NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Klaus Regling: politikai veszteség lenne a brit kilépés az EU-nak

Klaus Regling: politikai veszteség lenne a brit kilépés az EU-nak
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Európa évtizedek óta a legdurvább gazdasági és pénzügyi válságán jutott túl.

Európa évtizedek óta a legdurvább gazdasági és pénzügyi válságán jutott túl. Az európai polgárok ugyanakkor ezért kemény árat fizettek és úgy tűnik csalódtak az európai kezdeményezésekben. Erről fogunk beszélgetni Klaus Regling-el az Európai Stabilitási Mechanizmus vezetőjével, akivel a Brüsszeli Gazdasági Fórumon találkoztunk.

Ki fizeti a mentőcsomagot?

_Efi Koutsokosta, Euronews:
Regling úr, Köszönöm, hogy itt van. Ön tehát annak a szervezetnek a vezetője, amelyet a válság közepén hoztak létre, hogy mentőcsomagokat dolgozzon ki a bajban lévő országoknak. Ha nem tévedek, akkor eddig 250 milliárd eurót osztott már szét. Honnan jut a forrásokhoz? ezt csak azért kérdezem, mert általában felmerül, hogya német és francia adófizetők adják. Ez így van?_

Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus elnöke:
Igen is, meg nem is. A piacról jutunk hozzá ahhoz a pénzhez, amit ezeknek az országoknak adunk. Amikor mentőcsomagot nyújtunk Görögországnak, vagy korábban Írországnak és Portugáliának, akkor a részvényeseink nemzeti büdzséjéből jön a pénz. Ugyanakkor a megállapodás szerint a részvényesek költségvetése kockázatokat vállal, mert ezzel garantálják a működésünket. Ezek a kockázatok a nemzeti büdzséket érinthetik, de csak akkor vezethetnek valóságos költségekhez, ha valami rossz irányba sül el.

Görögország gazdasági felépülése

Görögország egyedülálló eset mert még mindig a mechanizmus felügyelete alatt áll. Most mi a helyzet? Csütörtökön lesz Eurogroup ülés, mire lehet számítani?

Görögország valóban külön eset, a négy másik országnak, amelyek már sikeresen kiléptek a programból, csak egyszeri segítség kellett. Görögország most tart a harmadiknál, mert itt voltak a legnagyobb kezdeti nehézségek, a számok nem stimmeltek, és egy éve visszalépések történtek az eredeti vállalásokhoz képest. 2015 első felében új megközelítéseket keresett Görögország, visszafejlesztett néhány reformot, és ezzel sikerült lenullázni a 2014-ben elért pozitív eredményeket.

Azt mondja, hogy a harmadik mentőcsomagra nem lett volna szükség?

Nem tudom, hogy teljesen nelkülözhető lett volna, de az biztos, hogy sokkal kisebb. Most mindenesetre a harmadik programnál tartunk, és a görög kormánnyal megint jól együtt tudunk működni. Az Eurocsoport következő ülésén szerintem meg tudunk állapodni a következő részlet kifizetésében.

Komoly vita van közben arról is, hogy mi legyen az adósságcsökkentéssel, Görögország új hitelrendezésével. Korábban az Eurogroup kiadott egy közleményt, hogy a program után szükség esetén egy új mechanizmus is életbe léphet. Mit jelent a szükség esetén? Fentartható az adósság vagy nem?

Ez a legnagyobb kérdés. És mivel nagyon hosszútávon számolunk, elképzelhető, hogy a program kifut, de a kölcsönöket csak 30-32 év múlva törlesztik. Szeretnénk biztosan tudni, hogy ezalatt az idő alatt Görögország lábra tud állni, és muszáj foglalkozni a hosszútávú bizonytalanságokkal. Mindannyian tudjuk, hogy az előrejelzések nagyon kockázatosak, még a jövő évre vonatkozóan is sok a kérdés. Mivel jelen esetben 30 évre kell előre számolni, a bizonytalanság még nagyobb. Ezért az Eurocsoport hozzáállása teljesen rendben van, mert azt mondják, hogy készek vagyunk kisegíteni Görögországot, ha elkötelezi magát a reformok mellett. Szerintem ez helyes, mert ha most kellene minden döntést meghozni, az kevés lenne, vagy nem elegendő, ebben az esetben Görögország ezt megszenvedné, ha viszont túl sok, akkor pedig az eurózóna tagjai lennének elégedetlenek.

Brexit után

Nagyjából 10 nap múlva a britek arról dönthetnek, hogy maradnak, vagy távoznak az Európai Unióból. Ha az utóbbi mellett döntenek, akkor mi vár másnap Európára? Mi a legnagyobb félelme?

Politikailag ez nagy veszteség lenne az EU-nak és ezért akarják az uniós kormányok, hogy maradjanak a britek. Szerintem gazdaságilag ennek meglesz az ára, ezt pontosan leírják a tanulmányok. A pontos összeget természetesen nem tudjuk, mert sok múlik azon, hogy mi lesz a következő pár évben, milyen kapcsolatra törekszik az Egyesült Királyság az EU-val. Persze marad kereskedelmi kapcsolat, marad a kétoldalú jó viszony de, hogy ez pontosan hogy néz majd ki, azt nem tudjuk pontosan.
Nem tudjuk, mennyi időbe telik új alapokra fektetni a kapcsolatokat, ezt nehéz megjósolni. Elég valószínű, hogy a piacok idegesek lesznek.

Ez új válságot tud kelteni az EU-ban és az Eurózónában?

Ezt nem tudom, mert ha idegesek a piacok, az nem feltétlen jelenti, hogy válság van. Mindenestre a piacok idegessége rosszat tesz a gazdasági fejlődésnek, de nem látom, hogy emiatt válság alakulna ki.

Külön elbánás a franciáknak?

Mivel ön az Európai Stabilitási Mechanizmus egyik alapítója, tudható, hogy Jean-Claude Junckert sok kritika érte, amiért időtt adott Franciaországnak arra, hogy 3 százalék alá vigye a költségvetési hiányt. A franciák külön elbírálás alá esnek?

Szerintem fontos, hogy tiszta játékszabályok uralkodjanak a monetáris unión belül. Ez egy egyedülálló kísérlet, ahol a monetáris politika teljesen központosított. Egy irányadó kamat van, egy árfolyam. A pénzügypolitika további elemeiért, a fiskális politikáért, a strukturális reformokért már az adott országok felelnek, decentralizált döntéshozói rendszerben, de vannak, akik évtizedek óta amellett érvelnek, hogy ez így fenntarthatatlan. Mi mindig azt mondtuk, hogy igenis fenntartható, csak össze kell hangolni. Az utóbbi években sokkal rugalmasabbá tettük a stabilitási paktumot, hogy a különböző gazdasági helyzetekhez lehessen alkalmazni, és ez bizonyos mértékig szerintem teljesen megfelelő.

Még több időt kell adni Franciaországnak, hogy alkalmazkodjon?

Minden azon múlik, hogy hogyan mérik fel a helyzetet és hogyan dönt az Európai Bizottság. Ahogy mondtam több tényezőt is figyelembe vesznek, és ez alapján rugalmasan kezelhetik az ügyet, de mindent összevetve egyformán kell kezelni minden országot.

Az Eurozóna megmentése

Az utolsó kérdés, gondolta, hogy az Eurozóna összeomolhat?

Szerintem közel voltunk hozzá 2011-12-ben, de a különböző kezdeményezések hatására elkerültük. Az Európai Központi Bank, a Stabilitási Mechanizmus, a Bankunió és az egyes országok hozzájárulása megmentette a helyzetet. Utólag így már egyszerűen érthető, hogy miért nem következett be az összeomlás. Közel voltunk, de például a stabilitási mechanizmus nélkül néhány országnak el kellett volna hagynia az eurozónát és örülök, hogy ez nem következett be. Voltak kockázatos pillanatok az elmúlt pár évben, de büszkék lehetünk arra, amit elértünk.

Tehát jelenleg egy országot sem fenyegeti a veszély?

Nem, egyáltalán nem.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Német alkancellár: Növelnünk kell a katonai kiadásokat, hogy meg tudjuk védeni Európát

Német sztrájkhelyzet: az állami vasút beperelte a szakszervezetet

A tiltás vége: Németország legalizálja a személyes használatú marihuánát