Euronews: A Második Világháború óta nem látott humanitárius válság sújtja a világot.
Euronews: A Második Világháború óta nem látott humanitárius válság sújtja a világot. Fegyveres konfliktusok, kiterjedt természeti katasztrófák, és menekültáradat, ez az, amiért az ENSZ egy humanitárius csúcstalálkozót hívott össze, a szervezet történetében először. Az Európai Uniót a görög Christos Stylianidest képviseli, aki itt van velem a stúdióban. Mi ennek a csúcstalálkozónak a tétje? Nagyon sok frontvonal van.
Krisztosz Sztiliánidész: Már önmagában a csúcstalálkozóhoz vezető folyamat is érdekes, mert mindenki részt vesz, aki számít. Államok, humanitárius szervezetek, mindenki, aki a segélyek eljuttatásában érdekelt. Nagyon készült minden szereplő a találkozóra és remélem, hogy az eredmény meggyőző lesz és a humanitárius közösség használni tudja majd, és nekiláthat a munkának, hogy a legkomolyabb kihívásokat kezelhesse. Elnézve, hogy mekkora szükség van a munkánkra, azt kell mondjam, hogy a második világháború óta nem volt ilyen rossz a helyzet.
Euronews: Azt mondja, hogy ez egy szimbolikus csúcstalálkozó? Igaz, hogy sokan pozitívan fogadták a találkozót, de az egyik legnagyobb szervezet, az Orvosok Határok Nélkül bejelentette, hogy nem vesz részt, mert szerintük, a találkozóval csak elkendőzik a probléma lényegét, és ők már elvesztették a reményüket.
Életrajz: Krisztosz Sztilianidész
- Krisztosz Sztilianidész az Európai Unió válságkezelési és humanitárius segélyekért felelős biztosa
- Mielőtt politikus lett szájsebészként dolgozott.
- Az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások delegációjának tagja, és a Ciprusi egyesítés tárgyalódelegáció résztvevője
- Bár liberálisként tartják nyilván, de egy jobbközép párt tagjaként harcolt Ciprus újraegyesítéséért
Krisztosz Sztilianidész: Természetesen mindenki többre számított. Az Európai Unió és személy szerint én is és szeretnék egy konkrét politikai kinyilatkoztatást, és egy olyan állítást, ami maga után von kötelező érvényű feladatokat. Ugyanakkor azt gondolom, hogy még maradt mozgástér arra, hogy fontos ügyeket kezeljünk, például szeretném, ha elérnénk, hogy a nemzetközi humanitárius jog területén fontos lépéseket tegyünk, különösen, ami a segélymunkások biztonságát illeti. Ez érinti az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezetet is. Tudjuk, hogy vadásznak rájuk, kórházakat, ápolókat és orvosokat is értek bombatalálatok, ezért fontos, hogy ilyen lépések is szülessenek.
Euronews: Térjünk át a menekültválságra, az Európai Unió euró milliárdokkal támogat más országokat, amelyeket ön is dicsért, például Törökország, Libanon, Jordánia, amelyek több millió menekültet fogadnak, pedig valójában az EU megveszi tőlük a szolgáltatást, hogy távol tartsák az embereket Európától.
Krisztosz Sztilianidész: A pénzügyi segély és a török együttműködés nagyon fontos. Törökország a menekültválság legfontosabb szereplője, de ez nem egy szolgáltatásmegváltás. Egyszerűen arról van szó, hogy segíteni kell egy olyan országot, aminek hatalmas teher van a vállán, hogy kezelni tudja a válságot. Ugyanez a helyzet Libanonnal és Jordániával. Többször is voltam ezekben az országokban és azt gondolom, hogy nem csak európaiként, hanem a nemzetközi közösség tagjaként kell szolidárisak lenni. Ezért is hangoztatom, hogy itt nem egy regionális válságról, nem is európai, hanem egy globális méretű válságról van szó.
Euronews: Nemrég a Human Rights Watch azt jelentette, hogy a török határőrök szíriai menekültekre lőttek, köztük nőkre és gyerekekre…
Krisztosz Sztilianidész: Ezeket a jelentéseket figyelembe vettük, és megbeszéljük az adott országgal, de itt fontos megjegyezni, hogy a humanitárius segélyt nem a kormányoknak adják, hanem a segélyszervezeteknek. És hogy elkerüljük a félreértéseket, itt ENSZ szervezetekről, nemzetközi szervezetekről beszélek, olyanokról, amelyeknek teljesíteni kell bizonyos kritériumokat, ahhoz, hogy megkapják a segélyt.
Euronews: Beszéljünk egy másik válságról, amit talán kevésbé követ a közvélemény úgy, mint a szíriait. Jemenben az ENSZ megbízott azt mondta, hogy 14 millió ember nem jut rendesen ételhez, közülük 7 millió ember pedig nincs biztonságban. Ön volt ott, be tudott jutni?
Krisztosz Sztilianidész: Igaza van, a jemeni válság a világon az egyik legsúlyosabb és sajnos kikerült a nemzetközi médiafigyelemből. Komoly nehézségekbe ütköztünk, beszéltünk a háborúban álló felekkel, fontos segélyeket küldtünk, de nincs olyan szervezet, ami fogadni tudja. A helyzet annyira drámai, hogy egy szervezet sem vállalja a munkát. Ugyanakkor voltak pozitív jelek is a tűzszünet után, ami reményeink szerint megmarad. Egyre több helyre tudunk eljutni. Tényleg remélem, hogy a tűzszünet tartós lesz, és akkor kezelni tudjuk a humanitárius válságot. De szeretném felhívni a a nemzetközi média figyelmét arra, hogy ne hagyják, hogy ez egy elfeledett válság legyen.
Euronews: Nagyon sok helyen volt már, ahol tombol a válság. Volt olyan helyzet, ami érzelmileg komoly hatást tett önre? Vagy arra ösztönözte, hogy többet tegyen?
Krisztosz Sztilianidész: Sokan azt mondják, hogy az oktatás megszállottja vagyok. Jordániában voltam az az-Zatari menekülttáborban, ahol egy nagyon rossz körülmények között élő szíriai családdal találkoztam. Egy egyedülálló anya nevelt 6 gyereket, akik 1 és 13 év közöttiek voltak. Mielőtt elhagytam a tábort az anya odajött hozzám egy tolmáccsal és azt mondta: köszönök mindent, önök miatt tudunk mit enni, és itt lakni, de szeretném, ha gyerekeimnek méltósága lehetne. Muszáj oktatáshoz jutniuk, hogy legyen jövőjük. Teljesen igaza van, hihetetlen, hogy manapság úgy tűnik, hogy a segélyeknek nincsen oktatásra elkülönített része. Pedig az oktatás az, amivel a szélsőségesek távol tarthatók a fiataloktól. Csak az oktatással védhetők meg a gyerekek a szélsőségesektől. És annyira sajnálatos, hogy rengeteg gyerek nem tud iskolába járni. Tehát fontos, hogy a a segélycsomagokban az oktatásnak is adjunk helyet.
Euronews: Ez a lehető legjobb végszó. Köszönöm szépen a beszélgetést.