rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Évente 16 ezren halnak meg Európában a légszennyezettség miatt


világ

Évente 16 ezren halnak meg Európában a légszennyezettség miatt

Előreláthatólag most júniusban döntenek a légszennyezettség csökkentésére vonatkozó új uniós szabályozásról, miután a párizsi és londoni polgármesterek levélben sürgették meg az uniós hatóságokat, hogy lépjenek valamit az ügyben. De miért is lett hirtelen ekkora probléma a légszennyezettség, és miről is fognak dönteni valójában?

Tízezrek halnak meg feleslegesen

Az Európai Bizottság adatai szerint minden évben 16 ezer halálesetet előzhetnének meg, ha csökkenne a károsanyag-kibocsátás. A világon a legtöbben Kínában és Indiában halnak meg a légszennyezettséghez köthető betegségekben, de Magyarország sem dicsekedhet nagyon: az egymillió főre jutó halálos megbetegedések száma 2013-ban 937,6 volt – ez a szám a kínaiaknál 953,7.

Mi az EU álláspontja a kérdésben?

A WHO és a környezetvédő civil szervezetek szerint az európai légszennyezettség óriási probléma, csak 2010-ben és csak Európában 400 ezer haláleset volt köthető hozzá. Az Európai Környezevédelmi Ügynökség szerint a városban élő emberek több mint harmada van kitéve olyan mértékű légszennyezettségnek, ami már messze túllépi az uniós szabályozás szerinti maximumot.

A szigorúbb szabályozás célja az lenne, hogy csökkenjen az európai légszennyezettség, amit úgy akarnak elérni, hogy két új szennyező anyagot adnának hozzá a már tiltólistára tett többihez: a metánt és a szállóport. 2020-tól kibocsátáscsökkentő ajánlásokat vezetnek be erre a két káros anyagra, illetve a kén-dioxidra, az ammóniára, a nitrogén-oxidra és az illékony szerves vegyületekre.

A fő cél az, hogy ezt a szabályozást összehangolják a klímaváltozás megfékezésére tett lépésekkel, melyek közt a szén-dioxid kibocsátás 40 százalékkal való csökkentése az egyik fő cél.

Honnan jönnek ezek a káros anyagok?

A szálló por kifejezést elsősorban a kétütemű motorok és a dízelmotorok üzemanyagának tökéletlen égéséből származó koromszemcsékre használjuk.Egy német NGO, a VCD nevű civil szervezet Bécsben készült mérései szerint a legapróbb – vagyis a tüdőbe legkönnyebben bejutó – szemcsék 56 százaléka az autóforgalomból származik.

Ezek a rendkívül finom szemcsék ingerlik a szem kötőhártyáját, a légutak nyálkahártyáját. A szálló por különböző légzőszervi megbetegedéseket okoz, mint pl. asztma, tüdőrák. A legveszélyesebb a PM2,5 frakció, amely eljut a tüdőhólyagokba és ott leülepszik, ezzel rontja annak gázcserélő képességét, és gyulladást okoz – de mint nemrég kiderült, ezek a részecskék még annál is veszélyesebbek, mint ahogy eddig hitték: rendkívül ártalmasak az emberi egészségre.

A nitrogén-oxid szintén az üzemanyag nem tökéletes égése során termelődik. Akárcsak a szálló port, ezt is az emberi egészségre legártalmasabb anyagok között tartják számon. Egy tavalyi tanulmány szerint csak Londonban csaknem 9500 ember halálát okozta a nitrogén-oxid és a szálló por – kétszer annyiét, mint korábban gondolták.

Miután a Volkswagen beismerte, hogy csalt a járművei nitrogén-oxidot mérő tesztelésénél, világossá vált, hogy a levegőben szálló káros anyagok mennyisége kétszerese az eddig hittnek.

Az ammóniakibocsátás növekedése leginkább a mezőgazdasághoz, elsősorban a műtrágyaszármazékok használatához köthető – de a metán is a mezőgazdasági termelés miatt nő. A két legnagyobb mezőgazdasági ország az unióban – Franciaország és Németország – támogatja, hogy felső határt szabjanak az ammóniakibocsátásnak. A Copa-Cogeca, az európai mezőgazdasági munkások képviselete viszont azt mondja: a döntéshozóknak figyelembe kell vennie a károsanyag-csökkentő intézkedések meghozatalakor, hogy ezek nem veszélyeztethetik a mezőgazdaság fennmaradását.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

világ

Csökkenő forgalmi adók Magyarországon