rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

"Illúzió azt hinni, hogy egy-két év alatt integrálni lehet a menekülteket"


insiders

"Illúzió azt hinni, hogy egy-két év alatt integrálni lehet a menekülteket"

Együttműködésben a

Bár Nyugat- és Észak-Európa nagyszámú menedékkérőt fogadott be, az integrációjuk lassan halad. Még a piacképes tudással és készségekkel rendelkezők is nehezen találják a helyüket. A szakértők elveszett generációról beszélnek, amely nem tud beilleszkedni a munkaerőpiacra.

Aki tud biciklizni, az már egy kicsit holland

Mutea Alsara Szíriából származik. A logisztikai szakember nem is olyan régen több ezer olajszállító kamion mozgását hangolta össze a sivatagban – most munkanélküli Hollandiában, aki kerékpáros kurzusokat tart a többi menekültnek, hogy hasznossá tegye magát. Két éve megkapta a menedékjogot, menedzseri készségeit az újonnan érkezettek megsegítésében tudta csak kamatoztatni. De miért éppen a biciklizés?

- A kerékpározás majdhogynem ingyen van, semmi nem kell hozzá, csak egy bicikli – válaszol Mutea. – A tömegközlekedés nekünk, menekülteknek nagyon drága Hollandiában. Ráadásul a biciklizés jót tesz az egészségnek. Könnyen eljutok a boltokba, az iskolákba is. Hollandiában még a gazdagok is sokat bicikliznek.

INSIDERS - The challenge of integration

Az integráció az írott és az íratlan szabályok ismeretét jelenti, ide értve a kulturális és viselkedési szabályokat is. A kerékpáros-oktatás ennek a célnak is megfelel.

- Szomáliában sokkal kevesebb a bicikli, közlekedési szabályok meg egyáltalán nincsenek – mondja Szaid, egy szomáli fiatalember. – A közlekedés teljesen más itt Európában. Biztonsági okokból meg kell tanulni a szabályokat.

A biciklis-oktatást Mutea és holland kollégája, Petra afféle kezdő holland életmód-kurzusnak szánják.

- Hollandiában mindenki tud biciklizni, ha valaki ezt megtanulja, egy lépéssel közelebb kerül ahhoz, hogy maga is hollanddá váljon – magyarázza Petra Borsboom.

Autósiskola migránsoknak

Németországba egymillió menekült érkezett tavaly, közülük 3400-at a 300 000 lakosú Bielefeldben helyeztek el. A lakosság ötöde migráns.

Itt találkozunk Fares-szal, aki Szíria északi részéről érkezett. Neki is van már tartózkodási engedélye, viszont a szír jogosítványát még nem ismerték el. Holott szüksége lenne rá ahhoz, hogy kisebb munkákat vállalhasson az egyetemi tanulmányai alatt. A német vöröskereszt egy speciális autósiskolát indított speciális igényű tanulóknak – amilyenek a menekültek is. A huszonhárom éves Faresnek még mindig okoznak meglepetést az európai közlekedési szabályok és táblák.

- Jobbra kanyarodáskor hátra kell fordulnod, és hátranézni a vállad fölött – mond egy számára fura szabályt Fares. – Érkezhet ugyanis egy biciklis a kocsi mögül. Szíriában nincsenek bicikliutak, a stoptábláknál igazából nem muszáj megállni, szóval mindez teljesen új nekem.

- Minél tovább tart a lecke, annál nagyobb biztonságban érzed magad – korholja tanítványát az oktató, Dirk Konert. – Ez a baj. Hátradőlsz, és elkezded egy kézzel tekerni a kormányt. Így nem fogsz átmenni a vizsgán. lehet, hogy az egy kézzel kormányzás menő, de gondolj bele, ha hirtelen elédugrik egy gyalogos, annak annyi. Ha gyorsan el kell fordítani a kormányt, azt csak két kézzel lehet.

Holland nyelvoktatás: hitelbe

Fares elmegy az úgynevezett nyelvi kávéházba, ahol német önkéntesek foglalkoznak a menedékkérőkkel. Például tanítják őket a nyelvre. Bár maga Fares már így is remekül beszél németül, újonnan érkezett szomszédai még mindig az alapokkal küszködnek. A legújabb változásokkal azonban felgyorsulhat a folyamat: érletkortól és egyéb tényezőktől függően 600 vagy akár 900 nyelvórára is jogosultak a menekültek.

- Testbeszéddel, képekkel értetjük meg magunkat a legtöbbször, de főleg testbeszéddel – magyarázza módszereiket Mari Ramishvili nyelvtanár. – Egy ilyen órán sokat mozgunk körben állunk, leülünk a földre…

Mutea egy haladó holland kurzuson vesz részt. A holland rendszerben a támogató intézkedések mellett szankciók is vannak arra az esetre, ha a menedékkérő nem tesz komoly erőfeszítést – .

- Minden menekült kap egy tízezer eurós kölcsönt az államtól, ebből fizetnek a nyelvórákért – magyarázza az Elycio nyeviskola koordinátora, Lonia Troost. – Három éven belül sikeres nyelvvizsgát kell tenniük, és ha sikerül, akkor a hitelt nem kell visszafizetni. Viszont ha nem mennek át, akkor igen.

Gyorsulni kéne – de nem lehet

Holland elemzőintézetek egy csoportja kiadott egy ajánlást, amelynek a “Nincs vesztegetnivaló idő” címet adták. Ebben leírják, hogy csak minden harmadik menekültnek van fizető munkája.

Még a magasan képzett menekültek sem jutnak munkához, ami a humán tőke pocsékolása. Egy elismert szociológus szerint az önkormányzatokat kellene megerősíteni ahhoz, hogy az integrációs programok hatékonyabbá váljanak.

- Ha Hollandiáról van szó, könnyű azt mondani, hogy a menekültek integrációja katasztrofálisan sikerült. Készítettem egy tanulmányt a Hollandiába érkezett menekültekről: öt évbe telt, megvetni a lábukat a munkaerőpiacon, ezt három évre kell felgyorsítani – mondja Godfried Engbersen, az Erasmus Egyetem szociológia professzora.

Bielefeldben külön szervezetet hoztak létre, amelynek az a feladata, hogy összehozza a menekülteket a potenciális munkaadókkal, és miindkettőnek segítsen átugrani a bürokrácia támasztotta akadályokat. Ennek az igazgatója szerint azonban a folyamatot nem lehet felgyorsítani.

- Jellemzően négy-öt év kell ahhoz, hogy a minimális végzettséggel, nyelvi szinttel rendelkezzenek – mondja Klaus Siegeroth. – Illúzió azt hinni, hogy egy-két év alatt integrálni lehet őket a munkaerőpiacra. Fölösleges ilyen várakozásokat kelteni, ez csak csalódást és frusztrációt szül.

Szóval ön orvos szeretne lenni. Nem lenne inkább szakápoló?

Fares már talált munkát – a menekültügynél. Az egyik átmeneti szálláson segít a társainak nyomtatványokat kitölteni. Hogy miért pont ő: anyanyelvén túl jól beszél kurdul és arabul, az itt töltött idejét pedig szinte kizárólag a német nyelvtanulásnak szentelte. A Szíriából nemrég érkezett Szipannak csak azt tudja javasolni, amit Lenin: tanulni, tanulni, tanulni.

Elvisz minket a helyi munkaügyi központba is. A színes lapokon álláshirdetések, elsősorban takarítókat és szakácsokat keresnek. A menekültek személyre szóló tanácsadásban is részesülnek. Fares orvos akar lenni, jelentkezett az egyetemre – de elutasították.

- Én megértem, hogy szeretne tovább próbálkozni az orvosi egyetemmel, de arra az esetre, ha ez mégsem sikerülne, el lehet gondolkodni valami szakmai képzésen – javasolja Ann-Kathrin Zarfl munkaügyi tanácsadó. – Sok jó megoldás van: lehetne ápoló, szakápoló idősotthonban, műtőasszisztens – így szerezhetne némi valódi tapasztalatot, és jelentősen növelhetné az esélyeit, hogy bejusson az egyetemre.

Vak vezet világtalant

Miközben Faresnek egy profi munkaügyi tanácsadó nyújt támogatást és tanácsot az álláskeresésben, Muteának Hollandiában egy civil szervezet önkéntes munkaügyi tanácsadójával kell beérnie. Aki maga is munkanélküli, és azt mondja, hogy Mutea mindent jól csinált, talán a CV-jét nem ártana kicsit kipofozni.

Az OECD jelentése szerint az integráció csak akkor lehetséges, ha befogadó országok mindent megtesznek azért, hogy a munkaerőpiacukat megnyissák a menekültek előtt. Kérdés, hogy mire lesz ez jó, ha mindenki olyan patrióta, mint Fares.

- Elég világos, mit akarok tenni – vall derűsen Fares a terveiről. – Ha elvégzem az orvosit, és javul a helyzet Szíriában, akkor odahaza szeretnék dolgozni, segíteni a népemen.

WEB BONUS

Engbersen: ‘A menekültek integrációja idáig katasztrofálisan sikerült’

Godfried Engbersen a migráció és a menekültkérdés elismert szakértője Hollandiában, az Erasmus Egyetem kutatásvezetője. Véleménye szerint az integrációt fel kell gyorsítani, és ehhez nagyobb felelősséget és forrásokat kell adni az önkormányzatoknak. Az angol nyelvű interjúért kattintson a linkre.

ALL VIEWS

További hírek erről

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

insiders

Kábítószertrendek Európában: hódítanak a dizájnerdrogok, reneszánszát éli a meth