A harminc évvel ezelőtti csernobili atomkatasztrófára emlékeztek Ukrajnában. A kijevi központi emlékműnél politikusok mellett az elhunytak
HIRDETÉSA harminc évvel ezelőtti csernobili atomkatasztrófára emlékeztek Ukrajnában. A kijevi központi emlékműnél politikusok mellett az elhunytak családtagjai is virágokat helyeztek el.
A csernobili atomerőmű négyes blokkjában 1986. április 26-án, hajnali 1 óra 23 perckor történt a robbanás. 60 tonna radioaktív anyag került a levegőbe, így a sugárzás legalább százszor volt nagyobb, mint Hirosimában, az atombomba ledobása után. A balesetet tervezési hiba és emberi mulasztás együtt okozta.
Az ukrán elnök Kijev után Csernobilban emlékezett az áldozatokra. Petro Porosenko arról beszélt, hogy Oroszország ukrajnai szerepvállalása miatt fennáll annak a veszélye, hogy újabb nukleáris katasztrófa történik, mert a kelet-ukrajnai harcok a zaporizzsjai atomerőműtől pár száz kilométerre zajlanak.
- Az orvosok és a statisztikák nem tudhatják az áldozatok pontos számát. Több százezer ember közvetlen vagy közvetett módon vesztette életét – fogalmazott Petro Porosenko.
Moszkvában is az áldozatokra emlékeztek.
- A háború alatt az emberek az országukat védték, és nem gondoltak a saját életükre. A csernobili hősök hasonlóan cselekedtek. Nem foglalkoztak a saját egészségükkel és életükkel. A halálba mentek – mondta Kirill moszkvai pátriárka.
Az ukrajnai Szlavuticsban, a Pripjatyból kitelepítetteknek épített városban éjjel harmincszor kongatták meg az emlékharangot, és virrasztással tisztelegtek.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint mintegy ötezren haltak meg a sugárfertőzés okozta daganatos megbetegedésekben Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban.