rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Magyar válasz a népességcsökkenésre: a tízmillió forintos bébik


insiders

Magyar válasz a népességcsökkenésre: a tízmillió forintos bébik

Üres székek az öttömösi iskolában. Az egyre csökkenő lélekszámú Csongrád megyei kistelepülés iskolája a bezárás szélére került. Az önkormányzat az alacsony gyereklétszám miatt lépéskényszerben volt. A katolikus egyház lépett közbe fenntartóként, az öttömösi suli az egyházi mammutiskola tagintézménye lett.

A hatvanas években 1400-an éltek Öttömösön. Mára a lakosság a felére csökkent. A polgármester, Dobó István meghívta az Euronews stábját egy ebédre az iskolai menzán. 2005-ben még 104 gyerek kanalazta itt a szilvás gombócot, ma csak ötvenen járnak ide.

- Ha egy személyes megjegyzést megengednek, akkor az én időmben, húsz évvel ezelőtt itt tizenfős létszám alatti osztály nem volt, a fölöttem lévő osztály húsz fős volt. Ma már az iskolában nagyon örülünk annak, ha egy hat-hét fős osztály összejön, mert jelenleg három fővel is indul osztály, és van olyan osztály is, ami hiányzik, ez a hetedik osztály – mondta a falu polgármestere.

A helyzet egyre rosszabb. Tizenegy gyerek ballag el hamarosan, helyükre csak három elsős érkezik. Ördögné Illés Emese egy összevont osztályt tanít, másodikosokat és negyedikeseket. Hogyan oldja meg ezt a nehéz feladatot?

- A nagy előnye az pont az önállóságra nevelés, a tiszta osztályokban nagyobb segítséget kapnak, ezért kevésbé önállóak a gyerekek – magyarázza a tanítónő. Nálam nagyon önállóak már másodikban is.

A fiatalok elmennek, egyre kevesebben vállalnak gyereket: a vidéki Magyarország lassan elnéptelenedik. Mi kellene ahhoz, hogy megfordítsuk a folyamatot? Több munkahely? Jobb fizetések? Bőkezűbb családtámogatás? A magyar kormány leginkább az utóbbiban látja a megoldást.

Családi álmok, állami pénzből

Szegeden talákozunk a kétgyerekes Guta családdal. Az apa a honvédségnek dolgozik, az anya adminisztrátor az egyetemen. Biztos jövedelemmel rendelkeznek, de nem veti fel őket a pénz. Az elsők között jelentkeztek az új lakásvásárlási támogatásért, a CSOK-ért.

Tízmillió forint a 2015-ös adatok alapján egy átlagbért kereső magyar munkavállaló ötévi keresete. A támogatást csak új (2008. után épült)lakás vagy ház építéséhez vagy megvásárlásához lehet igénybe venni – vagyis ennek a pénznek a jelentős része az építőiparban fog kikötni.

Gutáék egy hatvan négyzetméteres panellakásban élnek. Három gyerekkel ez már nagyon szűkös lenne. Hogy valaha elköltözhessenek, Gábor afganisztáni missziókat vállalt, de a CSOK, úgy tűnik, megoldja a gondjaikat.

- Két álmunk volt: egy kertes ház és egy harmadik gyerek. A CSOK-kal mindkettő valóra válik – mondja Gutáné Nagy Erzsébet.

A CSOK mögött álló ötlet egyszerű. Kizárólag házaspárok vehetik igénybe, és el kell kötelezniük magukat, hogy lesz három gyerekük. Egy gyerekre négy évet kapnak, kettőre nyolcat, háromra tízet.

- Több feltétel is van – folytatja Erzsébet. – Az egyik ezek közül például az, hogy saját magunknak kell a telket megvenni, a másik hogy kell munkahelynek lenni és hogy biztosításunk legyen hosszabb időre.

Van valami, amire kétszer annyit költünk, mint a fejlett országok

A kormányzó Fidesz politikájának egyik súlyponti eleme a családtámogatás. Az alanyi jogon járó családi pótlék után jött a középosztálynak kedvező családi adókedvezmény, most itt a CSOK, amely becslések szerint 150-250 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek.

Novák Katalinnal, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család és ifjúságügyért felelős államtitkárával van találkozónk. A hivatalos álláspont szerint a kormány célja az, hogy a munkát jobban lehessen egyeztetni a családi kötelezettségekkel. Ezért nem csak a családtámogatás bőkezű, de több mint harminc százalékkal nőtt a bölcsödei férőhelyek száma is. Ugyanakkor még mindig nagyon sok hat év alatti gyerek anyja nem dolgozik. Ezen a helyzeten a CSOK sem javít.

- Harmincnégy éve csökken a népesség Magyarországon. A demográfiai gondjainkra azonban nem a bevándorlás a megoldás – mondja Novák Katalin. – A belső erőforrások mozgósítására szeretnénk összpontosítani. A GDP 4%-át költjük családtámogatásra, ez jóval több, mint az OECD 2,55%-os átlaga.

A kritikusok szerint a kormányzati családtámogatási politika a középosztálynak kedvez. Nem részesülnek az ingyenpénzből az élettársak gyereklétszámtól függetlenül, illetve azok sem, akiknek nincs munkájuk. Krekó Péter politológust faggattuk.

- Ha politikai kontextusba akarom helyezni a dolgot, a legfontosabb meggondolás az intézkedés mögött a saját törzsszavazói tábor megerősítése – véli a Political Capital igazgatója. – Erre nagyon jó. A demográfiai folyamatok megfordításához viszont ez kevés.

Gergely Péter a BankRáció pénzügyi elemző cég egyik alapítója, akit az ingatlanpiaci hatásokról kérdeztünk.

- A negatív hatása elég jelentős – mondja az elemző. – Ha valaki nem akar három gyereket, a megemelkedett ingatlanárat akkor is meg kell fizetnie. Rövid idő alatt tíz és húsz százalék között emelkedtek az ingatlanárak, ez óriási probléma annak, aki nem jut állami támogatáshoz a lakásvásárlás során.

Tárgy-e a nő, aki pénzért szül?

“Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legnagyobb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk – mondta Kövér László, a Fidesz házelnöke. Az elszólás óriási felháborodást keltett, és bár Kövér később finomított a kijelentésén, a Fidesz kritikusai szerint ez a nőket tárgyiasító filozófia húzódik meg a kormány családpolitikája mögött.

Simon Zsuzsanna is ezt kívánta kifejezni, amikor testére festett üzenetét – kormányváltásig nem szülök – megosztotta a legnagyobb közösségi hálón ahol hamar követőkre is talált. Zsuzsanna képeit hamarosan az egyik budapesti galériában is kiállítják.

- Fel akartam hívni a figyelmet erre az elnyomó és sértő politikai gyakorlatokra azért hogy ne szóljanak bele az emberek privát szférájába és az emberek életébe, és főként ne abba, hogy hány gyereket vállalunk – mondta tiltakozása okairól Zsuzsanna. – Voltak nagyon negatív és pozitív kritikák, a negatív túlsúlyban volt talán. Kaptam képeket… illetve volt aki azt mondta, hogy a te fajtád ne is szüljön.

A kormány tényleg komoly forrásokat fordít a népességcsökkenés fékezésére, de hogy hány CSOK-bébi születik majd, kérdéses. Az viszont biztos, hogy a pénz jelentős része az évek óta szenvedő építőiparban landol.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

insiders

Bevándorlás és az Amerikai Egyesült Államok