NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Világnap a cigaretta ellen

Világnap a cigaretta ellen
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO kezdeményezésére 1988 óta május utolsó napja a Dohányzásmentes Világnap, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire, a cigarettamentes életmód előnyeire, valamint azokra a szabályozásokra, amelyek hozzájárulnak a dohánytermékek fogyasztásának csökkenéséhez.

Hadüzenet évről-évre

A dohányzás elleni küzdelem a WHO egyik legfontosabb feladata lett az utóbbi években. A világnap programjának központjában tavaly a dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolása állt. Manapság tíz eladott dohánytermékből egy illegálisan kerül forgalomba, ez pedig nemcsak gazdasági, hanem egészségügyi következményekkel is jár. A kedvezőbb árú illegális termékek ugyanis a fiatalabb korosztály számára is könnyebben elérhetővé teszik a dohányáruk vásárlását, vagyis épp a dohányzás korlátozását célzó – a dohánytermékekre kiszabott magasabb adó, emelt árak – intézkedések ellen dolgoznak.

A WHO 2016-os üzenete

Az idei program középpontjában a dohánytermékek egységes csomagolásának bevezetése áll, hogy kizárólag márkajelzés nélkül lehessen forgalomba hozni dohánytermékeket, azaz a változás nyomán minden dohánytermék külseje azonos legyen.
A világon elsőként Ausztrália vezette be a márkasemleges cigarettacsomagolást 2012-ben. A brit parlament – Írország után a másodikként Európában – 2015 márciusában hagyta jóvá a jövőre hatályba lépő márkasemleges csomagolásról rendelkező jogszabályt. Franciaországban 2015 áprilisában döntött a parlament.
2015. július 20-án, Párizsban tíz állam, köztük Magyarország is megállapodott a márkasemleges cigarettacsomagolások alkalmazásáról a dohányzás népszerűségének csökkentése érdekében. A kezdeményezésben Magyarországon kívül Franciaország, a Dél-afrikai Köztársaság, Ausztrália, Írország, Norvégia, Új-Zéland, Nagy-Britannia, Svédország és Uruguay vesz részt.

1999, a fordulat éve

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény Európában, és a világon is az elsők között tiltotta meg az egészség megőrzése céljával a dohányzást a munkahelyeken és vendéglátó egységekben az arra ki nem jelölt helyeken.
Tudományos vizsgálatok azt igazolták, hogy a dohányfüstnek nincs biztonságos, az egészséget már nem veszélyeztető minimális szintje és zárt légtérben a műszaki megoldások sem képesek megvédeni az embert annak egészségkárosító hatásaival szemben.

A lassú gyilkos

A dohányzás világszerte évente 6 millió ember halálát okozza, közülük 600 ezren a passzív dohányzás áldozatai. A WHO becslése szerint hatékony szabályozás hiányában ez a szám tovább emelkedik majd, 2030-ra a halálesetek száma elérheti a 8 milliót. Szakemberek szerint az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik. A legismertebb a szén-monoxid, ami csökkenti az egyes szövetek oxigénellátottságát, így növelve az érelváltozások, a vérrögképződés, a szívinfarktus és stroke kockázatát. A dohányzás 43 rákkeltő anyagot tartalmaz, vagyis minden elszívott szállal nagymértékben növeljük a rákos sejtek megjelenésének veszélyét.
A daganatos megbetegedések mellett a dohányzás a COPD, asztma, érelmeszesedés, cukorbetegség, immungyengeség és látászavarok kialakulásának kockázatát is növeli.

Miért szokunk rá?

Senki nem szánt szándékkal lesz nikotinfüggő. A legelső szálat többnyire fiatalon, kíváncsiságból, próbaképpen, valamilyen társasági eseményen szívja el az ember. A fiataloknál sokszor a csapat(csorda?)szellem követeli meg, és a „felnőttesség” kelléke.

A első letüdőzött slukk fejfájással, esetleg hányingerrel jár. Még mielőtt az agyi oxigénhiány fejfájást okozna, a nikotin máris hat vegetatív működésekre, és émelygést, hányást okoz. Persze olyanok is vannak, akiknek meg se kottyan az első cigaretta, de ez a ritkább. A nikotinhoz gyorsan hozzászokik a szervezet, és elmarad a rosszullét. Így aki az első néhányat „kibírja” – és ehhez kell sokszor a barátok vagy közösség késztetése, nyomása –, az megtapasztalhatja azt is, ami a dohányzásban jónak tűnik: az élénkítést, a kiegyensúlyozottságot.

A folyamatos dohányzásnak köszönhető tartós hatásra talán jobban rá vannak utalva, akik valamiért eleve kevésbé tudják kezelni konfliktusokat, alkatilag vagy életük alakulása miatt hajlamosabbak a rossz hangulatra, netán a depresszióra. Az esetek többségében a nikotonfüggőség az alkoholdependencia bizonyos formáival is „együtt jár”.

Hogyan szakíthatunk vele mégis?

A nikotin függőséget kiváltó hatása erősebb, mint a kokainé, vagy a heroiné, így a leszokás eredményesebb lehet, ha szakorvosi felügyelet mellett, nem egyedül, hanem csoportban kezd hozzá az illető.

A cigaretta végleges letételével a leszokás eredményei sorra jelentkeznek:
mindössze öt perc elteltével nő a szív oxigénnel való ellátottsága. 24 óra múlva csökken a szívinfarktus veszélye, a szervezet fizikai terhelhetősége nő. Három hónap múlva az agyvérzés veszélye csökken. Kilenc hónap múlva az egykori „dohányos múlt” már nem veszélyezteti a születendő gyermek egészségét. Öt év nikotinmentesség után pedig felére csökken a műtéttel nem gyógyítható tüdőrák valószínűsége, 15 év elteltével a szívinfarktus kockázata megegyezik a nemdohányzókéval.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Hiába a 40 éves tilalom, még mindig gyártják a rákkeltő vegyszereket

Ingyenes menstruációs csomagot kaphatnak a katalán nők

III. Károlynál rákot diagnosztizáltak - közölte a Buckingham-palota