rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Hazajönnek a Brexit miatt a londoni magyarok?


világ

Hazajönnek a Brexit miatt a londoni magyarok?

Megszavazták a britek az uniótól való elszakadást: a Nagy-Britanniában június 23-ára kiírt népszavazáson 51,9 százalékkal a Brexitet pártolók tábora győzött. A brit miniszterelnök az eredmények bejelentése után pár órával lemondott. Milyen hatással lesz mindez azokra a magyarokra, akik az Egyesült Királyságban élnek és dolgoznak?

A hivatalos brit adatok szerint 96 ezer magyar dolgozik az Egyesült Királyságban, más számítások és becslések szerint viszont ennél jóval többen, nagyjából 300 ezren lehetnek kint. Ezek a magyarok – mint uniós állampolgárok – eddig alanyi jogon, vízum és bármiféle megkötés nélkül élhettek az unión belüli szabad letelepedéssel és munkavállalással. A Brexittel ezek a szabályok valószínűleg megváltoznak, de hogy milyen módon, azt egyelőre még nem lehet tudni. Annyi biztos, hogy a következő két évben a már ott lévőknek vagy az épp oda készülőknek még nem kell aggódniuk: előreláthatólag ugyanis ennyi ideig tart majd a britek kiléptetése az EU-ból.

- Lesz egy kétéves periódus az EU és az Egyesült Királyság között, amikor még biztosan nem lesz változás, hiszen az uniós irányelvek és törvények érvényesek maradnak a kilépésig – mondta el Boros Tamás, a Policy Solutions elemző intézet stratégiai igazgatója az Euronews-nak. – Hogy 2018 második felében végül mi lesz, azt egyelőre még senki nem látja, hisz ez egyrészt a most következő tárgyalásokon dől el, másrészt attól is sok függ, ki lesz David Cameron utódja.

De az talán már most is látszik, hogy még az igazán eltökélt kilépéspártiak, mint Nigel Farage és a UKIP is visszavett az eddigi retorikájából, és már nem a teljes elszakadásról beszélnek, inkább szabadkereskedelmi tárgyalásokat javasolnak. Ebből talán következtethetünk arra, hogy a munkavállalás területén sem következik be teljes szakítás, 2018 után inkább az új munkavállalók lehetőségei szűkülnek be.

Ha a következő kormányfő keményvonalas kilépéspárti lesz, még akkor sem valószínű, hogy elkezdik hazaküldeni a már kint élő és dolgozó magyarokat, hiszen ez elsősorban a briteknek lenne rossz. Boros Tamás szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a mostaninál sokkal erőteljesebb létszámkorlátozás lép életbe. A “másik oldal”, vagyis az unió és azon belül a legnagyobb párt, a Néppárt eddigi nyilatkozatai szerint viszont a kilépés az kilépés, és nem lesznek engedmények a britek felé, mert az a gyengeség jele lenne.

A most kint dolgozók háromnegyedének nem adnák meg a vízumot

Azzal, hogy többszázezer közép-kelet-európai az Egyesült Királyságba ment dolgozni, a brit gazdaság sem járt rosszul. A kilépéspártiak egyik legfőbb érve a Brexit mellett mégis pont az volt: nem akarják, hogy más uniós állampolgárok vegyék el a britek munkáját.

Aki mégis maradna, annak vízumra lesz szüksége, amit a jelenlegi szabályok szerint csak a munkaerőhiánnyal küzdő szektorokban dolgozók, a fix állásajánlatra érkezők és a felsőfokú végzettséget megkövetelő, évi legalább 20 800 fontot kereső munkavállalók kaphatnak meg – írja az index.

Hogyan érinti a Brexit a kint tanuló magyar egyetemistákat?

Jelenleg minden uniós állampolgárra – így a magyarokra is – ugyanazok a felvételi-, tanulmányi- és pénzügyi feltételek vonatkoznak, mint a brit diákokra, vagyis belföldi tandíjat fizetnek az EU-s diákok is, ugyanazokkal (az igen kedvező) feltételekkel vehetik fel a tandíjat fedező brit diákhitelt, valamint a hazai diákokhoz hasonlóan tanulmányaik folyamán mentesülnek az egészségbiztosítás fizetése alól. Emellett semmilyen beutazási-, letelepedési- vagy vízumprocedúra sem nehezíti a magyar diákok egyesült királyságbeli életét, írja az Engame blog. Az egyik lehetséges – az EU-s diákok számára talán legrosszabb – szcenárió szerint a kilépéssel a nem brit EU-s diákokra a jelenleg EU-n kívüli nemzetközi állampolgárokra vonatkozó szabályok lépnének érvénybe a felsőoktatásban. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi tandíjak (alapszakos hallgatók számára egységesen 9000 font) akár dupláját kéne fizetnie a magyar diákoknak a brit egyetemi képzésekért, valamint nem lennénk jogosultak a brit diákhitelre és az ingyenes egészségügyi ellátásra sem.

A Nagy-Britanniában dolgozó uniós munkavállalók háromnegyede nem felel meg ezeknek a kritériumoknak. A magyarok nagy többsége egy oxfordi elemzés szerint ennél az összegnél kevesebbet keres, végzettségénél pedig alacsonyabb szintű munkát végez. Egy másik elemzés szerint a 20 és 34 év közti kelet-közép-európai gazdasági migránsok harmada a vendéglátásban, negyede a feldolgozóiparban vállal munkát, 13 százalék a bankszektorban dolgozik, az egészségügyben és oktatásban 7,5 százalék helyezkedett el, az építőiparban pedig 5 százalék.

Elkezdenek hazajönni a kinti magyarok?

Ha a “londoni magyarok” az angliai munkavállalást érintő kedvezőtlen hatások miatt elkezdenének visszatérni Magyarországra, az több, általunk megkérdezett szakértő szerint is súlyos hatásokkal járna a magyar gazdaságra nézve.

- Hihetetlenül megterhelő szakasz lenne ez a magyar gazdaság számára, egyrészt azért, mert jól látjuk, hogy a növekvő foglalkoztatottsági adatok mögött jelentős részben a közmunkaprogram áll, nem a piac. Nyilván a Londonban havi sokmillió forintot kereső fiatalnak egy közmunkaprogramban való elhelyezkedés itthon nem reális lehetőség – véli Boros Tamás. – Elképzelhető, hogy ezeknek a munkavállalóknak egy jelentős része nem Magyarországra térne vissza, hanem más uniós országban keresnének állást.

Egy részük talán átmegy Írországba, vagy olyan országokba, ahol az angol nyelvet használják. Azt viszont ne felejtsük el, hogy nem csak a magyarokat érinti mindez, hanem azt a 800 ezer lengyelt is, akik szintén az Egyesült Királyságban dolgoznak. Nem gondolom, hogy mindannyiukat fel tudná szívni az ír piac, vagyis a többség talán tényleg hazajön – tette hozzá a Policy Solutions elemzője.

A Political Capital szintén hasonlóan vélekedik: mint elemzésükben írják: Magyarországnak minden szempontból veszteség lesz az Egyesült Királyság kiválása: az egyik legnagyobb nettó befizető tagállam elvesztésével még kisebb lesz az uniós büdzsé és a támogatások mértéke, ráadásul egyelőre azt sem tudni, hogy mi vár a Nagy-Britanniában élő több százezer magyar munkavállalóra.

Utóbbiak kinti jövedelmeik egy részét hazautalták, ezzel is hozzájárulva a magyar nemzetgazdaság növekedéséhez. Ezek a pénzek a magyar GDP 3 százalékát teszik ki. A szigetország továbbá a hetedik legnagyobb befektető Magyarországon, illetve a kilencedik legnagyobb kereskedelmi partnerünk. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előzetesen 0,3-0,4 százalékos magyar gazdasági visszaesést prognosztizált erre az esetre.

Az IMF szakértői szerint a britek EU-ból való kilépése három év alatt akár 5 százalékkal is lassíthatja az Egyesült Királyság gazdasági növekedését és ha nem sikerül megállapodni az EU-val arról, hogy az ország a közös piac része maradjon, az jelentősen megnövelheti a kereskedelem költségeit.

A jelentésben arról is írnak: a kilépéssel járó bizonytalanság a befektetéseket is jelentősen visszavetheti, sőt, recesszió várható. Ez lassítja majd a fogyasztást, ami középtávon elbocsátásokhoz vezethet. Az uniós munkajogi szabályozások kiiktatásával pedig a munkavállalók védelme csökken, vagyis még könnyebb lesz őket kevés pénzért “kizsigerelni”.

Gyengülnek az euroszkeptikusok, megerősödik az unió?

De nem csak az Egyesült Királyság, hanem Európa gazdasága is megérzi majd a brit kilépést – nyilatkozta Trippon Mariann, a CIB vezető közgazdásza a vg-nek. Tartós forintzuhanásra nem számít a szakértő, de a kockázatkerülés erősödése a 310-320-as sáv felső részében tarthatja a forintot.

- A referendummal az EU is számottevően meggyengült, a közvetlen reálgazdasági hatásokon – mint az export – túl , a bizalomra is negatívan hat a népszavazás eredménye – véli a CIB vezető elemzője, aki azt is kiemelte, hogy a szélsőséges, EU-szkeptikus erők további erősödése várható Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban is.

A Policy Solutions elemzője ugyanakkor úgy látja, hogy bár az euroszkeptikusok erősödnek majd, de velük párhuzamosan az integrációpártiak is új erőre kapnak. – Az euroszkeptikusok erősödni fognak, de nem igazán azok, akik ki akarnak lépni. Úgy számítom, hogy a Brexit intő jel lesz számukra arra vonatkozóan, hogy mivel is jár egy kilépés. Inkább azok erősödhetnek meg, akik elégedetlenek a mostani iránnyal és lazább együttműködést akarnak Brüsszellel. És ott van a másik véglet: akik szerint az erősítené meg a dolgokat, ha az unióhoz több hatáskör kerülne – mondta Boros.

Balázs Péter, volt külügyminiszter, a Közép-Európai Egyetem tanára is hasonlóan látja a helyzetet: szerinte a brit népszavazás inkább felrázza majd az EU-t eddigi tespedtségéből.

- Azáltal, hogy az Egyesült Királyság kilép az unióból, kevesebb lesz az euroszkeptikus hang az unión belül, és az ügyből okulva az integrációpárti politikai erők és országok jobban összezárnak. Ezt mutatja az is, hogy az alapító Hatok már a hétvégén összejönnek, hogy megbeszéljék, mit lépjenek az új helyzetben. Az, hogy az EU-n találnak-e fogást az euroszkeptikusok, nagyban múlik azon, hogy mennyire ébred fel és reagál az unió erre a pofonra. Jelenleg ugyanis az EU el van nehezedve, el van hájasodva, el van kényelmesedve. Ez a mostani válság azért jó, mert felrázza ebből az állapotból.

A következő cikk

világ

Két éve van az Egyesült Királyságnak a kilépési tárgyalásokra