rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Ramadán régen és ma


világ

Ramadán régen és ma

Maholnap minden muzulmán országban, és természetesen a diaszpórában élő muzulmánok körében is kezdetét veszi a muzulmán naptár kilencedik, szent hónapja, a Ramadán.

A böjttel és vallási elmélyültségben, mindenféle élvezettől és heves érzelemtől tartózkodva töltött napokkal a muzulmánok arra emlékeznek, hogyan is adta Allah a Koránt az elvonultan elmélkedő Mohamed prófétának.

A két legnagyobb muzulmán irányzat követői, a szunniták és a síiták valamelyest más hangulatban töltik ezeket a heteket. Erről később még lesz szó.

Először arról, hogy miért kezdődik mindenhol máskor a Ramadán.

A Ramadán kezdetét a megelőző hónap,a Sabán utolsó újholdját követő első holdsarló jelzi. Vagyis azon az estén jön be az ünnep, amikor a Hold újból növekedésnek indul, amikor újból megjelenik az égen.

Ezt mindenhol tekintélyes vallási méltóságok állapítják meg.

És miután a Hold járása a Napéhoz hasonlóan a hosszúsági körök mentén fáziskésést mutat, Indonéziában nyilván előbb jön be a Ramadán, mint mondjuk Iránban.

Holdfázisok

Meddig tart a Ramadán?

A muzulmánok szent hónapja 29 vagy 30 napos a Hold járásától, az időjárástól és a hitelesítő látásától függően. Az ugyanis, hogy látható-e a Hold az égen, nagyban függ attól, hogy az ég tiszta-e, illetve, hogy mennyire éles a szeme annak, akinek ezt meg kell állapítania.

A Ramadán bejövetele és kimenetele (Eid al-Fitr) is örömünnep, nagy lakomát ülnek a muzulmánok, de valójában minden napnyugtakor nagy társaságokban ülnek asztalhoz akár idegenek is együtt, hogy a napközbeni koplalást feledjék.

Az Elrendelés éjszakája (Laylat al-Qadr) a Ramadán legszentebb időszaka. A hagyomány szerint a Korán ekkor szállt le a hetedik égből az elsőbe, hogy Gábriel arkangyal kinyilatkoztassa azt Mohamed prófétának. Ez az éjjel mindig a Ramadán utolsó 10 napjának valamelyik páratlan számú éjszakájára esik. Úgy tartják, hogy ekkor imádkozni többet ér, mint akár hónapokon át.

Mit nem szabad egy muzulmánnak Ramadán idején?

A kötelmek kizárólag az egészséges felnőtt emberekre vonatkoznak. A gyerekek, a terhes nők, az öregek és a betegek belátásuk szerint követik a Ramadán előírásait.

Ezeken a napokon a hívők napkelte és napnyugta között nem esznek, nem isznak, és nem hódolnak semmiféle élvezetnek, hogy átérezzék a szegények sorsát. A hagyomány tilt bármiféle erős érzelemkifejezést annak töltetétől függetlenül, vagyis szeretkezni és ölni egyaránt tilos.

Mindezek alól a tilalmak alól feloldja a muzulmánokat az este.

A Ramadán szimbólumai

Minden egyes muzulmán országban jellegzetes szimbólumai, figurái vannak a böjti hónapnak. Ezek közül több is mára háttérbe szorult elsősorban a modern technika, főleg a digitális kommunikáció térnyerése miatt.

Amiről, akiről mindenfelé tudják, hogy micsoda, kicsoda:

ágyúk: minden napnyugtakor ágyúdörgés jelzi az este bejövetelét, vagyis azt a pillanatot, amely után ehet, ihat mindenki.

lampionok: az ünnepi előkészületekhez tartozik, hogy a hívők lámpásokkal díszítik fel a házakat, utcákat.

Hakavati: vándor mesélőnek nevezhetnénk, aki klasszikus történeteket mesél, még inkább ad elő az utca közönségének. Nem is színész, nem is mutatványos, de valahol minkettő.

Msaharati: a dobos, aki még napkelte előtt felébreszti a hívőket, hogy legyen idejük enni, inni, máskülönben nem bírják ki étlen-szomjan napnyugtáig.

A síiták gyásza

A Ramadán alapvetésében nem különbözik attól függően, hogy a muzulmán vallás mely ágához tartozók tartják. De a hagyomány értelmezésében vannak bizonyos különbségek.

A síiták számára például a Ramadán nem csak a Korán ünnepe. Ők ilyenkor első imámjuk, Ali meggyilkolására is emlékeznek. A Korán kinyilatkoztatása a Ramadán 19., 21., 23. napjára esik. Úgy tartják, hogy a 19. napon ölte meg Alit egyik korábbi követője, és az imám végül is két napra rá, a Ramadán 21. napján halt meg.

Úgyhogy a síitáknak az Elrendelés éjszakája gyászt hoz minden évben. Ugyanúgy imádkozással és a Korán olvasásával töltik, mint bármely mzulmán, de mindezt egészen másféle hangulatban teszik.

Ramadán a digitális világban

A modern technológia, a televíziózás és főleg az internet a Ramadánt sem hagyja érintetlenül – jó és rossz hatással van az ünnepekre, mint minden másra is világszerte.

A hakavatit, a vándor mesélőt ma már nem hallgatja senki, mindenki tévét néz helyette.

Az 1960-as években indul Egyiptomban az a kvízműsor, amely aztán komplett show-vá nőtte ki magát. Először csak rádiós vetékedő volt egyszerű kérdés-felelet formájában. Egy évvel később már zenés műsor volt, és a tévé adta, és a kérdések a kultúra összes területéről záporoztak a játékosokra.

2003-ig ez egy tisztán egyiptomi produkció volt. Az ezt követő 7 évben többfelé is próbálkoztak vele, de sikertelenül. 2010-ben egy libanoni társaság rukkolt elő vele, de bukás lett abból is. Ma már Egyiptomban sem annyira népszerű.

De az igazán nagy dobás manapság az internetes és a mobilszolgáltatóké, köztük is elsősorban a közösségi felületeké, ahol mára mindenki sokkal több időt tölt el, mint a saját vérvaló életében. Ezek a társaságok a Ramadán idején – ahogyan egyébként az emberi élet minden más, kultúrában és/vagy társadalmi létben adott emblematikus pillanatára – speciális formai és tartalmi elemeket, illetve opciókat vetnek be.

A Twitter

#ramadan

#Iftar

#eidmubarak or #eid

A telefontársaságok megrendelésre jelzik, hogy mikortól, illetve meddig nem szabad enni, inni, sőt imákat és recepteket is küldenek, ha valaki kéri.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

világ

Ez is megtörtént - hírek másképp