rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Egy német, aki a legsikeresebb magyar


világ

Egy német, aki a legsikeresebb magyar

Ha most vasárnap lennének a választások, nem kétséges, hogy a magyarok többsége Bernd Storckot jelölné miniszterelnöknek. Feltéve persze, hogy a német szakember vállalná. Hiszen szerepet vállalni a magyarországi politikában mostanában nem veszélytelen és nem is túl népszerű. Így volt ezzel sokáig a labdarúgás is: a válogatott és a magyar klubcsapatok több évtizedes sikertelensége jelentősen rontotta ennek a hajdan igen népszerű sportnak a presztízsét.

És akkor jött egy Németországban edzősködő, korábban a berlini Herthában focizó magyar, Dárdai Pál, aki gyökeresen új szemléletet hozott a magyar labdarúgásba, és felrázta az Európa-bajnoki selejtezőben küszködő válogatottat. És mást is hozott: egy német szakembert, bizonyos Bernd Storckot. Őt eredetileg sportigazgatónak szerződtette a szövetség. Ezt a posztot korábban egy legendás magyar labdarúgó, Nyilasi Tibor töltötte be. Hogy pontosan mi lett volna Nyilasi munkája már sosem derül ki, mert igazgatása alatt alig változott valami a magyar labdarúgásban.

Storckot Dárdai Pál ajánlotta. A korábbi védekező középpályás Storck 1996 és 2002 között a Hertha BSC másodedzője volt, ő fedezte fel az akkor a BVSC-ben játszó Dárdait egy előkészületi meccsen, és ő bírta rá Jürgen Röber edzőt, hogy hozza a középpályást Berlinbe. Ez volt a személyes szál. A szakmai pedig az, hogy Storck másfél évtizeden keresztül dolgozott Röber segédedzőjeként a Hertha mellett olyan csapatoknál, mint a Wolfsburg, a Partizan Beograd és a Borussia Dortmund. Nem sztárcsapatok, de mindegyik hozta a megbízható „német minőséget”. Apropó német minőség: Amikor Storck első önáló állomáshelyén, Kazahsztánban szétnézett, azonnal belátta, hogy az ottani szakemberekel nem sokra megy. Gyakorlatilag újsághirdetésben keresett olyan német labdarúgókat, akik vállalnák a kazah válogatottságot és az ezzel járó állampolgárságot. A kazahsztáni kaland végül nem járt sikerrel, talán mert nem adtak neki elég időt, vagy túlságosan nagy volt a közegellenállás. De a kudarc is megerősítette őt két dologban: kemény munkával bármit el lehet érni, és a német módszer jó.

Ilyen előzmények után érkezett Storck Magyarországra, 2015 márciusában. És rögtön mindenkivel összeveszett. Mivel komolyan vette a feladatát. Egészen pontosan csak így vállalta: ha komolyan veheti. Végiglátogatta az összes utánpótlás válogatottat. Meghökkent azon, hogy nincs adatbázis az akadémián tanuló gyerekekről. Képes volt fél perc után leállítani az edzést, ha azt tapasztalta, hogy az edző nem megfelelően utasította a játékost, vagy nem javította ki a hibáját. Elégedetlen volt a játékosok láb- és a testtartásával. Amiatt is kiborult, hogy volt, aki nem figyelte a labdát egy labdaszerzés után, kivonta magát a játékból. „Jobb nem belegondolni, ha ezt látta a válogatottnál, vagyis egy korosztály krémjénél, akkor alsóbb szinteken, milyen állapotokat tapasztalhatott” – írta az Index című internetes lap.

Egy héttel később átvette a világbajnokságra készülő U20-as válogatottat, majd az U16-ost is. Borultak a bábuk, Storck ragaszkodott a saját módszereihez. Aki nem értett egyet, az mehetett.

Több interjút is adott abban az időben a magyar sajtónak. Egyebek között azt mondta, a legnagyobb problémát abban látja, hogy a magyar edzők nagy része nem akar tanulni, mert úgy érzi, már mindent tud.

Négy hónappal később a Hertha BSC visszarendelte magyar szövetségi kapitányi posztjáról Dárdai Pált (megtehette, benne volt a szerződésében), így a magyar válogatott szövetségi kapitány nélkül maradt. Több név is felmerült, hazai és külföldi edzők, a szövetség végül, rövid gondolkodás után Bernd Storckot nevezte ki. Eredetileg csak az Eb-selejtezők négy hátralevő mérkőzésére kapott megbízást, ám a kijutás után azonnal hosszabbítottak vele – a következő világbajnokságig.

A magyar és a nemzetközi sajtó a Norvégia elleni sikeres pótselejtező óta találgatja, mi lehet Storck titka. A német gyakorlatilag sutba dobott mindent, amit a magyar futball közeg evidenciának vett: a legjobb játékosokat, a klubedzők mindenhatóságát, az örökös belebeszélést a szövetségi kapitány munkájába. A biztos védekezésen, de nem otromba bekkelésen alapuló, kulturált passzjátékot akarta meghonosítani, és – látva az osztrákok, valamint az Izland elleni mérkőzéseket – elmondhatjuk: ez sikerült is neki. Storck megtalálta azokat a focistákat, akik képesek végrehajtani az ő elképzeléseit. Ha kellett olyan játékost hívott be a keretbe, akit elsőosztályú klubja a harmadosztályba száműzött (Kleinheisler László), vagy minden épeszű drukker és szakértő ellenében bizalmat szavazott annak a csatárnak (Szalai Ádám), aki hónapok óta gólképtelen, ráadásul be se fér a saját csapatába.

Talán mondanunk se kell, hogy éppen ők hozták össze az osztrákok elleni első gólt. Storck megtalálta az egyensúlyt a nagy öregek (Király, Gera, Juhász) és a fiatalok (Nagy Ádám, Kleinheisler, Bese Barnabás és a többiek) között. Nem kér semmi megvalósíthatatlant, de azt elvárja, hogy mindenki pontosan azt tegye, amit kér. Munkamániás. Kollégái mesélik, hogy néha 18 órát dolgozik egyhuzamban, és ha éjszaka eszébe jut valami, felkelti a segédedzőket, hogy megbeszélje velük.

Sokszor, sokat beszél a magyar mentalitásról. És nem csak a focistákéról. Szerint általános vélekedés magyar futballberkekben, hogy a játékosok nem mozognak eleget és lassúak. Ehhez képest a tesztek azt mutatják, hogy felveszik a versenyt az európai elittel. Legfeljebb gondolkodásban lassúak, de ez fejleszthető. Persze nem a válogatott szintjén, hanem jóval lejjebb. Az viszont baj, hogy a magyarok pesszimisták. Pedig – mondja Storck – a pozitív és győztes gondolkodás és önbizalom nélkül nincs siker.

Itt tartunk most. A magyar válogatott – a szerdai, portugálok elleni meccstől függetlenül – bejutott az Eb-n a legjobb 16 közé. Egy győzelem, egy döntetlen, és egész Magyarország máris az utcán van. Az Eb előtt a magyar belpolitika egyik sarkalatos kérdése volt, hogy a kormány miért költ milliárdokat a futballra és épít üresen kongó stadionokat ahelyett, hogy más, égetőbb problémákra fókuszálna.

Úgy tűnik, ezután az ellenzőknek másképp kell feltenniük a kérdéseket.

A következő cikk

világ

Fürtökben lógnak a piknikezők a Szabadság hídon