Néhány hétre a június 23-i brit népszavazástól a Brexit (Nagy-Brittania kilépése az Európai Unióból) senkit sem hagy vélemény nélkül.
HIRDETÉSNéhány hétre a június 23-i brit népszavazástól a Brexit (Nagy-Brittania kilépése az Európai Unióból) senkit sem hagy vélemény nélkül. Nem csak az Egyesült Királyságban, de Európában is két táborra oszlanak az emberek. A legfrissebb felmérések szerint az uniós állampolgárok többsége ellenzi a brit kilépést, ugyanakkor egyre bizonytalanabb saját országa szerepét illetően az EU-ban.
Persze a tagállamok függvényében a vélemények meglehetősen nagy szórást mutatnak.
Kifejezetten érdekes adat, hogy Lengyelországban és Magyarországon, ahol euroszkeptikus, Brüsszellel gyakorta éles vitában álló kormányok vannak hatalmon, ott a legmagasabb Unió-pártiak aránya (72, illetve 61 százalék). Az már kevéssé meglepő, hogy a Brüsszel és a nemzetközi hitelezők feltételei miatt durva megszorításokra kényszerülő, mély válságban kínlódó görögök esetében a legalacsonyabb ez az arány. Mindössze 27 százalék.
Kiegyensúlyozottabb a megoszlás Hollandiában, Spanyolországban vagy Németországban. Eközben a felmérésben részt vett tíz ország között a franciák 61 százaléka negatívan áll az Európai Unióhoz, aminél csak a görög arány rosszabb.
A tendenciát figyelve Brüsszel aggódhat. Egy házon belüli felmérés azt mutatja, hogy 2015-höz képest két számjegyű a szimpátia zuhanás Franciaországban (17%) és Spanyolországban (16%), de Németország (8%), az Egyesült Királyság (7%) és Olaszország (6%) esetében is jelentősen csökkent az Európai Uniót egyértelműen támogatók számaránya.
Brüsszel számára egyetlen pozitív részlet olvasható ki a 10 országban végzett közvélemény-kutatás adataiból. Mégpedig az, hogy a fiatalabb korosztály (18-34 évesek) körében jóval kedvezőbb az Európa Unió megítélése, mint az 50 évnél idősebbek között.
A generációs szakadék Franciaországban a legnagyobb (25 százalékpont), ahol a fiatalok 56, míg az idősebbek mindössze 31 százaléka fogalmazott meg pozitív véleményt Brüsszelről. Ez az olló Nagy-Britanniában 19, Hollandiában 16, Németországban és Lengyelországban 14, míg Görögországban 13 százalékpontra “nyílt ki”.
Az ellenérzés fő oka az elégedetlenség
A felmérés elemzése arra világít rá, hogy a Brüsszellel szembeni ellenérzés gyökere kétágú; egyrészt a menekültválság kezelése, másrészt a gazdasági problémák (egyének esetében ugye, az egzisztenciális bizonytalanság).
Az előbbi estében a görögök 94, a svédek 88, az olaszok 77, a németeknek pedig a 67 százaléka helyteleníti, hogy nemzeti hatáskör helyett Brüsszel központi vezérlése határozza meg a válságkezelés módját.
Míg a görögök 92 százaléka, a franciák, spanyolok, olaszok kétharmada, a briteknek pedig több mint fele nehezményezi, hogy az európai uniós gazdasági kérdések kizárólag Brüsszelben dőlhetnek el.
Ezért komor a jövőkép az 1957-es Római Szerződésben törekvésként lefektetett szorosabb Európai Unió elve mentén gondolkodók szeme előtt. A 10 országra kiterjedő felmérés azt dobta, hogy a megkérdezettek 42 százaléka több hatáskört visszaadna a nemzeti kormányoknak (bordó szín az alábbi grafikonon). Ez az arány a görögöknél 68, a briteknél 65 százalékot mutat.
Csupán ötből egy megkérdezett biztosítana a jelenleginél is szélesebb hatáskört Brüsszelnek (világos narancssárgával a grafikonon), míg a válaszadó uniós polgárok 27 százaléka egy egészséges egyensúly híve.
Az európaiak nem akarják a Brexitet
Az euroszkepticizmus talán nő, ám az Európai Unióban élők többsége nem akarja, hogy a britek elhagyják a közösséget, és azt sem, hogy követőkre találjanak. A felmérés egyértelmű; a megkérdezettek 70 százaléka gondolja azt, Nagy-Britannia kilépése ártana az Európai Uniónak.
A júniusi közvélemény-kutatás az Egyesült Királyságban és kilenc további tagállamban tehát azt mutatja, magas a Bremain támogatottsága.
A június 23-i referendum előtt három héttel a britek 41 százaléka maradna, 43 százaléka kilépne, 16 százalékuk még nem tudja hová szavaz.
A felmérés szondázta Hollandiát és Dániát, hogy ha náluk lenne a kérdésről népszavazás, hová “ikszelne“a lakosság. Nos, 49-54 százalék maradna az Unióban, 33-29 százalékuk elhagyná azt, míg 18-17 százalék a bizonytalanok aránya a két országban.