A világbajnoki címvédő nyerte a MotoGP Francia Nagydíját.
HIRDETÉSTökéletes hétvégéje volt Jorge Lorenzónak. A MotoGP világbajnoka magabiztosan győzött a Francia Nagydíjon. Ezzel át is vette a vezetést a sorozatban, mert az eddigi éllovas Marc Márquez bukott a versenyen.
Kétség sem férhetett a címvédő sikeréhez Le Mans-ban. Lorenzo körrekorddal nyerte a szombati időmérőt, így a pole pozícióból indulhatott. Remekül kapta el a startot, onnantól kezdve pedig a többiek csak a hátát nézhették: rajt-cél győzelmet aratott a spanyol.
A futamban sok volt a bukás, a 21 indulóból csak 13 ért célba. A sokáig második helyen motorozó Doviziosónak fel is kellett adnia, ahogy a másik ducatis olasznak, Iannonénak is.
Szintén elesett Marc Márquez, de ő legalább be tudta fejezni a versenyt. Igaz, hogy utolsóként és körhátránnyal, de ezúttal még ez is pontot ért. Az összetettben visszacsúszott a második helyre, de hátránya csupán 5 pont Lorenzo mögött.
Végül Valentino Rossi futott be másodikként, több mint 10 másodperces hátránnyal. A pontversenyben a harmadik helyen áll a sportág élő legendája.
A fiatal spanyol Maverick Viñales lett a harmadik, neki ez az első dobogós helyezése a királykategóriában.
A futam végeredménye:
1. Jorge Lorenzo (spanyol, Yamaha) 43:51.290 perc
2. Valentino Rossi (olasz, Yamaha) 44:01.944
3. Maverick Vinales (spanyol, Suzuki) 44:05.467
Az összetett verseny állása: 1. Lorenzo 90 pont, 2. Marc Marquez (spanyol, Honda) 85, 3. Rossi 78.
A fia váltotta valóra Gilles Villeneuve álmát
Tragikus baleset történt 1982. május 8-án, a motorsport egyik legnagyobb tehetségét veszítette el. Gilles Villeneuve a Formula–1-es Belga Nagydíj időmérő edzésén szenvedett végzetes sérüléseket. 34 évvel később a kanadai sportoló emléke előtt tisztelgünk.
A québec-i születésű Gilles Villeneuve motoros szánnal kezdte versenyzői pályafutását, és világbajnoki címet nyert. Ezután autóra váltott az észak-amerikai Formula Atlantic versenysorozatban, ahol két szezonban, 1976-ban és 77-ben is a legjobbnak bizonyult.
26 évesen lett Formula–1-es pilóta. A McLarennél kezdett, aztán a Ferrarinál folytatta. Hat szezon alatt hat nagydíjat nyert. Jellegzetes vezetési stílusa inkább a raliversenyzőkére emlékeztetett. Rendkívül népszerű volt, őt tartották a sportág legnagyobb ígéretének.
Végzetes balesete a zolderi pályán, a Belga Nagydíj edzésen történt. A levezető körén lévő Jochen Mass megpróbálta elengedni Villeneuve-öt, de a Ferrari jobb első kereke hozzáért a német autójához, 225 km/órás sebességnél. A kocsi egy hátraszaltó után orral a földnek csapódott, Gilles Villeneuve szörnyethalt. 32 éves volt.
Később fiának, Jacques Villeneuve-nek sikerült az, ami az apának nem adatott meg: világbajnok lett a Formula–1-ben.
A tragikus baleset óta a biztonság egyre fontosabb szempont az autósportban. Egy példa egy texasi gyorsulási versenyről, a SpringNationals-ről. A brazil Sidnei Frigo elvesztette uralmát dragstere fölött, 350 km/órás sebességnél. A látvány borzasztó, de akármilyen hihetetlen: a pilóta kartöréssel megúszta.