Kínában nem ünneplik meg az úgynevezett kulturális forradalom kezdetének 50. évfordulóját. Egyetlen állami megemlékezést sem tartanak. Mao Ce-tung 10
HIRDETÉSKínában nem ünneplik meg az úgynevezett kulturális forradalom kezdetének 50. évfordulóját. Egyetlen állami megemlékezést sem tartanak. Mao Ce-tung 10 évig tartó Nagy Proletár Kulturális Forradalma az ország történelmének fájdalmas epizódja.
Mao meg akarta tisztítani a kommunista pártot és felhívást intézett a kínai fiatalokhoz, hogy legyenek segítségére a társadalom megtisztításában.
Engedélyt adott nekik, hogy elpusztítsák az úgynevezett négy “öreget”, vagyis a kínai kultúra négy ellenségét: a hagyományokat, a szokásokat, a kultúrát és a gondolkodást. Mindez 10 év káoszt és véres üldöztetést eredményezett.
A hivatalos álláspont a forradalommal kapcsolatban a ’80-as években alakult ki. A pártot nem vonták felelősségre, Mao személye körül pedig kultusz jött létre.
A kulturális forradalom során iskolákat és templomokat romboltak le. Egy kis piros könyv, Mao idézeteinek gyűjteménye lett a fiatalok bibliája, akik beárulták saját szüleiket, tanáraikat is.
Két generációnyi értelmiségit áldoztak fel. Több ezer embert vertek halálra vagy üldöztek az öngyilkosságig. Az ifjú fanatikusok 14 és 30 év közöttiek voltak.
Belőlük lettek a Vörös Őrök. Zhao Shunli egy volt közülük. 13 éves volt, amikor a forradalom elkezdődött. Visszagondolva erre az időszakra, úgy véli:
– A reformok utáni 30 év megmutatta, hogy mindez egészében véve rossz volt. A reformok nem hoztak semmilyen hasznot az ország számára, az életünkbe, nem hoztak fejlődést a gazdaságnak, sem az iparunknak.
Egy író és történész szerint sokan táplálnak nosztalgiát a véres évtized iránt különböző okokból:
– Azok, akiknek nosztalgikus érzéseik vannak a kulturális forradalommal kapcsolatban, rendszerint öreg, nyugdíjas munkások és a Mao-korszak tisztségviselői. Valójában kissé ostobák. Van egy kínai mondás, amely úgy szól: “Még akkor is bízol, amikor már megcsaltak.” Ez a helyzet áll fenn most is, mert a jelenlegi társadalom nagyon bizonytalan.
Az egyenlőtlen vagyonelosztás boldogtalanná teszi az embereket, emiatt pedig Mao Ce-tung után vágyakoznak.
Az egyetlen múzeum, amelyet a véres évtizednek szenteltek és amely szembe mer nézni a tabuval, az ország déli részén található.
Az ide látogató fiatalok keveset tudnak erről az időszakról, és nehezükre esik elképzelni, milyen lehetett.
– Soha többé nem lesz ilyen rossz irányba elmozdulás. Úgy gondolom, hogy a pártunk, az országunk és a vezetőségünk nem fog többé ilyen helytelen irányelveket lefektetni.
A kollektív amnézia kedvező a párt számára – jobb, mint felkavarni a sötét múltat. Ha elítélnék Maót, alááshatná a párt legitimitását.
Egy ideje sokan emlegetik az elnök, Hszi Csin-ping körül kialakuló személyi kultuszt… Pedig családjának több tagját is üldözték, nővére meg is halt a tisztogatások során.