ha a kibertámadás mögött egy külföldi állam áll. Ezzel kapcsolatban felmerülhet a gyanú, vannak különböző jelzések, de semmi más. A diplomáciai tiltakozásnak pedig semmi más eredménye nem lenne ilyen esetben, mint a feszültségkeltés. A szakértő szerint ez történik most Oroszországgal kapcsolatban is.

A NATO legnagyobb hibája jelenleg a tábornok szerint az, hogy nem készült fel arra, hogy szembenézzen a jelen kor valódi veszélyeivel, így például a terrorizmussal. A szövetség valódi ereje mára elveszett. Jelenleg új filozófiát, új doktrinákat kell kidolgoznia.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kreml: nem Aleppo miatt küldenek hadihajókat a Földközi-tengerre

A háború jót tesz az orosz gazdaságnak a katonai kiadások növekedése miatt, közölte az IMF

Már több mint 125 ezer embert evakuáltak árvíz miatt Oroszországban és Kazahsztánban