Az érintettek maguk is elismerik, hogy tevékenységük nem kellően átlátható.
HIRDETÉSVáratlan lépésre szánták el magukat a brüsszeli lobbisták: elismerték, hogy tevékenységük nem kellően átlátható, és szigorúbb szabályozásra lenne szükség.
Az Európai Unió (EU) vezetőinek írt levelükben támogatták a lobbisták kötelező névjegyzékének ötletét. Ebben minden lobbistának fel kellene tüntetnie, hogy kit képvisel, milyen döntéseket akar befolyásolni, illetve mennyi pénzt költ erre. Jelenleg csupán egy önkéntes regiszter létezik, de ebbe sok lobbista nem iratkozott fel, mások pedig pontatlan vagy valótlan adatokat tüntettek fel.
Brüsszel, a lobbifőváros
A Transparency International (TI) szerint Brüsszel a világ második legnagyobb „lobbifővárosa”, ahol a jelenlegi szabályozás mellett szinte lehetetlen felmérni, hogy mi zajlik a színfalak mögött. A lobbizás régóta kényes téma az EU-ban (is). Tavaly például kitudódott, hogy az Európai Bizottság (EB) egyes tisztségviselői eltitkolták a dohányipar lobbistáival tartott találkozóikat.
A TI beszámolója szerint a lobbisták összesen 4318 megbeszélést bonyolítottak le a brüsszeli bizottság illetékeseivel 2014 decembere és 2015 júniusa között. Ezek 75 százalékában bizonyos cégek érdekeiről is szó esett. A leginkább a Microsoft volt aktív, emberei 17 esetben találkoztak döntéshozókkal, és 4,5 millió eurót szántak érdekeik képviseletére.
A lobbistákat képviselő három szervezet úgy látja, hogy „kevesek helytelen viselkedése” rossz fényt vet a szakma egészére. Véleményük szerint a korrupció gyanúja aláássa a demokrácia normális működését. Ezért határoztak úgy, hogy támogatják a kötelező névjegyzék bevezetését. Itt az ideje az erőteljes és átlatható szabályozásnak – írják.
A kötelező regiszter előnyei
A jelenlegi rendszert sokat bírálják. A TI álláspontja szerint egyenesen „pontatlan, tökéletlen és teljességgel értelmetlen”. Ezzel szemben a kötelező regiszter szankciókat is tartalmazna azokra a lobbistákra, akik megsértik a játékszabályokat; akár meg is tilthatnák nekik, hogy találkozzanak az EB vezető tisztségviselőivel. Ugyanakkor a lobbisták javasolják, hogy a szabályozást terjesszék ki az Európai Tanács (ET) munkatársaira is – ez a testület az uniós tagállamok kormányait fogja össze.
Daniel Freund, a TI munkatársa úgy látja, hogy a lobbisták felismerték: csak a kötelező névjegyzék bevezetése garantálhatja, hogy mindenkire ugyanazok a szabályok legyenek érvényesek.
– A jelenlegi rendszerben előfordulhat, hogy a legátláthatóbban működő cégek kerülnek reflektorfénybe, nem pedig azok, amelyek titokban tevékenykednek – mondta a szakember.