rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Egy egyszerű módszer is csodákra képes


smart care

Egy egyszerű módszer is csodákra képes

Az Euronews riportere, Jeremy Wilks Stockholmban járt, hogy tanulmányozzon egy látszólag igen egyszerű változtatást az orvosi kommunikációban. Ez segített abban, hogy a Parkinson-kóros betegek várakozási ideje 6 hónapról egy hétre csökkenjen.

A változás lényege, hogy letesszük a régi eszközöket, a papírt és a tollat, helyettük az új technológiákat alkalmazzuk, például a videokapcsolatot.

A projekt úttörője két neurológus, dr. Anders Johansson és dr. Christian Carlström. Úgy kezdődött az egész, hogy heti rendszerességgel videokonferenciát tartottak. Konzultáltak, és így döntötték el, hogy Carlström doktor Parkinson-kóros betegei közül kinek van szüksége újabb terápiára.

Euronews: – Mennyi időt lehet megtakarítani ezzel?

Dr. Anders Johansson: – Így 15 percig tart az, ami egy-két óra is lehetne, ha a betegnek ide kéne jönnie, nekem pedig külön kellene információkat gyűjtenem, például telefonálgatnom.

Dr. Christian Carlström: – Azelőtt nem volt közvetlen kapcsolatunk, nem láttuk, nem hallottuk egymást. Levelet írtam a kollégáimnak, ami nem a legszerencsésebb, mert sokkal több időbe telik.

A videokonferencia bevezetése jelentősen rövidítette a várakozási időket, egyszersmind csökkentette a fölösleges orvoslátogatások számát is a Karolinska Institute felmérése szerint.

Két betegjogi képviselőt kérdeztünk.

Euronews: – Eleonor, mondja, mi a tényleges helyzet a Parkinson-kóros betegekkel és a várakozási időkkel?

Eleonor Högström: – Valóban sokat kell várni egy specialistára, legalább hat hónapot, de előfordul, hogy többet, akár egy vagy két évet is.

Euronews: – Inger, mit gondol erről a projecktről? Mit jelent a pácienseknek a gyakorlatban?

Inger Ludgren: – Az, hogy ebben a formában dolgoznak együtt, sokkal hatékonyabbá teszi a kezelést. Persze mindig fennáll a veszély, hogy két neurológus elbeszél a páciens feje fölött. Márpedig nagyon fontos, hogy akinek Parkinson-kórja van, az legyen beavatva mindenbe az első perctől kezdve. Ebben van némi kockázat.

Az egészségügyi rendszerek általában csak lassan alkalmazzák az új digitális módszereket. Ennek az egyik lehetséges oka az adminisztráció, mondja a vezető svéd szakember.

Daniel Forslund: – Ha a kórháznak nem térítik meg a digitálisan, illetve virtuálisan elvégzett vizsgálatokat, akkor természetes, hogy csak a régimódi, személyes vizsgálatokat fogják alkalmazni. Rugalmasabbá és nyitottabbá kellene tenni a szabályozást, hogy az egészségügyi dolgozók csak arra figyeljenek, hogy mi a legjobb a betegnek.

Sokan elfogadják, hogy az új módszernek nagy jövője van. Most mégis csak szűk körben használják. Vajon milyen további fejlesztéseket szeretnének látni az orvosok? Dr. Carlström azt mondja, érdemes volna kipróbálni ugyanezt a technológiát a betegekkel is.

Dr. Christian Carlström: – Ez szerintem úgy működne, hogy a páciensnek odahaza van egy kamerája és minden, ami hozzá kell, és naponta kétszer vagy háromszor kapcsolódna online, körülbelül öt percre esetenként. Én pedig kérdezhetnék, hogy érzi magát, mutassa meg ezt vagy azt a mozdulatot, vagy hogy javult-e a problémája?

Euronews: – Ha elnézem a munkájukat, az jut eszembe: miért nem csinálják így már régóta?

Dr. Anders Johansson: – Jó kérdés. Nem tudom. Kézenfekvő és könnyű módszer. Egyszerűen jobb, mint a korábbiak.

A projektet továbbfejlesztik: újabb öt neurológus specialista csatlakozik, Svédország minden részéből.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Csúnyán hízik Olaszország

smart care

Csúnyán hízik Olaszország