rendkívüli hír

Sötét jövőképet festenek az Északi-tenger halászai

Menni, vagy a szakmában maradni?

Éppen ezt olvassa:

Sötét jövőképet festenek az Északi-tenger halászai

Betűméret Aa Aa

Menni, vagy a szakmában maradni? A brit halászok számára különösen nagy dilemma ez, főleg most, az EU-tagságról tartandó népszavazás küszöbén. Az Északi-tenger partján lévő North Shields kikötőjében meglehetősen pesszimista a hangulat. Alan Jenkins nyolcéves kora óta halászik, és ahogy mondta, szakmájának már nincs jövője.

- Fogalmam sincs, mi fog történni, de az EU halászati politikája nem tesz jót, annyi bizonyos. Pláne, ha csak egy egyszerű partmenti halász az ember. Talán, ha kilépünk az EU-ból, az változtatna a dolgokon – mondta.

A halászok legnagyobb problémája, hogy nem tudják teljesíteni az Európai Unió által előírt kvótát.

- Az Unió semmit sem tesz az itteni halászokért, leszorítják a kvótát, mindennek alapja a kvótarendszer, olyan már nincs,hogy valaki csak úgy kimegy halászni. És jön egy francia halász, jön egy spanyol halász, és szépen kifogja a brit vizekből a halakat. Most akkor miről is szól ez az egész? – mondta Paul Fletcher, mondja a Lindsay Brothers halüzem menedzsere.

Az Egyesült Királyság szeme előtt a norvég példa lebeg, a norvégok ugyanis 1972-ben nemet mondtak “Európára” és a közös piacra.

A Norvég Halászok Szövetsége szerint mindenképpen jó döntés született több mint négy évtizeddel ezelőtt.

- A norvégiai készletet a norvég halászok számára szeretnénk fenntartani továbbra is. Ez szerencsére eddig sikerült – különösen igaz ez a tőkehalkészletre – mondta a Norvég Halászszövetség vezérigazgatója.

- Ha összehasonlítjuk, hogy mi történik az Északi-tengeren illetve az EU-térsgében, különösen az Egyesült Királyságot körbevevő vizeken, sok jót nem látunk – tette hozzá a testület elnöke.

Norvégia a tenger gyümölcseinek második legnagyobb exportőre, az európai piac 60 százalékát a skandináv állam látja el. Ugyanakkor az exportból származó bevételek 70 százaléka nem csupán a halászatból származik, hanem a lazactenyészetekből. Mivel Norvégia nem EU-tag, fizetnie kell a közös piacon való jelenlétért.

- Ma a legnagyobb mennyiségű lazacexport Norvégiából érkezik az EU-ba. Egy olyan rendszerben, ahol nincsenek vámok, több és jobb minőségű halat tudunk exportálni, és több munkát tudunk adni a helyieknek – mondja egy lazackereskedő.

Az EU-ban 2%-os adó terheli a halakat, a csomagolt halakat 13-20%. Mindennek az a következménye, hogy a norcvég lazac a németországi illetve a lengyelországi piacokon köt ki.