NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Edi Rama: Albániát nem lehet a korrupcióval és a bűnözéssel azonosítani

Edi Rama: Albániát nem lehet a korrupcióval és a bűnözéssel azonosítani
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Európai Unió még mindig vonzó lehet.

Az Európai Unió még mindig vonzó lehet. Ezt jelzi Albánia csatlakozási szándéka is. A balkáni országot sokan még mindig rossz dolgokkal kötik össze, a korrupcióval vagy a bűnözéssel. A szocialista Edi Rama, aki három éve irányítja az országot, arra törekszik, hogy változtasson ezen. A cél bejutni az európai klubba. Hol tart Albánia? Megpróbáljuk megtudni Edi Rama albán kormányfőtől.

- Kezdjük az európai céllal, ez az ön mantrája. Albánia 2014 óta tagjelölt. Ön azt szeretné, hogy a csatlakozási tárgyalások a lehető leggyorsabban elkezdődjenek, már az idén. Mi annyira vonzó még mindig az Európai Unióban, mikor látjuk, hogy milyen állapotban van?

- Úgy vélem, hogy nálunk és általában a Balkánon nem felejtettük el azt, amit gyakran elfelejtenek Európában, tudniillik, hogy az Európai Unió mindenekelőtt egy béke- és jólétprojekt, amely közösen épül. Elég csak arra emlékezni, hogy albán kormányfőként 68 év után látogattam Belgrádba, szerb kollégám pedig először jött Tiranába a két szomszédos ország történetében, amelyek háborúztak egymással. És miért? Azért, mert mindannyiunkat összeköt az a törekvés, hogy Európához szeretnénk tartozni. És ha Európának problémái vannak, akkor azokat nem úgy kell kezelni, mint egy olyan projekt eredményét, amely nem működik, hanem mint annak az eredményét, hogy hiányzik a bátorság és a vezetési képesség ennek a projektnek a megvalósításához.

- Az amúgy is nagyon meggyengült Európai Uniónak milyen érdeke fűződne ahhoz, hogy fölvegye Albániát, amely még sok gonddal küzd?

- Pontosan azok miatt az okok miatt, amiért Marine Le Pen és a hozzá közel állók Európában propagandát csinálnak az úgynevezett bővítés ellen. Pontosan ezért, egy biztonságosabb Európa érdekében. Ki kell teljesíteni a projektet, és nem hagyni Európa közepén, Európa szívében egy szürke zónát, ahol az Európán kívüli erők – Oroszország vagy az iszlám fundamentalisták – megvethetik a lábukat, hogy veszélyeztessék az európai biztonságot.

- Mindenesetre, mielőtt elkezdenek tárgyalni a csatlakozásukról, Brüsszel azt kéri önöktől, hogy alakítsák át az igazságszolgáltatási rendszert. Ez a reform késlekedik, méghozzá amiatt, hogy rendkívül konfliktusos a viszony az ön kormánya és az ellenzék között, ami lassítja a munkát a parlamentben. Hogyan jutnak ki ebből a zsákutcából?

- A reform nem késik. Kicsivel több mint egy éve kezdtünk bele ebbe a reformba, és épp most érünk a végére. Ez egy alkotmányos reform, alapvető és radikális reform, hogy teljesen átalakítsuk az igazságszolgáltatási rendszert. Természetesen ez nagyon nehéz. Vannak viták, lehetne sokkal több is, és nem azabd elfelejteni két dolgot: először is, még időben vagyunk.

- Mi a határidő? Mikor akarja bevezetni ezt a reformot?

- Az év végén akarjuk megnyitni a csatlakozási tárgyalásokat. Arra van szükség, hogy mire az Európai Tanács összeül, addigra a reformot megszavazzuk, ez meg fog történni. Másrészt véget kell vetni annak, hogy Albániát a korrupcióval és a bűnözéssel azonosítsák.

- A bírók nem korruptak Albániában?

- Abba kell hagyni azt, hogy Albániát, illetve az egész Balkánt a korrupcióval és a bűnözéssel azonosítsák. Ez egy olyan sztereotípia, amelyet sok év alatt alkottak, hogy nagyon könnyen megbélyegezzék ezeket az országokat.

- Az olasz maffiaellenes ügyészség és szakértői jelentések szerint az albán gazdaság nagyjából egyharmada a bűnözéshez kötődik, drogkereskedelemhez, fegyverek, nők, szervek csempészéséhez.

- Ez undorító. Soha nem volt semmilyen jelentés, amely azt állítja, hogy az albán gazdaság harmada emberek, kábítószerek kereskedelméhez kötődik.

- Mi az ön becslése, milyen adatai vannak? Tagadja azt, hogy lenne “drog-, fegyver-, és nőkereskedelem”:
http://www.state.gov/j/inl/rls/nrcrpt/2016/vol1/253236.htm Albániában?

- Teljes mértékben tagadom, mondom, hogy ez teljesen hamis fegyverkereskedelemről beszélni Albániában.

- Tehát nincs semmilyen probléma Albániában a bűnözéssel? Minden rendben.

- Miért kell egyik szélsőségből a másikba esni? Nem értem. Vagy nincs semmi probléma, vagy totális a bűnözés Albániában. Miért? Nincs valami racionálisabb? Vagy ez újságírói szempontból érdekes ilyen történeteket mesélni. Úgy írta le Albániát, mint ha Európa bajainak forrása lenne, de ez nem igaz.

- Nem ezt mondtam.

- Ez egy olyan ország, amely minden nap változik, a problémáival, a múltjával, amely nagyon nagyon nehéz, az összes kommunista ország közül a legnehezebb, mert 50 éven át elszigeteltek voltunk. Nemcsak Nyugat-Európától, hanem Kelet-Európától is. 25 év alatt igazi csodát tettünk, ha azt nézzük, honnan indultunk.

- Váltsunk témát, beszéljünk a gazdaságról, amelyet megpróbálnak fejleszteni. A külföldi befektetések növekszenek. Ugyanakkor az ország még keveset termel, és sokat importál. Milyen ágazatokban lát fantáziát?

- Albánia gazdag természeti forrásokban, olajban, gázban, ásványokban. Albániának rendkívüli lehetőségei vannak a turizmusban, Albánia versenyképessé fejlesztheti mezőgazdaságát, az energiaiparért is sokat tettünk. És persze a munkaerőnk még nagyon olcsó, ez segített abban, hogy fejlesszük a gyáripart. Ezekre a forrásokra támaszkodva keressük a lehetőségét annak, hogy új gazdasági modellt építsünk, és ez működik.

- Egy személyesebb kérdéssel fejezzük be. Mielőtt politikusnak állt, festőművész volt. Visszatekintve nem sajnálja, hogy elhagyta a művészetek világát?

- Soha nem sajnálok semmit. Más terveim voltak, de íme, itt vagyok önnel. Nagy felelősséget vállaltam, hogy irányítsam országom kormányát, és ez a legnagyobb privilégium, a legnagyobb megtiszteltetés, amely valakit érhet. Eközben nem függesztettem föl művészi munkámat: művészként is tevékenykedem, miközben kormányfő vagyok. Festek a megbeszéléseken, festek telefonálás közben, és ez sokat segít a koncentrálásban. És látja, mivel nem festek interjú közben, nem is megy mindig tökéletesen.

Életrajz: Edi Rama

  • Edi Rama Tiranában született, az albán fővárosban, 1964-ben
  • 2013 szeptemberében lépett hivatalba kormányfőként
  • Tirana polgármestere volt 2000 és 2011 között
  • Kulturális, ifjúsági és sportminiszter volt 1998 és 2000 között
  • Mielőtt politikusnak állt, festő volt
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Rama és Zelenszkij közös fegyvergyártásról tárgyalt

A volt jobbközép miniszterelnök szimpatizánsai tüntettek Tiranában

Felfüggesztette Sali Berisha mentelmi jogát az albán parlament