rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Slavoj Žižek: az európai középosztálynak össze kellene fognia a migránsokkal


the global conversation

Slavoj Žižek: az európai középosztálynak össze kellene fognia a migránsokkal

Meglehetősen kritikus, ha Európáról van szó, és a gazdasági rend átalakításáról szóló ötleteit sokan forradalminak tartják. Slavoj Žižek egy olyan filozófus, aki nem kertel. Ljubljanában találkoztunk vele, ő volt a vendégünk a Global Conversationben.

Sergio Cantone: - Üdvözlöm. Ön azon a véleményen van, hogy a migrációs válság egyik fő oka a globalizáció. Miért?

Slavoj Žižek: Azt gondolom, hogy a globalizáció másik oldala, hogy láthatatlan falakat emel. Van egy csomó munkanélküli, és egy csomó jogi értelemben bizonytalan helyzetű és alulfizetett munkavállaló, még itt Szlovéniában is. Olvastam valahol, hogy a munkavállalók majd fele ilyen. Van egy csomó bukott ország, rengetegen élnek nyomornegyedekben, sok a kitaszított. A jó öreg osztálykülönbségeknek annyi, egy sokkal tágabb megkülönböztetés van azok között, akik belül vannak a körön, akik biztonságban vannak, tiszteletben tartják az alapvető jogaikat, és így tovább, és vannak, akik kívül vannak. Kell egyfajta nemzetek feletti hatalom, amely kikényszeríti a globális döntéseket. A bolygót nem lehet megmenteni, a migrációt nem lehet megoldani ilyen mechanizmusok nélkül.

- Ott van az Európai Unió, aminek az ilyen nemzetek feletti kérdések rendezése lenne a dolga, csak valamiért nem tudja ellátni ezt a feladatot.

- Igen, pont ez az Európai Unió tragédiája. Európa nem tudja, mit akar. ma két Európa létezik, az egyik Brüsszel technokrata Európája. Ők mindössze egy nagyobb szeletet szeretnének a globális piacból, de még ezt se tudják pontosan. Aztán ott van a bevándorlás-ellenes populista Európa, ami az igazi veszélyt jelenti Európára. Én nem igazán félek az inváziótól, majd megbirkózunk vele, én igazából azoktól félek ma, akik meg akarják Európát védeni. Vajon Európa az az általunk ismert és szeretett Európa marad akkor is, ha mondjuk Franciaországban LePen lesz éppen hatalmon? Hiszen Európa még a jelen állapotában is kiáll bizonyos emancipációs értékek mellett, mint a szociális biztonság, egyenlőség, női jogok, és így tovább és így tovább.

- Miért kellene a meggyengült európai közép- és munkásosztálynak összefognia más kontinensek elszegényedett tömegeivel?

- Ez egy nagyon fontos kérdés, amit a baloldal szeret megkerülni. Mert amikor valaki azt mondja, hogy az átlagembereknek, akik félnek a migránsoktól bizonyos értelemben azért van némi igazságuk. Ha Európa teljesen megnyitja a kapuit a migránsok előtt, azt nem a gazdagok fogják megszenvedni, hanem az átlagemberek, akik valószínűleg nehezebben találnak munkát, kevesebb fizetést kapnak. Az egyetlen megoldás, amit el tudok képzelni, ha világossá tesszük, hogy ez egy közös küzdelem. Az egész kérdés nem pusztán az emberiességről szól, hogy akkor befogadjuk-e ezeket az embereket, vagy nem. Az a baj, hogy Európában is sok a harag a jóléti állam hanyatlása miatt. Ami zavarja az elégedetleneket Európában, ugyanannak a válságnak a része: a globális kapitalizmus egyensúlyvesztése. Ezért elengedhetetlen, hogy a mi küzdelmünket összekapcsoljuk az övékével. Ha ezt nem fogadjuk el, ha ezen a szinten maradunk, hogy “jönnek a menekültek, és ők púp a hátunkon”, akkor elvesztünk. Olyan nemzetek feletti szervezetre van szükség, amely nagyon erős döntéseket képes hozni.

- Saját rendőrséggel, katonasággal?

- Abszolút, ebben semmi kivetnivalót nem látok.

- De ezt az Európai Unióban elutasítják.

- Ez az, ami engem nagyon elszomorít. Úgy értem, jó, rendben, elutasítják, de mi az alternatíva? Én nem látok más megoldást, mertt ha ezt elvetjük, és az erősebb nemzetállamok játékát játszuk, amilyen például Anglia…

- De ott nem Brüsszel a probléma, hanem a globalizáció…

- Ezt ön mondja, ezért mondom én…

- A jóléti állam válságát nem Brüsszel okozza, hanem az alkalmazkodás…

- Ahh! Brüsszel kritikusai gyakran megfeledkeznek arról, hogy Brüsszel nem csak egy rossz, globális bürokrácia, de kikényszerít bizonyos minimális munkavállalói jogokat, felső határt szab, hogy mennyit szabad valakit dolgoztatni, éppen ezért gondolom, hogy a csatát az Európai Unión belül kellene először lefolytatni.

- Térjünk át Donald Trumpra. Az Egyesült Államok egyfajta forradalmi korszakot él át?

- Természetesen Trump személyében egy undorító pofa, rossz, rasszista viccekkel, sok trágársággal,és így tovább. Ugyanakkor azt nem lehet nem észrevenni, hogy mondott néhány figyelemreméltó dolgot Izraellel és Palesztínával kapcsolatban. Azt mondta, semlegesebben állna hozzá a konfliktushoz, figyelembe venné a palesztin szempontokat is. Azt mondta, nem kell ellenségeskedni Oroszországgal, párbeszédre kell törekedni, sőt, még a minimálbér emelését is támogatja. Utalt arra is, hogy nem szeretné csak úgy eltörölni Obama általános egészségbiztosítási rendszerét, az Obamacare-t.

- Ő egy liberális centrista lenne?

- Igen, nekem van egy ilyen provokatív elképzelésem. Ha az ember lehántja róla ezt a nevetséges, de egyszersmind veszélyes felszíni réteget, akkor látjuk, hogy elég opportunista jelölt és az, amit tulajdonképpen csinálna, talán nem is lenne olyan rossz.

- Oroszország és Kína egy másfajta gazdasági modellt, gazdasági és politikai szervezeti alternatívát jelent, amely szembekerülhet a nyugati modellel?

- Igen, de ebben a kérdésben teljesen a Nyugat oldalán állok, vagy inkább mérsékelten. Persze alternatívát jelent, de ezek akkor is mezei protofasiszta önkényuralmi kapitalizmusok, ha ez alternatíva. Jártam Kínában, jól ismerem, vitáztam is velük, és az a sok, látszólag nagyon kifinomult konfúciánus apológia, amit a rendszer védelmében összehordanak, végső soron mind ugyanoda fut ki: “nem engedhetjük meg magunknak a demokráciát, szociális robbanáshoz vezetne. Valamiféle izére van szükség…” Anélkül, hogy tudatában lennének, mindig ilyen fasiszta kifejezéseket használnak, hogy “korporatív stabilitásra van szükség”, amiben mindenkinek megvan a helye, van egy felülről szervezett rend, ami kikényszeríti a szolidaritást, és így tovább. Vagyis konzervatív modernizációt akarnak. Sajnos a kapitalizmus ugyanebbe az irányba tart, legalábbis én ezt állítom.

- Feltehetek még egy személyes kérdést?

- De én nem személy vagyok, hanem egy szörnyeteg…

- Egyszer azt mondta magáról, hogy ön a filozófia Elvise, igaz?

- Nem mondtam ilyet, utálom ezt. Most úgy beszél, mint egy ellenség. Amikor, mi, a nép, átvesszük a hatalmat, akkor… elvitetjük a Gulágra öt évre. Öt évre, legalább. Ezt olyanok terjesztik, akik sokkal okosabbak annál, mint hogy direkt belém kössenek. “Ó, ő csak egy bolond sztálinista, kicsit zavart.” Azt elismerik, hogy bizonyos értelemben népszerű vagyok, így ezzel próbálnak hitelteleníteni. Ennek az elviszezésnek az az üzenete, hogy nézzék, milyen vicces csávó, nyugodtan el lehet menni meghallgatni, de hát azért ez csak ilyen popfilozófia, egy tréfa, nem kell komolyan venni.


Slavoj Žižek

  • Szlovén filozófus és pszichoanalitikus.
  • Általában liberális baloldaliként sorolják be, de sokat kritizálja a globalizációt és a neoliberalizmust.
  • Legutóbbi munkájában (Kettős zsarolás: menekültek, terror és egyéb problémák a szomszédokkal) új, globális osztályharcról ír.
  • Több rangos egyetem kutatója, New Yorktól Londonon keresztül Ljubljanáig.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

the global conversation

A rajzfilmen túl: Madagaszkár elnöke új hírnevet szerezne az országnak