NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A csillogás és nyomor 93 ezer négyzetkilométeren

A csillogás és nyomor 93 ezer négyzetkilométeren
Írta: Horváth Ferenc
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Csütörtöktől böngészhetjük a 100 leggazdagabb honfitársunk listáját. A magyar milliárdosokat rangsoroló kiadvány idén 15. alkalommal jelenik meg a Napi.hu kiadásában. Azt már tudni lehet, hogy nagyot nőttek a magyar csúcsvagyonok. Ugyanakkor a KSH adatai szerint Magyarországon a 7 év alatti gyermekek 42,2 százaléka él szegénységben. A Budapest Intézet felmérése alapján 130 ezer gyereknek kell szembenéznie az állandó nélkülözéssel, és közülük nagyjából 50 ezer rendszeresen éhezik.

Felfoghatatlan gazdagság

A magyarországi toplistán szereplők összvagyona idén már megközelítette a 2800 milliárd forintot (azaz a kilencmilliárd eurót) – ez 180 milliárddal haladja meg az egy évvel korábbit (a múlt évi 160 milliárdos emelkedés után).

Az elitklubba szóló “belépőjegy” minimális mértéke idén 6,8 milliárd forintra ugrott – ez 800 millió forinttal haladja meg a múlt évit, illetve 1,5 milliárddal magasabb a 2014-esnél. Érdemes felidézni, hogy az első, 2002-ben megjelent 100-as listára kerüléshez még elég volt 2,5 milliárdos vagyont felmutatni.

Az első, másfél évtizede elkészített náboblistát még Várszegi Gábor vezette, 40 milliárd forintos vagyonnal. A korábban az MTK-t, majd a Fradit is birtokló, a Fotex-et a budapestiről a luxemburgi börzére vivő milliárdos tavaly még a harmadik helyen szerepelt, 115 milliárd forintra becsült vagyonnal. Idén már nem lesz ott a listán, mivel fokozatosan „kivonult” Magyarországról és a magyar gazdaságból.

Évek óta Csányi Sándor a hazai lista éllovasa. A bankár-agrárvállalkozó-MLSZ elnök másfél évtizeddel ezelőtti vagyonát még csak 15 milliárdra tartották, tavaly viszont ez már éppen tizenegyszeresére nőtt. Idén pedig már a világ leggazdagabb embereinek listáján is olvashatjuk a nevét. Az eddigi Forbes-számításoknál nem vették figyelembe Csányi Sándor szingapúri cégeit, és azt hitték, hogy csak 159 milliárd forintja van – írta az Index a minap. Márpedig pont ott tartja vagyona jelentős részét. Majdnem akkora összegről van szó, mint amennyit a rakás ismert hazai élelmiszermárkát (Pick, Mizo, Délhús, Csányi Pincészet) tömörítő Bonafarm-csoport ér. Most ezt a részt is hozzáadták eddigiekhez, Csányi Sándor összes vagyonát 288 milliárd forintra becsülve. Ezzel megugorja a Forbes World’s Billionaires nevű lista küszöbét, ahol 1 milliárd dollár a beszálló.

Vissza a listához! A tavalyi második Bige László volt, aki szintén nagy utat tett meg a 2002-es 20 milliárd és a 2015-os 160 milliárdos vagyon között.

A 100 Leggazdagabb magyar másfél évtizedes történetében az abszolút csúcsot továbbra is Demján Sándor tartja. Az üzletember vagyona ugyanis már 2008-ban elérte a 300 milliárd forintot, ez akkori árfolyamon 1,2 milliárd eurónak, illetve 1,7 milliárd dollárnak felelt meg. Az első magyar dollármilliárdos vagyonát a gazdasági válság megtépázta: 2009-ben a felére, 140 milliárd forintra csökkent, majd a mélypontot 2013-ban 90 milliárddal érte el, azóta azonban ismét nő, így volt ez 2016-ban is.

Érzékelhető nincstelenség

A nehéz körülmények között élő szülőknek még gyermekeik tisztességes táplálása is nagy gond – állapítja meg a fentebb már említett Budapest Intézet a felméréséről készült jelentésében. A szűkölködő családok asztalára jó, ha kenyér, tészta és krumpli jut. Vannak Magyarországon nem kevesen olyan gyerekek, akik soha életükben nem ettek még narancsot vagy banánt, és almát, cseresznyét, dinnyét sem sokat.

Száztízezer gyerek él olyan háztartásban, ahol nincs fürdőszoba, 150 ezer pedig olyanban, ahol vécé meg vezetékes víz sincs. Az ilyen körülmények között felnövő gyerekek az óvodában, iskolában találkoznak először mosdókagylóval, angolvécével. Legtöbbjük azt sem tudja, hogyan kell használni őket.

Kétszázezer gyerek olyan háztartásban él, ahol nincs villany. Következésképpen árammal működő berendezéseik (rádió, tévékészülék, számítógép stb.) sincsenek. A gyerekeknek fogalmuk sincs a szűk környezetükön kívüli világról. Ősztől tavaszig olvasni, tanulni sem tudnak otthon, hiszen besötétedik, mire hazaérnek az iskolából.

Az évszázaddal ezelőtti szegénységet idéző nélkülözés közepette e gyerekek egyik legnagyobb álma, hogy legalább a kínai boltból kapjanak egy új, „divatos” ruhát. A legtöbbjük a jótékonysági szervezetek által juttatott, a testvérekről rájuk maradt, kinőtt, használt ruhákban jár, új ruhadarabot talán még nem is vett magára.

Sok százezer szegény gyerek még nem járt moziban, színházban, és az osztálykirándulásokról is rendre le kell mondania, hiszen a szüleik nem tudják befizetni a hozzájárulást. Sokuk beteljesületlen álma egy ilyen kirándulás, mozi- vagy színházi előadás.

Az ilyen hendikeppel felnövő fiatalok esélye a nullával egyenlő arra, hogy helyük legyen a munkaerőpiacon.

Tovább nyílik az olló vagy…

Mintegy 200 ezer ember állami fizetése nem éri el a létminimumot sem Magyarországon.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta, hogy elengedhetetlen a bérfejlesztés, különösen a reálbéreket tekintve. A szociális szempontokon túl egyszerű kaptalista felfogásból is erre lenne szükség, a fenntartható gazdasági növekedés biztosítása érdekében.

Pesuth Tamás közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint az olyan stratégiai ágazatokban, mint az egészségügy vagy az oktatás, nem 5-10, hanem 50-100 százalékos bérnövekedés kellene. Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint a legfontosabb az lenne, hogy alapelvvé váljon: senki sem kereshet kevesebbet, mint amennyi a létminimum összege.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke ezzel kapcsolatban korábban azt mondta: a jövő évi büdzsé sem a dolgozói szegénység csökkenéséhez, sem a foglalkoztatás növekedéséhez nem járul hozzá. A közgazdász úgy vélte, a jelenlegi bérszínvonalon már rövidtávon sem lehet működtetni a gazdaságot. A vállalkozások az ország jelentős részén ugyanis már nem találnak megfelelő fizetőképes keresletet.

HIRDETÉS

A magyar kormány ugyanakkor másként vélekedik a kérdésről. A jövő évi költségvetés alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap a következő évben közfoglalkoztatásra 325 milliárd forintot, aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre viszont csak 16 milliárd forintot fordít majd.

A hivatalos kommunikációval szemben ezek a számok azt mutatják, pártunk és kormányunk tisztában van a folyamatokkal. Nevezetesen, hogy az egyre több mélyszegénységből érkező fiatal egyetlen esélye az éhhalál elkerülésére, ha a közfoglalkoztatásban jut számára alamizsna.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Betiltaná a kormány, hogy a 18 év alattiak energiaitalt vehessenek

Különleges térképen Hollywood magyar gyökerekkel rendelkező fimesei

Orbán Viktor és Polt Péter lemondását követelte a tömeg Magyar Péter tüntetésén